Vigh Károly
történész, levéltáros
Született: 1918. június 28. Losonc
Meghalt: 2013. november 5?. Budapest
Temetés: 2013. november 22. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Vigh Károly (†1936) nyomdász, a Sarló mozgalom lapjának, a Mi Lapunknak a kiadója, Goldberger Júlia (1883–1970) varrónő. F: 1943-tól Székely Mária. Özvegy. Fia: Vigh Béla (1944. nov. 13.); leánya: Vigh Katalin (1946. jún. 30.).
Iskola
A losonci magyar nyelvű gimnáziumban éretts. (1936), a pozsonyi Komensky Egyetemen tanult (1936–1938), a Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem–magyar szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1942). A történelemtudományok kandidátusa (1980), doktora (1996).
Életút
A Teleki Pál Intézet, ill. az MTA Történettudományi Intézete szlovák referense (1942–1949), a Szovjetunió és Népi Demokratikus Országok Osztálya vezetője (1949). A Magyar Országos Levéltár külügyi levéltári referense (1950–1952), a Pest Megyei Levéltár vezetője (1952–1958), leváltották (1957), majd elbocsátották állásából (1958. ápr.), Érden általános iskolai tanár (1958). Az Országgyűlési Könyvtár tud. főmunkatársa (1958–1963), a Legújabbkori Történeti Múzeum dokumentációs részlegvezetője (1963–1967), a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Legújabbkori Gyűjteménye alapító tud. főmunkatársa (1967–1985). A forradalom idején az ún. levéltári forradalmi bizottság tagja (1956. okt.–nov.). A rendszerváltás alatt részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában (a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság tagjaként, 1989–1990).
Az 1930-as években a szlovákiai magyar diákmozgalmak tagja és kapcsolatba került az illegális kommunista mozgalom néhány jelentős személyével (pl. Kállai Gyulával, Losonczy Gézával, Ortutay Gyulával). A Népszavában megjelent egyik, a szélsőjobboldali diákszervezetek elleni írása miatt sajtópert indítottak ellene (1942-ben). Részt vett a Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944) és Szekfű Gyula (1883–1955) védnöksége alatt megalakult népfront jellegű szervezet, a Teleki Pál Munkaközösség munkájában (mint vezetőségi tag, 1943–1944-ben). A rendszerváltozás idején a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság alapító tagja, elnöke, örökös tb. elnöke (1989-től). A Rákóczi Szövetség alapító tagja, alelnöke (1991-től). A Teleki Pál Emlékbizottság tagja. A Százak Tanácsa tagja.
Tudományos pályafutásának kezdetén, a mesterének vallott Szekfű Gyula biztatására 19. sz.-i szlovák nemzetiségtörténeti problémákat vizsgált, ill. bekapcsolódott az I. Tóth Zoltán-féle nemzetiségi bibliográfiai munkálatokba. Aktív tevékenységet fejtett ki az 1945 utáni demokratikus folyamatokban is: elvállalta a Tudományos Intézmények Kommunista Pártszervezetének titkári funkcióját és előadóként egyik kezdeményezője a történelemtanárok és a bölcsészkari tanszemélyzet marxista átképzését célzó tanfolyamoknak, majd az újjászervezett Magyar Történelmi Társulat első főtitkárává választották meg (1949-ben). A Rajk-per idején koholt vádakkal eltávolították a Történettudományi Intézetből, levéltárakban végzett tudományos és forrásközlő munkát, ám a forradalomban játszott szerepe miatt újra elbocsátották; fokozatosan kiszorították a történeti közéletből. Muzeológusként tevékenykedett, több helytörténeti és gyártörténeti művet írt, elindította a legújabbkori muzeológiai gyűjtőmunkát, később érdeklődése a 20. sz.-i magyar történelem sorseseményei felé fordult. Két vh. közötti magyar politika- és eszmetörténettel, a magyar kisebbségek, elsősorban a felvidéki magyarság történetével, Bajcsy-Zsilinszky Endre munkásságával foglalkozott. Az első, tudományos igényű monográfia szerzője Bajcsy-Zsilinszky Endre munkásságáról, amelynek kapcsán vizsgálta még a két vh. közötti szélsőjobboldali és radikális nemzeti mozgalmakat, a Horthy-korszak ellenzéke működési kereteit és korlátait, a két vh. közötti politika- és diplomáciatörténetet, s az ezzel összefüggő magyarországi sorskérdéseket. Alapvetően új eredményeket ért el továbbá a szlovákiai magyarság történetének vizsgálata, valamint a két vh. közötti és az 1945 után (cseh)szlovák–magyar kapcsolatok tanulmányozása terén.
