Jancsó György, abaúji
jogász
Született: 1853. február 24. Tálya, Zemplén vármegye
Meghalt: 1911. augusztus 14. Rimini, Olaszország
Temetés: 1911. október 22. Kolozsvár
Temetési hely: Köztemető
Család
Evangélikus családból származott. Testvére: Jancsó Mihály, Bursics Ernőné Jancsó Anna és Jancsó Janka (1863–1963) óvónő, a Magyar Kisdedóvó Társaság alapító tagja. F: Jankó Margit. Leánya: Jancsó Ilona; fia: Jancsó György.
Iskola
Az Eperjesi Evangélikus Jogakadémián végzett és ún. elméleti bírói államvizsgát tett (1875), a budapesti tudományegyetemen államtudományi végbizonyítványt (1877), jogtudori okl. szerzett (1879), ügyvédi vizsgát tett (1880), a magyar magánjog tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1890).
Életút
A Pestvidéki Törvényszék joggyakornoka (1875–1876), a Budapesti Ítélőtábla joggyakornoka (1876–1880), segédfogalmazója (1880–1883), fogalmazója (1883–1887). A Kúria tanácsjegyzője (1887–1889), a Pestvidéki Törvényszék (1889–1890), a Kassai Ítélőtábla bírája (1891–1900), a Budapesti Ítélőtábla kisegítő bírája (1900–1911). A budapesti tudományegyetem magántanára (1890–1891), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a polgári peres és peren kívüli törvénykezési jog ny. r. tanára (1891–1911). A Jog- és Államtudományi Kar dékánhelyettese (1894–1895 és 1903–1904), dékánja (1893–1894 és 1902–1903); az Egyetem rektorhelyettese (1909–1910), rektora (1908–1909). A Jogtudományi Államvizsgálati Bizottság elnöke (1894–1895).
A Kolozsvári Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház tanácsának tagja. Kolozsvár szabad királyi város törvényhatósági bizottságának tagja.
Polgári joggal, kereskedelmi és magánjoggal, elsősorban családjoggal foglalkozott. Alapvető jelentőségű monográfiát írt a házassági és a házassági öröklési (özvegyi) joggal kapcsolatban. Két kötetes nagy munkája (A magyar polgári perrendtartás rendszeres kézikönyve, 1912) csak halála után jelenhetett meg.
Elismertség
A Magyar Jogász Egyesület igazgatóválasztmányának és a Magyar Jogászgyűlés állandó bizottságának tagja. Az Erdélyi Múzeum Egyesület igazgatóválasztmányának tagja.
Főbb művei
F. m.: A kezesség fogalma és jogi természete. 1–4. (Jogtudományi Közlöny, 1877)
A kezesség fogalma és jogi természete. (Jogtudományi Közlöny, 1879)
A kereskedelmi könyvek bizonyító ereje. (Jogtudományi Közlöny, 1880)
Hamis és vétkes bukás. (A Büntetőjog Tára, 1882)
A közszerzeményi jog. (Magyar Jogászegyleti Értekezések. I. 7. Bp., 1882)
Magyar váltótörvény – 1876. évi XXVII. t.-c. – és váltóeljárás. Kommentár. (Bp., 1883; 2. jav. és bőv. kiad. 1887)
A magyar házassági vagyonjog tervezete. (Nemzet, 1884)
Magánjogi törvénykönyvünk codificatiója. – A nagykőrösi eset és a magánindítvány. 1–4. (Jogtudományi Közlöny, 1884)
A betudás, collatio. (Jogtudományi Közlöny, 1884 és A Magyar Jogászgyűlés Évkönyve, 1885)
A magyar kereskedelmi jog. Kommentár. (Bp., 1885)
A magyar házassági vagyonjog. Monográfia. (Bp., 1888; 2. jav. és bőv. kiad. 1890)
A hozomány biztosítékai, különös tekintettel a jelzálogos biztosításra. 1–4. – A fél tanúja által szolgáltatott félbizonyíték kiegészíthető-e az ellenfél pótesküjével? – Az örökösök perbe hívása. – A köteles rész átöröklése. (Jogtudományi Közlöny, 1889)
Egyoldalú kereskedelmi ügylet. – A jegyajándék visszakövetelése. (Ügyvédek Lapja, 1889)
A közbirtokosság, compossessoratus. (A Jog, 1889)
A magyar özvegyi jog. Monográfia. (Bp., 1895)
A magyar házassági jog. Monográfia. (Bp., 1896)
Végrendelkezési és özvegyi jog. 1–2. (Jogtudományi Közlöny, 1896)
Családjog. Magyar magánjog. IV. köt. Szerk. Fodor Árminnal, Sipőcz Lászlóval, Gaár Vilmossal. (Bp., 1899)
A magyar házassági és házastársi öröklési jog. Monográfia. (Bp., 1901)
Telekkönyvi rendtartás. J. Gy. előadásai nyomán összeáll. Telegdy István. (Kolozsvár, 1905)
Magyar polgári törvénykezési jog. J. Gy. előadásai nyomán. (2. teljesen átd. kiad. Kolozsvár, 1906; új törvényekkel kiegészített 3. kiad. 1908)
J. Gy. ünnepi rectori beszéde, amellyel a kolozsvári m. kir. Ferencz József Tudományegyetem 1908–1909. tanévet megnyitotta. (Kolozsvár, 1908)
A magyar polgári perrendtartás rendszeres kézikönyve. I–II. köt. Összeáll. Sajtó alá rend. Bíró Balázs és Meszleny Artur. (Bp., 1912–1915).
Irodalom
Irod.: Herczegh Mihály: J. Gy.: A közszerzeményi jog. (Jogtudományi Közlöny, 1884)
Sztehlo Kornél: J. Gy.: A magyar házassági vagyonjog. 1–5. (Jogtudományi Közlöny, 1890)
Gallia Béla: J. Gy.: A magyar özvegyi jog. (Jogtudományi Közlöny, 1896)
Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1911. aug. 17.)
Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997).
Megjegyzések
A Jancsó család honlapja szerint nemesi előneve abaúji és nem kézdivásárhelyi volt!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
