Békésy György, békási

Született: 1899. június 3. Budapest
Meghalt: 1972. június 13. Honolulu, Hawaii

Család

Református nemesi családból származott, később áttértek a r. k. hitre. Sz: Békésy Sándor (1860–1923) közgazdász, diplomata, követségi tanácsos, Mazaly Paula (1877–1974). Testvére: Békésy Lola (1901–1989), Passuth László (1900–1979) író felesége és Békésy Miklós (1903–1980) gyógynövénykutató, mezőgazdasági mérnök, Kossuth-díjas.

Iskola

Elemi iskoláit Pécsett végezte, a zürichi gimnáziumban éretts. (16 évesen!, 1915), a berni egyetemen fizikát és kémiát tanult (1916–1920), vegyészmérnöki okl. (1920), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1923), belföldi tudományos ösztöndíjas (1929–1930), a rezgéstan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1934). Az MTA tagja (1.: 1939. máj. 12.; r.: 1946. júl. 24.; tagsága külföldre távozása miatt megszűnt: 1949?; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

Süss Nándor budapesti optikai gyárának alkalmazottja (1924), a Posta Kísérleti Intézet mérnöke (1924–1946); közben a Siemens és Halske-konszern berlini központi kutatólaboratóriumának kutatófizikusa (1926–1927). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a rezgéstan magántanára (1934–1941), a gyakorlati fizika ny. rk. (1941–1943), ny. r. tanára (1943–1948; 1946-tól szabadságolva), egyúttal a Gyakorlati Fizikai Intézet igazgatója (1941–1946). A stockholmi Karolinska Intézet vendégkutatója (1946–1949), a cambridge-i (Massachusetts, USA) Harvard Egyetem Pszichoakusztikai, ill. 1963-tól Pszichofizikai Kutatólaboratóriumának tud. főmunkatársa (1949–1966). A honolului egyetemen az érzékszervi tudományok professzora és az Érzékszervi Kutatólaboratórium igazgatója (1966–1972). Honoluluban hunyt el, hamvait – végakaratának megfelelően – a Csendes-óceánba szórták.

Szabadidejében behatóan foglalkozott a közép-amerikai indián kultúrákkal, értékes gyűjteményét a Nobel-alapítványra hagyta.

Munkássága az akusztika területén alapvető jelentőségű, a fiziológiai akusztikai kutatások elindítója. Tudományos pályafutásának kezdetén az akusztika egész problematikájával foglalkozott, érdeklődése a hallás biofizikai kérdései, ill. az érzékszervi mechanizmusok közös sajátosságainak felismerését követően az ízlelés, szaglás, bőrérzékelés és tapintás tanulmányozása felé fordult. Életművének legjelentősebb része a belső fülben lejátszódó mechanikai-fizikai folyamatok megfigyelése, valamint a hallás természetére vonatkozó új elmélet kidolgozása. Elsőként készített a belső fülhöz hasonlóan működő eszközt, s ugyancsak elsőként figyelte meg mozgásában az emberi hallócsiga alaphártyáját. Kimutatta, hogy az elektromos energiát a csigában kémiai folyamatok termelik, s azt is, hogy a nem ingerelt csigán is jelentkezik elektromos feszültség. Stockholmi tartózkodása idején megszerkesztette a róla elnevezett Békésy-féle audiométert, egy önműködő hallásvizsgáló berendezést. Későbbi kutatásai során felismerte az ún. érzékszervi válaszazonosságokat (pl. a bőr rezgésérzékelésében) és az érzékszervi megismerés fontos törvényeként határozta meg az idegi gátlások fogalmát. Magyarországon aktívan közreműködött a rádióadások megindításában, ő tervezte a Magyar Rádió stúdióinak akusztikáját is.

Emlékezet

Családja a diplomata édesapa miatt Münchenben (1904–1909), Konstantinápolyban élt (1909–1911), majd Svájcba költözött (1911). Hazatérése után rövid ideig Pécsett, később Budapesten, az I. kerület Fő utca 19.-ben lakott (a ház jelentős része a főváros ostromakor megsemmisült). Pécsett, az Ágoston téri Iskola falán emléktábláját helyezték el (Pál Zoltán szobrászművész alkotása, 2011. jún. 7-én). A Postakísérleti Intézet működése helyén (Ferencváros, IX. kerület Zombori utca 2.) szintén emléktábláját őrzik (Lesenyei Márta alkotása, 1979. jún. 4.). Születésének 100. évfordulóján emlékkonferenciát rendezett az MTA (1999-ben). Róla nevezték el a bp.-i Békésy György Postaforgalmi Szakközépiskolát (Rákoshegy, XVII. ker. Széchenyi István utca 9–11.). Itt, az aulában látható a róla készült szobor bronz másolata. A szobor érdekessége, hogy a portré alkotója a tudós testvére, Békésy Miklós volt! A szobor másik másolata a diósdi Rádió és Televízió Múzeumban van. Nevét vette fel az MTA Békésy György Akusztikai Kutatólaboratóriuma (1975-ben; a tudományos intézetnek első vezetője a Békésy-tanítvány Tarnóczy Tamás volt, 1975–1981). Emlékét őrzi továbbá a holdon egy 96 kilométer átmérőjű, gyűrű alakú kráter (1979-től). Tiszteletére az MTESZ Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület (OPAKFI) és a MATÁV Postakísérleti Intézete Békésy György-emlékérmet (1975 és 1980), a Magyar Fül-orr-gégeorvosok Egyesülete Békésy György-díjat alapított (1985). Emlékét őrzi továbbá a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj (2001-től) és a középiskolások számára évenként megrendezett Békésy György Fizikai Tanulmányverseny.

Elismertség

Az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia (1954), az Amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagja (1956).

Elismerés

A Münsteri (1955), a Berni (1960), a Padovai (1962), a Pennsylvania (1965), a Buenos Aires-i (1968), a Córdobai (1968), a Hawaii Egyetem díszdoktora (1969), ill. a BOTE t. doktora (1969). A Német Fülorvos Társaság Denker-díja (1931), a Porosz Tudományos Akadémia Loibniz-érme (1937), a Groningeni Egyetem Guyot-díja (1939), az MTA Marcibányi-mellékjutalma (1946), Shambaugn-díj (1950), Howard Crosby Warren-érem (1955), a Deafness Kutatási Alap Aranyérme (1961), Orvosi Nobel-díj (a csigán belüli ingerlés fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéséért, 1961), az Amerikai Akusztikai Társaság Aranyérme (1961), Magyar Örökség Díj (posztumusz, 2002).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013