Vigh Károly
történész, levéltáros
Született: 1918. június 28. Losonc, Nógrád vármegye
Meghalt: 2013. november 3. Budapest
Temetés: 2013. november 22. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Dédszülei, anyai: Goldberger Sándor, Holczer Katalin; ?, ?.
Nagyszülei: Vig Bálint, Asztalos Erzsébet; Goldberger Ignác (1849. Pacsa, Zala vm.–1913. jún. 27. Pécs, Baranya vm.) szabósegéd, Weisz Zsófia.
Szülei: Vig/Vigh Károly (1885. márc. 29. Nagyrábé, Bihar vm.–1936) nyomdász, nyomdai művezető, majd nyomdatulajdonos, a Sarló mozgalom ifjúsági lapjának, A mi lapunknak kiadója, Goldberger Júlia (1884. ápr. 3. Baksa, Baranya vm.–1970. szept. 13. Bp.) varrónő.
Goldberger Júlia féltestvére: Gödry Kató (= Pflüger Gerhardtné Goldberger Katalin, 1900. aug. 10. Pécs–1984. ápr. 9. Pécs) operaénekes.
Felesége: 1943. dec. 26.–1987. jún. 13. Székely Mária (†1987. jún. 13. Bp. Temetés, hamvasztás utáni búcsúztatás: 1987. júl. 1. Farkasrét) zenetanár, zongoraművész, Bartók Béla tanítványa. Özvegy.
Gyermeke, fia: dr. Vigh Béla (1944. nov. 13. Bp.–2002. júl. 7. Bécs környéke. Temetés: 2002. aug. 6. Farkasrét) sakkozó, nemzetközi mester, a Volánbusz Rt. humánpolitikai szakiroda vezetője; leánya: Vigh Katalin (1946. jún. 30.). Vigh Béla és családja ausztriai autóbaleset áldozata lett.
Iskola
A losonci magyar nyelvű gimnáziumban éretts. (1936), a pozsonyi Komensky Egyetemen (1936–1938) és a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult (1938–1942), Budapesten történelem–magyar szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1942).
A történelemtudományok kandidátusa (1980), doktora (1996).
Életút
A Teleki Pál Intézet, ill. az MTA Történettudományi Intézete (TTI) szlovák referense (1942–1949), az MTA TTI Szovjetunió és Népi Demokratikus Országok Osztálya vezetője (1949). A Magyar Országos Levéltár (MOL) külügyi levéltári referense (1950–1952), a Pest Megyei Levéltár vezetője (1952–1958), leváltották (1957), majd elbocsátották állásából (1958. ápr.), Érden általános iskolai tanár (1958). Az Országgyűlési Könyvtár tud. főmunkatársa (1958–1963), a Legújabbkori Történeti Múzeum dokumentációs részlegvezetője (1963–1967), a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Legújabbkori Gyűjteménye alapító tud. főmunkatársa (1967–1985).
Az 1930-as években a szlovákiai magyar diákmozgalmak tagja és kapcsolatba került az illegális kommunista mozgalom néhány jelentős személyével (pl. Kállai Gyulával, Losonczy Gézával, Ortutay Gyulával). A Népszavában megjelent egyik, a szélsőjobboldali diákszervezetek elleni írása miatt sajtópert indítottak ellene (1942-ben). Részt vett a Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944) és Szekfű Gyula (1883–1955) védnöksége alatt megalakult népfront jellegű szervezet, a Teleki Pál Munkaközösség munkájában (mint vezetőségi tag, 1943–1944-ben).
A forradalom idején az ún. levéltári forradalmi bizottság tagja és titkára (1956. okt.–1956. nov.). A rendszerváltás alatt részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában (a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság tagjaként, 1989–1990).
