Jankó Sándor, jenei
erdőmérnök
Született: 1866. február 28. Vasvár, Vas vármegye
Meghalt: 1923. május 14. Vönöck, Vas vármegye
Család
Sz: Jankó József (1831–1896) földbirtokos, Kiss Lídia (1844–1876), a vasvári molnármester leánya. Anyai nagyszülei nevelték fel, gyermekkorát Vasvárott töltötte. F: 1897-től Velancsics Gizella (1871–1942). Fia: Jankó József; leánya: Pattantyús Ábrahám Imréné Jankó Magda és Újhelyi Tiborné Jankó Mária.
Iskola
Elemi iskoláit Vasvárott végezte, a kőszegi Bencés Gimnáziumban (1877–1879) és Sopronban tanult tovább (1879–1886), a soproni állami főreáliskolában éretts. (1886), Grazban egyéves önkéntesi katonai szolgálatot teljesített (1886–1887). A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián tanult (1887–1890), erdőmérnöki okl. szerzett (1892). Tanulmányai idején a selmecbányai atlétikai klub vezetője és az ifjúsági kör elnöke.
Életút
A Lugosi Magyar Kir. Erdőigazgatóság (1890–1892), a Zalaegerszegi Állami Erdőhivatal erdőgyakornoka, segédtisztje (1892–1893). A Földművelésügyi Minisztérium (FM) Erdőrendezési Ügyosztályán az erdészeti építési ügyek referense (1893–1894) erdőgyakornoka (1894–1896), erdészjelöltje (1896–1897), erdésze (1897–1901), főerdésze (1901–1904). A selmecbányai Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Főiskola Erdészeti és Földméréstani Tanszékének rk. tanára (1904–1911), ny. r. tanára (1911–1923). A Tanszék vezetője (1906–1923) és a Főiskola rektora (1920–1922). M. kir. főerdőtanácsos (1916-tól).
Az erdészeti tudományok műszaki kérdéseivel, erdészeti gépek és szállítóberendezések tervezésével foglalkozott. Az első magyar nyelvű fotogrammetriai szakkönyv (Fotogrammetria, 1917) szerzője, nemzetközileg is jelentős eredménye a háromszögháló-hibaelmélet kidolgozása. Irodalmi munkásságának legnagyobb része az általa előadott akadémiai és főiskolai erdészeti tantárgyak jegyzetei. A kőnyomatos vagy kézírásban sokszorosított kiadványok a magyar erdészeti irodalom klasszikusai. Az összeomlás után jelentős szerepet játszott a selmecbányai főiskola Sopronba való költöztetésében, majd a régi-új főiskola első tankönyveinek szerzője és szerkesztője.
Emlékezet
Vasvárott született, szülőházát (Vasvár, Vasvári Pál utca 24.) emléktábla jelöli (1972. ápr. 28-ától). Sógora, jápprai Spissich János vönöcki birtokán hunyt el, a helyi temetőben nyugszik. Halálának 60. évfordulóján Jankó Sándor-emlékülést tartottak (a Vasvári Helytörténeti Múzeumban, 1983. máj. 12-én). Születésének 125. évfordulóján munkásságáról szintén emlékülést és kiállítást rendeztek (A Vasvári Városháza nagytermében, 1991. febr. 28-án). Halálának 80. évfordulóján bronz mellszobrát leplezték le (Kutas László szobrászművész alkotása, a Nyugat-magyarországi Egyetem soproni botanikus kertjében; 2003. szept. 23-án). Munkásságával elsősorban Bácsatyai László foglalkozik, ill. a család történetét Jankó Sándor unokája, Balázs Józsefné P. Ábrahám Edit írta meg (Családunk regénye címmel; kéziratban).
Szerkesztés
Az Erdészeti Lapok, a Kataszteri Közlöny és a Köztelek c. lapok állandó munkatársa.
