Jánossy Dénes
geológus, zoológus
Született: 1926. március 24. Budapest
Meghalt: 2005. augusztus 16. Budapest
Temetés: 2005. szeptember 9. Budapest
Temetési hely: Pasaréti téri Ferences Templom
Család
Sz: Jánossy Dénes (1891–1966) történész, levéltáros, az MTA tagja, Boros Margit (1895–1962). F: 1953-tól Kölley Emma, a Magyar Nemzeti Bank könyvelője. Fia: Jánossy László (1955. ápr. 20.), Jánossy Gábor (1956. júl. 22.) és Jánossy Tamás (1958. febr. 2.).
Iskola
A bp.-i Verbőczy István Gimnáziumban éretts. (1944). A Pázmány Péter Tudományegyetemen természetrajz–vegytan szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1948), az ELTE TTK-n doktorált (1960); a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa (1959), doktora (1968).
Életút
A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Természettudományi Múzeuma Föld- és Őslénytárának preparátora (1948–1952), muzeológusa (1952–1955), önálló tud. munkatársa (1955–1961), osztályvezető-helyettese (1961–1970), majd igazgatója (1970–1988), nyugalmazott tud. tanácsadója (1988-tól). Az ELTE Földtani és Régészeti Szak mb. előadó tanára (1954–1988), c. egy. tanára. Az MTA–TMB rövidített aspiránsa (1954–1955).
Ősállattannal foglalkozott, a pleisztocén gerincesek rendszertani–rétegtani problémáinak nemzetközileg is elismert kutatójaként alapvetően új eredményeket ért el a gerinces ősmaradványok biosztratigráfiai-kronológiai feltárása terén. Tudományos pályafutásának kezdetén a Baradla barlangi holocén, majd a Remete barlangi fosszilis csontanyagot határozta meg és határozókulcsot készített apróemlős állkapcsokra. Később önálló ásatásokat vezetett – többek között – a pilisszántói kőfülkében (1951), a Solymári barlangban (1951), a pilisi Bivak barlangban (1953) és a répáshutai hasadékkitöltésben (1954 és 1957), egyúttal feldolgozta az Istállóskői barlangban, az 1950–1951. évi ásatások során előkerült őslénytani csontanyagot. Nagydoktori értekezése a magyar geológiai tudomány egyik jelentős teljesítménye: 12 közép pleisztocén lelőhely közel 14 000 gerincesmaradványának azonosítása (amely 91 faj között oszlott meg). A leletek feltárásában és értékelésében új finomrétegtani vizsgálatot és új statisztikai értékelő módszert vezetett be, amellyel elvégezte a közép pleisztocénből addig ismert magyarországi emlősfajok kritikai revízióját, kiegészítve az újonnan előkerült állatföldrajzi adatokkal és a fajok evolúciós viszonyainak részletes bemutatásával. A hazai gerincesek változásain megállapított statisztikai értékelő módszerrel revideálta Európa valamennyi jelentős közép pleisztocén faunáját a Temzétől a Volgáig.
Elismertség
A Magyarhoni Földtani Társulat Őslénytani Szakosztálya (1963–1985), a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat vezetőségi tagja, társelnöke (1966-tól). A Természettudományi Múzeum Döntőbizottságának elnöke, a Nemzetközi Negyedkorkutatási Egyesület Plio-pleisztocén Határmegvonó Bizottságának tagja. A Magyar Madártani Egyesület (1974-től), a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács Magyarországi és Kelet-Európai Szekciójának elnöke (1980–1988).
Elismerés
Szocialista Kultúráért (1961). Kadic Ottokár-emlékérem (1966), Móra Ferenc-emlékérem (1975), Pro Natura Emlékérem (1978 és 1988), Hantken Miksa-emlékérem (1991), Keve András-emlékérem (1997).