Tudományos pályafutásának kezdetén, a mesterének vallott Szekfű Gyula biztatására 19. századi szlovák nemzetiségtörténeti problémákat vizsgált, ill. bekapcsolódott az I. Tóth Zoltán-féle nemzetiségi bibliográfiai munkálatokba. Aktív tevékenységet fejtett ki az 1945 utáni demokratikus folyamatokban is: elvállalta a Tudományos Intézmények Kommunista Pártszervezetének titkári funkcióját és előadóként egyik kezdeményezője a történelemtanárok és a bölcsészkari tanszemélyzet marxista átképzését célzó tanfolyamoknak, majd az újjászervezett Magyar Történelmi Társulat első főtitkárává választották meg (1949-ben). A Rajk-per idején koholt vádakkal eltávolították az MTA TTI-ből, levéltárakban végzett tudományos és forrásközlő munkát, ám a forradalomban játszott szerepe miatt (részt vett a Petőfi Kör történészvitáján és a levéltárosok forradalmi bizottságának titkárává is megválasztották) újra elbocsátották: fokozatosan kiszorították a történeti közéletből. Muzeológusként tevékenykedett, több helytörténeti és gyártörténeti művet írt, elindította a legújabbkori muzeológiai gyűjtőmunkát, később érdeklődése a 20. századi magyar történelem sorseseményei felé fordult. Két világháború közötti magyar politika- és eszmetörténettel, a magyar kisebbségek, elsősorban a felvidéki magyarság történetével, Bajcsy-Zsilinszky Endre munkásságával foglalkozott. Az első, tudományos igényű monográfia szerzője Bajcsy-Zsilinszky Endre munkásságáról, amelynek kapcsán vizsgálta még a két világháború közötti szélsőjobboldali és radikális nemzeti mozgalmakat, a Horthy-korszak ellenzéke működési kereteit és korlátait, a két világháború közötti politika- és diplomáciatörténetet, s az ezzel összefüggő magyarországi sorskérdéseket. Alapvetően új eredményeket ért el továbbá a szlovákiai magyarság történetének vizsgálata, valamint a két világháború közötti és az 1945 után (cseh)szlovák–magyar kapcsolatok tanulmányozása terén.
Emlékezet
Bajcsy-Zsilinszky Endre születésének centenáriumán (1986) kezdeményezésére jött létre Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, ami a rendszerváltás éveiben politikai védőernyőt biztosított az (újjá)alakuló pártoknak és civil szervezeteknek. Különösen jelentősek voltak a Társaságnak a Jurta Színházban tartott rendezvényei, politikai vitái: itt emlékeztek meg először Nagy Imre mártír miniszterelnökről (kivégzésének 30. évfordulóján, 1988. jún. 15-én, a felkért előadó Mécs Imre volt), valamint az emlékezetes erdélyi tüntetésben is fontos szerepet játszott. A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaságot mint egyetlen nem párt jellegű szervezetet az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalására is meghívták. Vigh Károly maga is részt vett a háromoldalú tárgyalásokon, sőt maga is aláírta a történelmi dokumentumot (1989. szept. 18-án). Az 1990-es években – mivel már elmúlt hetven éves – sem az országgyűlési, sem az államtitkári, sem a nagyköveti posztot nem fogadta el, jóllehet igen jó, baráti kapcsolatban volt Antall Józseffel és Göncz Árpáddal is. Élete utolsó két évtizedében elsősorban a szlovákiai magyarság történetével és szülővárosa, Losonc múltjával foglalkozott és Bajcsy-Zsilinszky Endre levelezésének kiadásán dolgozott. Hagyatékát (117 doboz, ebből 23 a Bajcsy-Zsilinszky Endréről szóló kutatások során keletkezett!) 2015-ben a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívumnak ajándékozta.
Elismertség
A Magyarok Világszövetsége választmányi tagja.
A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság alapító tagja, elnöke, örökös tb. elnöke (1989-től).
A Rákóczi Szövetség alapító tagja, alelnöke (1991–2011).
A Teleki Pál Emlékbizottság tagja. A Százak Tanácsa tagja.
A Magyar Történelmi Társulat főtitkára (1949). A TIT Pest megyei elnöke.
Elismerés
Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat, 1993).
Szerkesztés
A Valóság c. folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke (1993-tól).