Elismertség
A Magyar Történelmi Társulat főtitkára (1949). A TIT Pest megyei elnöke.
Szerkesztés
A Valóság c. folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke (1993-tól).
Főbb művei
F. m.: A tizenkilencedik század szlovák hírlaptörténete. Egy. doktori értek. (Bp., 1945)
A magyarországi szlovákok településének történetéből. (Társadalmi Szemle, 1946)
Vezérfonal a gimnáziumok 8. osztálya történeti anyagához. (A MINSZ kiadványa. Bp., 1948)
Magyarok, csehek, szlovákok. (A Dunatáj. Bp., 1948)
A prágai szláv kongresszus centenáriumára. (Századok, 1948)
A külső selejtezés ellenőrzésének néhány tapasztalata Pest megyében. (Levéltári Híradó, 1952)
A levéltárak szerepe a választásokkal kapcsolatos agitációs munkában. (Levéltári Híradó, 1953)
A Mezőhegyesi Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság 170 éve. (Az Állami Gazdaságok Minisztériuma kiadványa. Bp., 1955)
A helytörténetírás időszerű kérdései. Vitaanyag. Összeáll. (Pest Megyei Füzetek. 1. Bp., 1956)
Az Országgyűlési Könyvtár új szerzeményei. 1959. Történelemtudományi művek. Összeáll. (Bp., 1959)
Vörös Pest megye. Összeáll. és a munkaközösség vezetője V. K. 6 táblával. (Bp., 1959)
Ismeretterjesztés a Tanácsköztársaság idején. (Valóság, 1959)
A Váci Kötöttárugyár története. 1885–1960. (A TIT Pest megyei Szervezete kiadványa. Bp., 1960)
A textilipari munkásság mozgalmainak története Magyarországon. (TIT Szakosztályi Füzetek. Történelem. Bp., 1962)
Történetszemlélet és politika. (Új Írás, 1963)
Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Pest megyében. (Pest megye múltjából. 1. Tanulmányok. Bp., 1965)
Bajcsy-Zsilinszky Endre harca a magyar függetlenségért és szuverenitásért a második világháború alatt. (Századok, 1967 és külön: Bp., 1967)
Bajcsy-Zsilinszky és a „hideg napok.” (Történelmi Szemle, 1968 és külön: Bp., 1968)
Egy harcos évtized Csehszlovákiában. (Magyarok Csehszlovákiában. Tanulmányok és visszaemlékezések. Szerk. Dusek Imre és Szűcs Viola. Bratislava, 1969)
Bajcsy-Zsilinszky Endre, a tarpai képviselő. (Szatmári Szemle, 1969)
Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről. Visszaemlékezések. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta. 16 táblával. (Bp., 1969; Nemzet és emlékezet. 2. bőv. kiad. 1984)
A pálkövei Bajcsy-Zsilinszky-bérlet története. (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1970)
Az Álláspont története. („Terjesztését megtiltom.” A két világháború közötti korszak üldözött sajtója. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Markovics Györgyi. (Bp., 1970)
Üzemtörténet, üzemi krónika. (Honismeret, helytörténet, 1970)
Adalékok Bajcsy-Zsilinszky Endre francia orientációs külpolitikai koncepciójához. (Századok, 1971 és külön: Bp., 1971)
Vezető a Károlyi Mihály emlékszobákhoz. (A Népművelési Propaganda Iroda kiadványa. Bp., 1971 angolul is)