Főbb művei
F. m.: Az Istállóskői barlang fosszilis madárfaunája. – Fossile Ornis aus der Höhle von Istállóskő. 6 ábrával. (Aquila, 1948–1951)
Az Istállóskői barlang aurignaci faunája. 5 ábrával, 1 táblázattal. (Földtani Közlöny, 1952)
A Lambrecht Kálmán-barlang faunája. (Archaeologiai Értesítő, 1953)
Ritkább emlősök [Sicista, Apodemus, Asinus] a dorogi és máriaremetei késői pleisztocénből. 2 ábrával, 1 táblával. (Földtani Közlöny, 1953)
Fossile Microtinen aus dem Karpatenbecken. 2 szövegközti ábrával, 1 táblával. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1954)
Az ősvilági törpe-sárkánygyíkokról. (A Természettudományi Múzeum füzetei. 4. Bp., 1955)
Az Istállóskői barlang pleisztocén madár- és emlősfaunája. – Die Vogel- und Säugetierreste der spätpleistozänen Schichten der Höhle von Istállóskő. 12 ábrával, 1 táblával. (Acta Archaeologica, 1955)
Stosszahnfund eines Zygodonten Mastodons aus dem Levantikum von Balatonszentgyörgy. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1955)
Die Fauna der Petényi Höhle. (Folia Archaeologica, 1956)
Adatok a pulyka Kolumbusz előtti európai előfordulásához. 3 ábrával. Bökönyi Sándorral. (Aquila, 1958)
A Lambrecht Kálmán-barlang felső pleisztocén gerinces faunája és a rissz würm interglaciális problémája. Kand. értek. (Bp., 1959)
Holocén gerinces mikrofauna az istállóskői sziklaodúból. – Kleinvertebratenfauna aus der holozänen Ausfüllung der Felsnische von Istállóskő. (Vertebrata Hungarica, 1959)
Neuere Angaben zur Kenntnis der postglazialen und holozänen Kleinvertebratenfauna Ungarns. 1 ábrával. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1959)
Nacheiszeitliche Wandlungen der Kleinsäugerfauna Ungarns. (Zoologischer Anzeiger, 1960)
Szirti sas [Aquila chrysastos L.] és saskeselyű [Gypaeuts barbatus L.] hazai pleisztocénünkből. – Steinadler [Aquila chrysastos L.] und Bartgeier [Gypaeuts barbatus L.] aus dem Pleistozänen Ungarns. – Hazai mezei pocok [Microtus arvalis Pall.] populációk M1-ének szokatlan változatai. Schmidt Egonnal. – Extreme Varianten des M1 der Feldmaus [Microtus arvalis Pall.] in Ungarn. (Vertebrata Hungarica, 1960)
Fosszilis madárfauna a Subalyuk [Bükk hegység] jégkori rétegeiből. – Eine fossile Vogelfauna aus den Moustérien-Schichten der Subalyuk-Höhle im Bükk-Gebirge, Nordostungarn. (Aquila, 1960–1961)
Die Entwicklung der Kleinsäugerfauna Europas im Pleistozän [Insectivora, Rodentia, Lagomorpha]. (Zeitschrift für Säugetierkunde, 1961)
A Sikaliktya barlang [Keszthelyi hegység] szubfosszilis faunája. Darnay-Dornyay Bélával. (Vertebrata Hungarica, 1961)
Az első fosszilis vízilóleletek hazánk pleisztocénjéből. 2 táblával. (Állattani Közlemények, 1962)
A barlangi medve ősei a Bükk hegységben. (Élővilág, 1962)
Vorläufige Mitteilung über die Mittelpleistozäne Vertebratenfauna der Tarkő-Felsnische [Bükk-Gebirge, Nordostungarn]. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1962)
Die altpleistozäne Wirbeltierfauna von Kövesvárad bei Répáshuta [Bükk-Gebirge]. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1963)
Letztinterglaziale Vertebratenfauna aus der Kálmán Lambrecht Höhle [Bükk-Gebirge, Nordostungarn]. 1–2. (Acta Zoologica, 1963–1964)
Vertebrate Microstratigraphy of the Middle Pleistocene in Hungary. (Acta Geologica, 1965)