Az Élet és Tudomány szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: forráskiadványai Bajcsy-Zsilinszky Endréről: Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről. [Visszaemlékezések.] Szerk., a bevezető tanulmányt írta V. K. 16 táblával. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1969)
Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről. [Visszaemlékezések.] Szerk., a bevezető tanulmányt írta Vigh Károly. (Nemzet és emlékezet. 2. bőv. kiad. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1984)
Illyés Gyula: Zsilinszky. Szerk. Vigh Károly. [Bibliofil kiadás 300 számozott példányban.] (A Hazafias Népfront Bajcsy-Zsilinszky Endre Emlékbizottsága kiadványa. Bp., 1986)
Bajcsy-Zsilinszky Endre: Erdély múltja és jövője. A Transylvania. Past and Future c. művének magyar fordítása. Ford. Göncz Árpád, az utószót írta: V. K. Ragasztott papírkötés, 3 kivehető térképmelléklettel. (Históriás Könyvek 2. Bp., Tinódi Könyvkiadó, 1990)
monográfiái Bajcsy-Zsilinszky Endréről: Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaíve. 1886–1976. (Történelmi füzetek 2. A TIT Történelmi Választmánya kiadványa. Bp., 1977)
Bajcsy-Zsilinszky Endre külpolitikai nézeteinek alakulása. [Monográfia és kand. értek. is.] (Értekezések a történeti tudományok köréből 85. Bp., Akadémiai Kiadó, 1979)
Bajcsy-Zsilinszky Endre. A küldetéses ember. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1992)
Bajcsy-Zsilinszky Endre életrajzi portréja. Doktori értek. [Kézirat.] (Bp., MTA, 1994)
Bajcsy-Zsilinszky Endre külpolitikája. (Az Antall József Emlékbizottság és Baráti Társaság Évkönyvei 13. Bp., Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2002)
tanulmányai, kisebb írásai Bajcsy-Zsilinszky Endréről: Bajcsy-Zsilinszky Endre a „Jud Süss”-ről. (Élet és Irodalom, 1965. 47.)
Bajcsy-Zsilinszky Endre harca a magyar függetlenségért és szuverenitásért a második világháború alatt. (Századok, 1967. 6.)
Bajcsy-Zsilinszky Endre és a „hideg napok.” (Történelmi Szemle, 1968. 1-2.)
Bajcsy-Zsilinszky Endre, a tarpai képviselő. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1969. 4.)
Bajcsy-Zsilinszky Endre, a pálkövei törpebérlő. A pálkövei Bajcsy-Zsilinszky-bérlet története. Talpassy Tiborral. (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1970)
Adalékok Bajcsy-Zsilinszky Endre francia orientációs külpolitikai koncepciójához. (Századok, 1971. 3-4.)
Veres Péter cikkei Bajcsy-Zsilinszky Endre lapjában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1974. 1.)
Az olcsvaapáti Bartha Lajos cikkei Bajcsy-Zsilinszky Endre lapjában. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1974. 2.)
Bajcsy-Zsilinszky Endre útja az Előőrstől a Független Kisgazdapártig, 1928–1939. (Folia Historica. A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve, 1977)
Bajcsy-Zsilinszky Endre levele a Gestapo börtönéből. Közli: V. K. (Kritika, 1979. 1.)
Bajcsy-Zsilinszky Endre lengyelbarátsága. (Tiszatáj, 1980. 1.)
Bajcsy-Zsilinszky Endre pályájának baloldali fordulata. (Műhely, 1980. 4.)
Zsilinszky helye nemzeti történelmünkben. – Barcs Sándor Bajcsy-Zsilinszky Endréről. A beszélgetést V. K. készítette. (Tiszatáj, 1982. 1.)
Zsilinszky és Féja. (Új Forrás, 1982. 5.)
Zsilinszky börtönlevelei. Közli: V. K. (Tiszatáj, 1984. 3.)
Bajcsy-Zsilinszky Endre külpolitikai koncepciója. (Bajcsy-Zsilinszky Endre. 1886–1986. Tudományos tanácskozás születésének centenáriuma alkalmából. 1986. jún. 3. Szerk. Pintér István. Bp., 1986)
Bajcsy-Zsilinszky Endre portrévázlatához. Születésének 100. évfordulóján. (Confessio, 1986. 4.)
Bajcsy-Zsilinszky Endre levelei Hajdú és Bihar megyei híveihez. Közli: V. K. (Alföld, 1986. 6.)
Bajcsy-Zsilinszky Endre levelei Kállay Miklós miniszterelnökhöz. Közli: V. K. (Valóság, 1986. 6.)
Bajcsy-Zsilinszky Endre levelei Kodolányi Jánoshoz. Közli. V. K. (Tiszatáj, 1986. 6.)
A Bajcsy-Zsilinszky-dráma problémái. (Forrás, 1986. 6.)
A Bajcsy-Zsilinszky-jelenség. (Alföld, 1988. 4.)
Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky parasztpolitikája és kapcsolatai a népi írókhoz. (Válasz évkönyv. I–II. köt. Szerk. Medvigy Endre. Bp., 1989)
Bajcsy-Zsilinszky Endre mártíriuma. (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány. 1944–1945. Tanulmányok. Szerk. Feitl István. Bp., 1995)
A fajvédelemtől a nemzetvédelemig. Gömbös Gyula és Bajcsy-Zsilinszky Endre közös politikai útja és szétválásuk története. (Valóság, 2002. 6.)
Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre szerepe a népi mozgalmakban. (Hitel, 2005. 1.)
Vigh Károly: Teleki Pál, Bajcsy-Zsilinszky Endre és a jugoszláv–magyar kapcsolatok. (Magyar Szemle, 2005. 5-6.)
Bajcsy-Zsilinszky mártírhalálának hatvanadik évfordulójára. (Valóság, 2005. 8.)
Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaívének baloldali fordulata. (Hitel, 2007. 11.)
Bajcsy-Zsilinszky Endre és József Attila. (Hitel, 2009. 4.)
Bajcsy-Zsilinszky Endre találkozása Bereg népével. (Hitel, 2010. 4.).
F. m.: egyéb önálló művei, könyvfejezetei: A tizenkilencedik század szlovák hírlaptörténete. Egy. doktori értek. is. (A Teleki Intézet kiadványa. Bp., 1945)
A Mezőhegyesi Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság 170 éve. Keserű Jánossal. (Az Állami Gazdaságok Minisztériuma kiadványa. Bp., 1955)
A Váci Kötöttárugyár története. 1885–1960. (A TIT Pest megyei Szervezete kiadványa. Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1960)
A textilipari munkásság mozgalmainak története Magyarországon. (TIT Szakosztályi Füzetek. Történelem. Bp., 1962)
Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Pest megyében. (Pest megye múltjából. 1. Tanulmányok. Bp., 1965)
Egy harcos évtized Csehszlovákiában. (Magyarok Csehszlovákiában. Tanulmányok és visszaemlékezések. Szerk. Dusek Imre és Szűcs Viola. Bratislava, 1969)
Az Álláspont története. („Terjesztését megtiltom.” A két világháború közötti korszak üldözött sajtója. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Markovics Györgyi. (Bp., 1970)
Vörös Pest vármegye. (Pest megye múltjából. 4. A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár kiadványa. Bp., 1979)
Ugrás a sötétbe. 1944. október 15. (Sorsdöntő történelmi napok. 5. Bp., Akadémiai Kiadó, 1979; Nemzet és emlékezet. 2. bőv. kiad. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1984)
Tildy Zoltán életútja. [Kismonográfia.] (Békéscsaba, Tevan Kiadó, 1991)
A szlovákiai magyarság sorsa. [Kismonográfia.] (Népek hazája. 1. Bp., Bereményi Könyvkiadó, 1992)
Ugrás a sötétbe. 1944. okt. 15. (Magyarország, 1944. Fejezetek az ellenállás történetéből. Tankönyv. Bp., 1994)
A szlovákiai magyarság sorsa 1938-tól napjainkig. (Népfőiskolai füzetek. 2. Lakitelek, 1997)
A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat felnőttnevelő munkája 1949–1988 között. (A magyar felnőttoktatás története konferencia dokumentumai. Debrecen, 1997. okt. 6–8. Előadások. Szerk. Maróti Andor, Rubovszky Kálmán és Sári Mihály. Debrecen, 1998)
A szlovákiai magyarság kálváriája. 1945–1948. Az utószót Duray Miklós írta. (Bp., Püski Kiadó, 1998)
Ismeretlen fejezet Teleki Pál életéből – titkos tevékenysége. (Teleki Pál emlékezete. Tanulmányok. Szerk. Riczel Etelka. Gödöllő, 2005).