Magyarország a századfordulón. Vezető a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításához. (A Népművelési Propaganda Iroda kiadványa. Bp., 1974 angolul is)
Az olcsvaapáti Bartha Lajos cikkei Bajcsy-Zsilinszky Endre lapjában. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1974)
Az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási” kísérlet okairól. (Folia Historica, 1975)
Dr. Herz Sándor centenáriumára. (Irodalmi Szemle, 1975)
Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaíve. 1886–1976. (A TIT Történelmi Választmánya kiadványa. Bp., 1977)
Bajcsy-Zsilinszky Endre útja az Előőrstől a Független Kisgazdapártig. (Folia Historica, 1977)
A pilisvörösvári bányászsztrájk. 1928–1978. Szerk. V. K., a sajtószemelvényeket és a bibliográfiát összeáll. Boros Pál. (A Pest megyei Könyvtár kiadványa. Bp., 1978)
Portrévázlat Juhász Nagy Sándorról. (Folia Historica, 1978)
Bajcsy-Zsilinszky Endre külpolitikai nézeteinek alakulása. Monográfia és kand. értek. is. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 85. Bp., 1979)
Tildy Zoltán életútja. (Szeghalom. Történelmi, néprajzi és földrajzi tanulmányok. Szeghalom, 1979 és külön: Szeghalom, 1979)
Vörös Pest vármegye. (Pest megye múltjából. 4. Bp., 1979)
Ugrás a sötétbe. 1944. október 15. (Sorsdöntő történelmi napok. 5. Bp., 1979; Nemzet és emlékezet. 2. bőv. kiad. 1984)
Bajcsy-Zsilinszky Endre lengyelbarátsága. (Tiszatáj, 1980)
Bajcsy-Zsilinszky Endre pályájának baloldali fordulata. (Műhely, 1980)
Juhász Nagy Sándor életútja. (Debreceni Szemle, 1981)
Zsilinszky helye nemzeti történelmünkben. (Tiszatáj, 1982)
Zsilinszky és Féja. (Új Forrás, 1982)
Zsilinszky történetszemlélete és a „Mátyás király.” (Új Forrás, 1983)
Ecsetvonások Áchim L. András portréjához. (Békési Élet, 1984)
Zsilinszky börtönlevelei. (Tiszatáj, 1984)
Juhász Nagy Sándor pályája az 1930-as évektől a felszabadulásig. (Magyar történeti tanulmányok. XVII. Szerk. Fehér András. Debrecen, 1984)
Bajcsy-Zsilinszky Endre levelei Kállay Miklóshoz. (Valóság, 1986)
Bajcsy-Zsilinszky Endre levelei Kodolányi Jánoshoz. (Tiszatáj, 1986)
Bajcsy-Zsilinszky Endre levelei Hajdú és Bihar megyei híveihez. (Alföld, 1986)
Bajcsy-Zsilinszky Endre portrévázlatához. (Confessio, 1986)
A Bajcsy-Zsilinszky dráma problémái. (Forrás, 1986)
Bajcsy-Zsilinszky Endre külpolitikai koncepciója. (Bajcsy-Zsilinszky Endre. 1886–1986. Tudományos tanácskozás születésének centenáriuma alkalmából. 1986. jún. 3. Szerk. Pintér István. Bp., 1986)
Bajcsy-Zsilinszky parasztpolitikája és kapcsolatai a népi írókhoz. (Válasz Évkönyv. I–II. köt. Bp., 1989)
A felvidéki szellemiség élő hagyományai. (Tiszatáj, 1989 és Hitel, 2006)
Bajcsy-Zsilinszky Endre: Erdély múltja és jövője. Ford. Göncz Árpád. Szerk., az utószót írta V. K. (Históriás Könyvek. Bp., 1990)
Vattay Antal naplója. 1944–1945. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Sisak és cilinder. Bp., 1990)