Fosszilis madárfauna a Curata barlang – Románia – moustéri korú rétegeiből. – Fossile Vogelfauna aus den Moustérien-Schichten der Curata-Höhle, Rumänien. – Szubfosszilis vadmadárleletek Magyarországon. Bökönyi Sándorral. (Vertebrata Hungarica, 1965)
Vogelreste aus den altpleistozänen Ablagerungen von Voigstedt in Thüringen. (Paläontologische Abhandlungen. Berlin, 1965)
Az európai közép pleisztocén gerinces fauna rétegtani értékelése. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1967)
Ein neuer Eomyde [Rodentia, Mammalia] aus dem Ältestpleistozän – Oberes Villafrankium, Villányium – des Osztramos, Nordostungarn. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1970)
A „hideg moustéri szakasz” első faunisztikai bizonyítéka hazánkban, Tokod-Nagyberek, Komárom megye. – Der erste Nachweis einer Kalt-Moustérien Vertebratenfauna in Ungarn, Tokod-Nagyberek, Komitat, Komárom. (Vertebrata Hungarica, 1971)
Új ásatások a tornaszentandrási Esztramos hegyen. (Karszt és Barlang, 1971)
Faunatörténeti és jelenlegi adatok a császármadár [Tetrastes bonasia] előfordulásához Magyarországon. (Aquila, 1971–1972)
Middle Pliocene Microvertebrate Fauna from the Osztramos, Locality 1., Northern-Hungary. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1972)
Egy kis tarajos sül [Hystrix] az Osztramos 8-as lelőhelyről. – Ein kleiner Hystrix aus dem Altpleistozän der Fundstelle Osztramos 8., Nordungarn. (Vertebrata Hungarica, 1972)
Masztodonlelet Nagykanizsa környékéről. (A nagykanizsai Thury György Múzeum jubileumi évkönyve. 1919–1969. Nagykanizsa, 1972)
New Species of Episoriculus from the Middle Pliocene of Osztramos, North Hungary. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1973)
A plio-pleisztocén határkérdés az Osztramos 7-es lelőhely aprógerinces faunája alapján. – The Boundary of Plio-Pleistocene Based on the Microvertebrates in Northern Hungary, Osztramos, Locality 7. (Vertebrata Hungarica, 1973)
Some New Data on Faunistical Exchanges through the Bering Bridge. – Faunakicserélődések a Bering-hídon át. (Aquila, 1973–1974)
Plio-pleisztocén madármaradványok a Kárpát-medencéből. 1–6. (Aquila, 1975–1980)
Ragadozómadár-védelem. Keselyűk. Az európai ragadozómadár-állomány a számok tükrében. (Búvár, 1976)
Az 1974. őszi madármozgás Biharugra környékén. Jánossy Lászlóval. – A sövénysármány [Emberiza cirlus] fészkelésének első bizonyítéka hazánkban, Villányi hegység. Jánossy Lászlóval. (Aquila, 1976)
A budai Várhegy negyedkori képződményei. Többekkel. (Földtani Közlöny, 1976)
Pleistocene–Holocene Mollusc and Vertebrate Fauna of Two Caves in Hungary. Kordos Lászlóval. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1976)
A magyar barlangok gerinces őslénytani kutatása. (Karszt és Barlang, 1977)
Ragadozómadár-védelem. Állománycsökkenésük a számok tükrében. (Búvár, 1977)
A madárvédelem időszerű kérdései. Összeáll. Többekkel. (A Magyar Madártani Egyesület kiadványa. Bp., 1978)
Larger Mammals from the Lowermost Pleistocene Fauna, Osztramos, Locality 7. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1978)
Madár-faunisztikai ponttérkép hazánk területéről. – Madármegfigyelések Villány és Sumony környékén. (Madártani Tájékoztató, 1979)
A magyarországi pleisztocén tagolása gerinces faunák alapján. Monográfia. (Bp., 1979; angolul: Pleistocene Vertebrate Faunas of Hungary. 1986)
Ragadozómadár-védelem. Baglyok. (Búvár, 1980)