F. m.: szerk.: Vezérfonal a gimnáziumok 8. osztálya történeti anyagához. (A Magyar Ifjúság Népi Szövetsége [MINSZ] kiadványa. Bp., 1948)
A helytörténetírás időszerű kérdései. Vitaanyag. Összeáll. (Pest Megyei Füzetek. 1. Bp., 1956)
Vörös Pest megye. Összeáll. és a munkaközösség vezetője V. K. 6 táblával. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1959)
Az Országgyűlési Könyvtár új szerzeményei. 1959. Történelemtudományi művek. Összeáll. (Az Országgyűlési Könyvtár kiadványa. Bp., 1959)
Pilisvörösvári sztrájk. Az 1928. évi bányászsztrájk a korabeli sajtó tükrében. Szerk. V. K., a sajtószemelvényeket és a bibliográfiát összeáll. Boros Pál. (A Pest megyei Könyvtár kiadványa. Bp., 1968)
Az 1918–1919. évi forradalmak a Pest megyei sajtó tükrében. Szerk. V. K., a sajtószemelvényeket és a bibliográfiát összeáll. Boros Pál. (A Pest megyei Könyvtár kiadványa. Bp., 1969)
Vezető a Károlyi Mihály emlékszobákhoz. Kat. (A Népművelési Propaganda Iroda [NPI] kiadványa. Bp., 1971 angolul is és utánnyomások)
Magyarország a századfordulón. Vezető a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításához. Kat. (A Népművelési Propaganda Iroda [NPI] kiadványa. Bp., 1974 angolul is és utánnyomások)
A pilisvörösvári bányászsztrájk. 1928–1978. Szerk. V. K., a sajtószemelvényeket és a bibliográfiát összeáll. Boros Pál. (A Pest megyei Könyvtár kiadványa. 2. bőv. kiad. Bp., 1978)
Kiss Sándor: Emlékeim Kiss János altábornagyról. Az utószót írta V. K. (Bp., Zrínyi Katonai Kiadó, 1979)
Vattay Antal naplója. 1944–1945. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta V. K. (Sisak és cilinder. Bp., Zrínyi Kiadó, 1990)
Teleki Pál és kora. A Teleki Pál-emlékév előadásai. Az 1991. ápr. 4-i emlékülés és az 1992. jan. 9-i vitaülés előadásai. Szerk. Csicsery-Rónai Istvánnal, a bibliográfiát összeáll. Trautmann Györgynével. (Bp., Occidental Press, 1992)
Fejezetek Losonc történetéből. Összeáll. és szerk. (Mercurius Könyvek. Pozsony, Kalligram Kiadó, 2000)
Ismeretterjesztés a Magyar Tanácsköztársaság időszakában. (A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat története. 1841–2001. Megjelent a TIT megalakulásának 160. évfordulójára. Szerk. is. Az előszót Vizi E. Szilveszter írta. A TIT kiadványa. Bp., 2001 és külön, rövidített változatban is: Bp., 2001)
Ismeretlen fejezetek Teleki Pál életéből. Szerk. (Bp., Századvég Kiadó, 2001).
F. m.: tudományos dolgozatai, kisebb írásai: Slovenská Matica. 1863–1943. (Revue d’Histoire Comparée, 1944)
A magyarországi szlovákok településének történetéből. (Társadalmi Szemle, 1946. 7. )
A prágai szláv kongresszus centenáriumára. (Századok, 1948)
A külső selejtezés ellenőrzésének néhány tapasztalata Pest megyében. (Levéltári Híradó, 1952)
A levéltárak szerepe a választásokkal kapcsolatos agitációs munkában. (Levéltári Híradó, 1953)
Ismeretterjesztés a Tanácsköztársaság idején. (Valóság, 1959. 3.)
Az Országgyűlési Könyvtár tanácsköztársasági különgyűjteménye. (A könyvtáros, 1959. 4.)
Történetszemlélet és politika. (Új Írás, 1963. 1.)
Irodalom és történelem. Rideg Sándor emlékére. (Új Írás, 1966. 4.)
Üzemtörténet, üzemi krónika. (Honismeret, helytörténet, 1970)
Andrej Plávka és Simándy Pál üzenetváltása. Közli: V. K. (Kortárs, 1973. 3.)
Az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási” kísérlet okairól. (Folia Historica. A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve, 1975)
Dr. Herz Sándor centenáriumára. (Irodalmi Szemle, 1975. 10.)
Portrévázlat Juhász Nagy Sándorról. (Folia Historica. A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve, 1978)
Az ábécé oktatásától a Munkásegyetemig. 1918–1919 művelődésügye. (Élet és Tudomány, 1978. 17.)