Duray Miklós önéletírása és a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága. (Tiszatáj, 1990)
Tildy Zoltán életútja. (Békéscsaba, 1991)
Teleki Pál és kora. A Teleki Pál-emlékév előadásai. Az 1991. ápr. 4-i emlékülés és az 1992. jan. 9-i vitaülés előadásai. Szerk. Csicsery-Rónai Istvánnal, a bibliográfiát összeáll. Trautmann Györgynével. (Bp., 1992)
A szlovákiai magyarság sorsa. (Népek hazája. 1. Bp., 1992)
Bajcsy-Zsilinszky Endre. 1885–1944. A küldetéses ember. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1992)
A Duray-ügy az MSZMP KB előtt. (Valóság, 1992)
Teleki Pál és európai kortársai. (Tiszatáj, 1992)
Ugrás a sötétbe. 1944. okt. 15. (Magyarország, 1944. Fejezetek az ellenállás történetéből. Tankönyv. Bp., 1994)
A német megszállás alternatíváiról. (Honismeret, 1994)
Antall József szellemi hagyatéka. (Valóság, 1994)
Magyarország útja a német megszállásig. (Élet és Tudomány, 1994. 11.)
1944. okt. 15. A kormányzó országlásának vége. (Élet és Tudomány, 1994. 40.)
Bajcsy-Zsilinszky Endre mártíriuma. (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány. 1944–1945. Tanulmányok. Szerk. Feitl István. Bp., 1995)
A Trianonhoz vezető út. Raffay Ernő: Magyar tragédia – Trianon 75 éve című könyv vitája. Bp., 1996)
A szlovákiai magyarság sorsa 1938-tól napjainkig. (Népfőiskolai füzetek. 2. Lakitelek, 1997)
Adalékok a zsidókkal szembeni szlovák politikához a második világháború alatt és után. (Valóság, 1997)
A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat felnőttnevelő munkája 1949–1988 között. (A magyar felnőttoktatás története konferencia dokumentumai. Debrecen, 1997. okt. 6–8. Előadások. Szerk. Maróti Andor, Rubovszky Kálmán és Sári Mihály. Debrecen, 1998)
A szlovákiai magyarság kálváriája. 1945–1948. Az utószót Duray Miklós írta. (Bp., 1998)
Az 1848–1849-es magyar szabadságharc és a szlovákság. (Valóság, 1998)
Trianon–München–Bécs–Kassa. (Százak Tanácsa. Szerk. Fekete Gyula. Bp., 1999)
Az Ellenzéki Kerekasztalról. – Teleki Pál titkos tevékenysége a Sándor-palotában. (Valóság, 1999)
Fejezetek Losonc történetéből. Szerk. (Mercurius Könyvek. Pozsony, 2000)
Tildy Zoltán életútja. (Balassagyarmati Honismereti Híradó, 2000)
A Tudományos Ismeretterjesztő Társaság története. 1841–2001. Megjelent a TIT megalakulásának 160. évfordulójára. Szerk. V. K. Az előszót Vizi E. Szilveszter írta. (A TIT kiadványa. Bp., 2001 és rövidített változatban is: Bp., 2001)
Ismeretlen fejezetek Teleki Pál életéből. Szerk. (Bp., 2001)
A német és a magyar kisebbség sorsa Csehszlovákiában a II. világháború után. (Kisebbségkutatás, 2001)
Teleki Pál halálának hatvanadik évfordulójára. (Valóság, 2001)
Győry Dezső, a Vox Humana és az új arcú magyarok költője. (Hitel, 2001)
Bajcsy-Zsilinszky Endre külpolitikája. (Az Antall József Emlékbizottság és Baráti Társaság Évkönyvei. 13. Bp., 2002)