Gólyatöcsök a dunántúli Sumonyi halastavakban. (Madártani Tájékoztató, 1980)
A kis békászó sas [Aquila pomarina] felismerése és nászrepülése. – A madarak eredete. (Madártani Tájékoztató, 1981)
Szürkebegy [Prunella modularis] a Mátrában. – Adatok a kígyászölyv [Circaetus gallicus] etológiájának ismeretéhez. Ott Józseffel. (Madártani Tájékoztató, 1982)
Újabb adatok az európai madárfauna kialakulásához. (Földtani Közlöny, 1982)
The Extinct Ancessor of Anser anser in Europe. (Aquila, 1982)
A Függőkői barlang – Mátraszőlős – felső pleisztocén és holocén faunája. Kordos Lászlóval, Krolopp Endrével. (A Mátra Múzeum Közleményei, 1983)
Adatok a kerecsensólyom [Falco cherrug] táplálkozásához. (Puszta, 1983)
A Magyar Madártani Egyesület tíz éve. (Madártani Tájékoztató, 1984)
Revision der mittelpleistozänen Säugetierfauna des „Felsdaches” Szuhogy-Csorbakő, Nordungarn. Vörös Istvánnal. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1985)
A magyarországi ártéri erdők madárvilága. (Madártani Tájékoztató, 1986)
Adatok magyarországi fosszilis darvakról. – Fossil Data on Cranes in Hungary. (Aquila, 1986–1987)
A magyarországi barlangok őslénytani kutatásának eredményei 1977 és 1988 között. Hír Jánossal. (Karszt és Barlang. 1989)
Allophaiomys-Fauna vom Újlaki hegy. Topál Györggyel. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1989)
Gerinces faunisztikai adatok két kirgíziai barlang üledékeiből. Topál Györggyel. (Karszt és Barlang. 1990)
Késői miocén madárfauna Polgárdiból. Last Miocene Bird Remains from Polgárdi, Western Hungary. (Aquila, 1991)
Alsó-pleisztocén madármaradványok Beremendről. – Lower Pleistocene Bird Remains from Beremend. – Adatok a Zempléni hegységben költő uráli baglyok [Strix uralensis] nyári táplálékához. Petrovics Zoltánnal, Szilágyi Gáborral. (Aquila, 1992)
A parlagi sas [Aquila heliaca] és a szirti sas [Aquila chrysaetos] származása és közös nászrepülése. Jánossy Lászlóval, Petrovics Zoltánnal. – Maradványok a rudabányai felső miocénből. (Aquila, 1993)
Alsó-pleisztocén Mollusca- és gerinces fauna a győrújfalui kavicsbányából. Krolopp Endrével. (Földtani Közlöny, 1994)
Szubfosszilis madármaradványok Görög- és Törökországból. (Aquila, 1994)
Gerinces fauna. (Solymári ördöglyuk. Szerk. Hazslinszky Tamás. Bp., 1996)
megemlékezései: In memoriam András Tasnádi-Kubacska. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1978)
Vértes László, a barlangkutató. (Karszt és Barlang, 1978)
Keve András. (Aquila, 1985)
A madarász Keve. (Természetbúvár, 1990)
Lambrecht Kálmán, a paleontológus. (Állattani Közlemények, 1990)
visszaemlékezései: Egy paleontológus ’56-os emlékei. (Magyar Múzeumok, 1996 és Madártávlat, 2005)
ford.: Petzsch, Hans: Urania állatvilág. Emlősök. (Bp., 1969; 2. kiad. 1973).
Irodalom
Irod.: Köszöntjük 60 éves tagtársunkat J. D. (Karszt és Barlang, 1986)
Schmidt Egon: Köszöntő. J. D. 70 éves. (Túzok [folyóirat], 1996)
Kállay György: Köszöntő. J. D. (Madártávlat, 2001)
Halálhír. (Népszabadság, 2005. szept. 3.)
Székely Kinga–Hazslinszky Tamás: J. D. (Karszt és Barlang, 2005)
In memoriam Dénes Jánossy. (Praehistoria, 2005)
Újhelyi Péter: J. D. – Kordos László: J. D., az ősmadarak tudója. – A J. D. által leírt új madárfajok és -alfajok. (Madártávlat, 2005)
Schmidt Egon: J. D., a madárvédő. (Aquila, 2006)
Kordos László: J. D. (Aquila, 2006).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013