A Magyar Nemzeti Múzeum Újkori Dokumentumgyűjteményének népköztársasági és tanácsköztársasági anyaga. (Folia Historica. A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve, 1979)
Tildy Zoltán életútja. (Szeghalom. Történelmi, néprajzi és földrajzi tanulmányok. Szerk. Miklya Jenő és Szabó Ferenc. Szeghalom, 1979 és külön: Szeghalom, 1979)
A Tanácsköztársaság művelődéspolitikájáról. (Honismeret, 1979. 2.)
Juhász Nagy Sándor életútja. (Debreceni Szemle, 1981. 2.)
Pulszky Ferenc levelei a Magyar Nemzeti Múzeumban. (Folia Historica. A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve, 1983)
Zsilinszky történetszemlélete és a „Mátyás király.” (Új Forrás, 1983. 6.)
Masaryk és a magyarok. (Tiszatáj, 1983. 7.)
A Kéri Kálmán-dossziéból. Teleki Pál futára Alois Éliás cseh miniszterelnöknél. (Mozgó Világ, 1983. 9.)
Juhász Nagy Sándor pályája az 1930-as évektől a felszabadulásig. (Magyar történeti tanulmányok. XVII. Szerk. Fehér András. Debrecen, 1984)
Ecsetvonások Áchim L. András portréjához. (Békési Élet, 1984. 1.)
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány és a népi demokratikus átalakulás szerepe a tudomány népszerűsítésében. (A népi demokratikus átalakulás kezdetei és a magyar államiság. A Debrecenben 1984. dec. 14-én megrendezett tudományos emlékülésen elhangzott tanulmányok és előadások. Szerk. Marosi Endre. Debrecen, 1985)
Bajcsy-Zsilinszky Endre interveniálásai az üldözöttekért. Közli: V. K. (Új Forrás, 1986. 3.)
A Honvédelmi Minisztériumban történt… Tombor Jenő halálának és Almásy Pál eltávolításának körülményei. (Valóság, 1989. 4.)
A felvidéki szellemiség élő hagyományai. (Tiszatáj, 1989. 8. és Hitel, 2006)
Duray Miklós önéletírása és a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága. (Tiszatáj, 1990. 2.)
A trianoni szerződés évfordulójára. (Honismeret, 1990. 2-3.)
Horthy és Zsilinszky. (História, 1990. 5-6.)
Magyarország a Trianonhoz vezető úton. (Tiszatáj, 1990. 6.)
Károlyi Mihály és Nagy György. Párhuzamos életrajzi vázlat. (Tiszatáj, 1991. 10.)
Teleki külpolitikája. (Teleki Pál öröksége. Az MDF Akadémiának és az MDF Pedagógus Kollégiumának rendezésében, Veszprémben, 1991. ápr. 6-án megtartott emlékülésen elhangzott előadások. Szerk. Barabás Béla. Lakitelek, 1992)
Teleki Pál és európai kortársai. (Tiszatáj, 1992. 6.)
A Duray-ügy az MSZMP KB előtt. (Valóság, 1992. 7.)
A felvidéki magyar kisebbség sorsa. 1–11. (Élet és Tudomány, 1992. 7.–1992. 17.)
A német megszállás alternatíváiról. (Honismeret, 1994. 2.)
Antall József szellemi hagyatéka. (Valóság, 1994. 7.)
Magyarország útja a német megszállásig. (Élet és Tudomány, 1994. 11.)
1944. okt. 15. A kormányzó országlásának vége. (Élet és Tudomány, 1994. 40.)
Adalékok a zsidókkal szembeni szlovák politikához a második világháború alatt és után. (Valóság, 1997. 5.)
Az 1848–1849-es magyar szabadságharc és a szlovákság. (Valóság, 1998. 3.)
Az Ellenzéki Kerekasztalról. (Valóság, 1999. 1.)
Teleki Pál titkos tevékenysége a Sándor-palotában. (Valóság, 1999. 7.)
Bajcsy-Zsilinszky Endréné Bende Mária. (Asszonysorsok a 20. században. Szerk. Balogh Margit és S. Nagy Katalin. Bp., 2000)
Tildy Zoltán életútja. (Balassagyarmati Honismereti Híradó, 2000. 1-2.)
A német és a magyar kisebbség sorsa Csehszlovákiában a II. világháború után. (Kisebbségkutatás, 2001. 4.)
Teleki Pál halálának hatvanadik évfordulójára. (Valóság, 2001. 8.)