A fajvédelemtől a nemzetvédelemig. Gömbös Gyula és Bajcsy-Zsilinszky Endre közös politikai útja és szétválásuk története. (Valóság, 2002)
Visszaemlékezések Bajcsy-Zsilinszky Endréről. (Rubicon, 2003)
A felvidéki Sarló-mozgalom története. (Valóság, 2004)
Bajcsy-Zsilinszky mártírhalálának hatvanadik évfordulójára. (Valóság, 2005)
Teleki Pál, Bajcsy-Zsilinszky Endre és a jugoszláv–magyar kapcsolatok. (Magyar Szemle, 2005)
Ismeretlen fejezet Teleki Pál életéből – titkos tevékenysége. (Teleki Pál emlékezete. Tanulmányok. Szerk. Riczel Etelka. Gödöllő, 2005)
Bajcsy-Zsilinszky Endre szerepe a népi mozgalmakban. (Hitel, 2005)
Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaívének baloldali fordulata. (Hitel, 2007)
A Kármán család szerepe Losonc kulturális életében. (Valóság, 2007)
Masaryk és a magyarok. 1–2. (Magyar Szemle, 2007)
Kortársai Bajcsy-Zsilinszky Endréről. (Hitel, 2008)
Az amerikai magyar emigráció – ahogy én láttam, 1980-ban. (Magyar Szemle, 2008)
Bajcsy-Zsilinszky Endre és József Attila. (Hitel, 2009)
Duray Miklós ügye az MSZMP KB előtt. (Valóság, 2009)
Eduard Benes és Csehszlovákia mint homogén állam. (Magyar Szemle, 2009)
Bajcsy-Zsilinszky találkozása Bereg népével. (Hitel, 2010)
írásai a Magyar Nemzetben: A kisebbségi géniusz költője. Száz éve született Győry Dezső. (2000. 60.)
A világ Kossuth-szobrai Marosvásárhelytől New Yorkig. (2000. 88.)
Létezik-e igazságos megoldás? Trianon: történelmünk egyik legnagyobb tragédiája. (2000. 128.)
Ugrás a sötétbe. Hogyan omlott össze egy nap alatt a Horthy-rendszer? (2000. 244.)
Megfélemlítve és elhallgattatva. Értelmiségek tiltakozása az MSZMP Központi Bizottságánál Duray Miklós ügyében. (2002. 40.).
Irodalom
Irod.: Kovács Endre: V. K.: A tizenkilencedik század szlovák hírlaptörténete. (Századok, 1945)
Dezsényi Béla: V. K.: A tizenkilencedik század szlovák hírlaptörténete. (Magyar Könyvszemle, 1946)
Jenei Károly: V. K.: A Váci Kötöttárugyár története. 1885–1960. – V. K.: A textilipari munkásság mozgalmainak története Magyarországon. (Századok, 1964)
Tilcsik György: V. K.: Vörös Pest vármegye. (Levéltári Szemle, 1980)
Tóth Sándor: V. K.: Ugrás a sötétbe. (Társadalmi Szemle, 1980)
Pritz Pál: V. K.: Bajcsy-Zsilinszky Endre külpolitikai nézeteinek alakulása. (Századok, 1981)
Tóth Gábor: Még nagyon nehéz esztendők várnak ránk. Születésnapi beszélgetés a 75 éves V. K.-lyal a kisebbségi létről, elmaradt igazságtételekről, egy életút felemelő és lesújtó pillanatairól. (Magyar Nemzet, 1993. 149.)
Takác, Ladislav: Traumák és mítoszok. Beszélgetés a magyar–szlovák és a szlovák–magyar kapcsolatokról V. K. történésszel. Ford. Héder Ágnes. (Somorja, 2006)
Kutassy Máté: V. K. 90. születésnapjára. (Magyar Nemzet, 2008. júl. 8.)
Halálhír. (Népszabadság, 2013. nov. 7.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