Gömbös és Zsilinszky közös politikai útja és szétválásuk története. (Írott és tárgyi emlékeink kutatója. Emlékkönyv Bánkuti Imre 75. születésnapjára. Szerk. Mészáros Kálmán. Bp., 2002)
A márciusi ifjak nemzedéke. (Valóság, 2002. 3.)
The Fate of German and Hungarian Minorities in Czechoslovakia after World War II. (Minorities Research, 2002. 4.)
Győry Dezső, a Vox Humana és az új arcú magyarok költője. (Hitel, 2002. 12.)
A felvidéki Sarló-mozgalom története. (Valóság, 2004. 8.)
A felvidéki szellemiség élő hagyományai. (Hitel, 2006. 11.)
Masaryk és a magyarok. 1–2. (Magyar Szemle, 2007. 1-2.–3-4.)
A Kármán család szerepe Losonc kulturális életében. (Valóság, 2007. 8.)
Az amerikai magyar emigráció – ahogy én láttam, 1980-ban. (Magyar Szemle, 2008. 3-4.)
Duray Miklós ügye az MSZMP KB előtt. (Valóság, 2009. 1.)
Eduard Benes és Csehszlovákia mint homogén állam. (Magyar Szemle, 2009. 3-4.).
F. m.: írásai a Magyar Nemzetben: Hatvan éve történt. Münchentől a bécsi döntésig. (1998. nov. 2.)
A kisebbségi géniusz költője. Száz éve született Győry Dezső. (2000. márc. 11.)
Létezik-e igazságos megoldás? Trianon: történelmünk egyik legnagyobb tragédiája. (2000. jún. 2.)
Ugrás a sötétbe. Hogyan omlott össze egy nap alatt a Horthy-rendszer? (2000. okt. 17.)
Megfélemlítve és elhallgattatva. Értelmiségek tiltakozása az MSZMP Központi Bizottságánál Duray Miklós ügyében. (2002. febr. 16.)
az Új Magyarországban: Tildy Zoltánról – tárgyilagosan. (1991. aug. 15.)
Az Áchim-dráma tárgyilagos megítéléséről. (1992. nov. 7.).
Irodalom
Irod.: műveiről: Kovács Endre: V. K.: A tizenkilencedik század szlovák hírlaptörténete. (Századok, 1945. 1-6.)
Dezsényi Béla: V. K.: A tizenkilencedik század szlovák hírlaptörténete. (Magyar Könyvszemle, 1946. 1-4.)
Jenei Károly: V. K.: A Váci Kötöttárugyár története. 1885–1960. – V. K.: A textilipari munkásság mozgalmainak története Magyarországon. (Századok, 1964. 1-2.)
Erki Edit: Emlékezés és szemlélet. Megjegyzések a Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről c. kötetről. (Új Írás, 1970. 4.)
Horváth Istvánné: Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről. (Palócföld, 1970. 1.)
Pintér István: Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről. (Társadalmi Szemle, 1970. 11.)
Ránki György: Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről. (Népszava, 1970. jan. 17.)
Tilkovszky Lóránt: Kortársak és utókor. [Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről. Szerk. V. K.] (Történelmi Szemle, 1970. 4.)
Bata Imre: Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről. (Kortárs, 1971. 3.)
Fogarassy László: Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről. (Irodalmi Szemle, 1972. 1.)
Tilcsik György: V. K.: Vörös Pest vármegye. (Levéltári Szemle, 1980. 3.)
Tóth Sándor: V. K.: Ugrás a sötétbe. (Társadalmi Szemle, 1980. 4.)
Lagzi István: Két alternatíva: Eltűrni vagy ellenállni. V. K. két könyvéről. [V. K.: Bajcsy-Zsilinszky Endre külpolitikai nézeteinek alakulása. és V. K.: Ugrás a sötétbe. 1944. október 15.]. (Tiszatáj, 1981. 1.)
Pritz Pál: V. K.: Bajcsy-Zsilinszky Endre külpolitikai nézeteinek alakulása. (Századok, 1981. 6.)
Vargyai Gyula: V. K.: Ugrás a sötétbe. 1944. október 15. (Hadtörténelmi Közlemények, 1985. 1.)
Stenczer Ferenc: Politikus? Publicista? Hős? [Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről. Szerk. V. K.] (Élet és Irodalom, 1985. 29.)
T. Bíró Zoltán: …a siker minden reménye nélkül…” Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről. Szerk. V. K. (Tiszatáj, 1985. 5.)
Pethő Tibor: Egy küldetéses ember. V. K. könyve Bajcsy-Zsilinszky Endréről. (Magyar Nemzet, 1992. jún. 27.)
Török Bálint: Legális miniszterelnök illegális munkája. [Ismeretlen fejezetek Teleki Pál életéből. Szerk. V. K.] (Magyar Napló, 2002. 2.).
Irod.: családi és egyéb források: Vigh Károly nyomdavezető lapunk szép képzettségű és tehetséges műszaki munkatársa e napokban váltott jegyet Goldberger Juliskával Pécsett. (Losonci Újság, 1909. nov. 4.)
Vígh Károly, lapunk műszaki munkatársa, s a Kármán-féle nyomda szakképzett, szorgalmas vezetője e hó 26-án a pécsi ref. templomban tartotta esküvőjét Goldberger Juliskával. (Losonci Újság, 1909. dec. 30.)
A hét halottai: Goldberger Ignác szabósegéd. (Pécsi Napló–Pécsi Újlap, 1913. jún. 29.)
Székely Mária zongoraművésznő és Vigh Károly középiskolai tanár 1943. dec. 26-án tartják esküvőjüket a Szilágyi Dezső téri református templomban. (Magyar Nemzet, 1943. dec. 25.)
Elhunyt dr. Vigh Károlyné Székely Mária ny. zenetanár. (Magyar Nemzet–Népszava, 1987. jún. 20.)
Halottaink: dr. Vigh Károlyné Székely Mária. (Reformátusok Lapja, 1987. 30. [júl. 26.])
Juhari Zsuzsanna: Az ismeretterjesztés korszakai. Beszélgetés Vigh Károllyal. (Élet és Tudomány, 1991. 28.)
Tóth Gábor: Még nagyon nehéz esztendők várnak ránk. Születésnapi beszélgetés a 75 éves Vigh Károllyal. (Magyar Nemzet, 1993. jún. 29.)
Tragikus körülmények között elhunyt dr. Vigh Béla nemzetközi sakkmester és felesége dr. Vighné Tamási Julianna, valamint kisunokájuk Czeiler Dániel. (Magyar Nemzet, 2002. júl. 12.)
Hardicsay Péter: In memoriam. Dr. Vigh Bélára emlékezünk. (Sakkfutár, 2002. 9.)
Takács, Ladislav: Traumák és mítoszok. Beszélgetés a magyar–szlovák és a szlovák–magyar kapcsolatokról Vigh Károly történésszel. Ford. Héder Ágnes. (Somorja, Méry Ratio, 2006)
Kutassy Máté: V. K. 90. születésnapjára. (Magyar Nemzet, 2008. júl. 8.)
Vigh Károly gyászjelentése. (Magyar Nemzet, 2013. nov. 6.)
Elhunyt dr. Vigh Károly, a történelemtudományok doktora, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság örökös tb. elnöke. (Népszabadság, 2013. nov. 7.)
Pálinkás Barnabás: Történészi hagyaték törénész szemmel. (Rendszerváltó Archívum, 2019. 3.).
Irod.: lexikonok: Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona. 1918–1995. Főszerk. Fónod Zoltán. (Pozsony, 1997)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2009. (Bp., 1999–2008)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Mihály Ferenc: Ki kicsoda Nógrádban? 1999–2000. (Prága, 2001)
Szlovákiai magyar ki kicsoda. Főszerk. Balázs F. Attila. (Pozsony, 2001).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VFGM-J7P?lang=hu (Vig Károly születési anyakönyve, 1885)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JB3-QSTD?lang=hu (Goldberger Katalin [Gödry Kató] születési anyakönyve, 1900)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JB9-XL5M?lang=hu (Vig Károly és Goldberger Julianna házassági anyakönyve, 1909)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JBM-9Q7T?lang=hu (Goldberger Ignác halotti anyakönyve, 1913)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:W81S-9RN2?lang=hu (Vigh Károlyné Goldberger Julianna halotti anyakönyve, 1970)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/602865 (Vigh Károlyné Goldberger Julianna gyászjelentése, 1970)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM85248
https://magyarnemzetinevter.hu/person/677581/
https://nevpont.hu/palyakep/vigh-karoly-7c6c1
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2025