Főbb művei
F. m.: Körszelvényes útkanyar kitűzése szögtükörrel. (Erdészeti Lapok, 1895)
Erdészeti földméréstani feladatok. Főisk. jegyz. (Selmecbánya, 1907)
Erdészeti szállítási eszközök és berendezések. Főisk. jegyz. (Selmecbánya, 1908)
Erdészeti földméréstan. Főisk. jegyz. (Selmecbánya, 1908–1909)
Szalma-, széna- stb. kazlak köbtartalomszámítása. (Bp., 1909)
Földméréstan. 1. Főisk. jegyz. (Selmecbánya, 1909–1910)
A Prytz-féle rúdplaniméter. (Erdészeti Lapok, 1910)
Logarithmikus beosztású távolságmérő léc. (Erdészeti Lapok, 1911)
Földméréstan. I–II. köt. J. S. előadásai alapján összeáll. Raab Gyula. Főisk. jegyz. (Selmecbánya, 1911–1912)
A csúsztató utak. 1–2. (Erdészeti Lapok, 1912 és külön: Bp., 1912)
Erdészeti szállító eszközök és berendezések. J. S. előadásai alapján összeáll. Pallát József. Főisk. jegyz. (Selmecbánya, 1912)
A planiméterek használatáról. (Erdészeti Lapok, 1915 és Kataszteri Közlöny, 1915)
Vadpatak szabályozás. Főisk. jegyz. (Selmecbánya, 1916)
Egyetemes vagy univerzális kisebbítési lépték. (Kataszteri Közlöny, 1916)
Fotogrammetria. (Pozsony, 1917; és részletek: Fotogrammetria. 1–4. Kataszteri Közlöny, 1917)
Szögek kiigazítása a háromszögekből. (Kataszteri Közlöny, 1917)
Erdei szállítóberendezések. I–II. köt. Egy. tankönyv. Ábrafüzettel. I. köt. Mestersége pályák. II. köt. Vízi szállítóberendezések. (Sopron, 1920)
Ausgleichungen von Abschussfehlern, die Bestimmung der zulaessigen maximalen Abschlussfehler in Dreiecken und geschlossenen Polygonen. (Österreichische Zeitschrift für Vermessungswesen, 1920)
Erdészeti földméréstan. I–II. köt. Egy. tankönyv. Ábrafüzettel. I. köt. Műszertan. II. köt. Gyakorlati mérés. (Sopron, 1921–1922).
Irodalom
Irod.: Jenei J. S. (Erdészeti Lapok, 1923)
Raum Frigyes: J. S.-emlékünnepség Sopronban. (Geodézia és Kartográfia, 1972)
Bendefy László: Jenei J. S. emlékezete. (Vasi Szemle, 1973 és Geodézia és Kartográfia, 1973)
Pankotai Gábor: J. S., az erdészeti felsőoktatás kiváló professzora. (EFE Tudományos Közleményei, 1973)
Mastalirné Zádor Márta: J. S. (Mindnyájan voltunk egyszer az Akadémián. II. köt. Sopron. 1983)
J. S. (Magyar agrártörténeti életrajzok. II. köt. Szerk. Für Lajos és Pintér János. Bp., 1988)
Bácsatyai László: Megemlékezés J. S.-ról születésének 125. évfordulóján. (Erdészeti Lapok, 1992)
Csáky Károly: Jeles elődeink. 130 kisportré az egykor Hontban tevékenykedő neves személyekről. (Dunaszerdahely, 2002)
Bácsatyai László: J. S. élete és munkássága. Kismonográfia. Művei bibliográfiájával. (Erdésznagyjaink arcképcsarnoka. 18. Sopron, 2003)
Csáky Károly: Híres selmecbányai tanárok. (Dunaszerdahely, 2003)
Bácsatyai László: Az erdőfelmérő. J. S., az erdész és a felmérő. (Vivat Academia [Sopron], 2003)
Nemes József: Adalékok J. S., a Soproni Bányászat és Erdészeti Főiskola rektora életrajzához. (A Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Tudományos Közleményei, 2010).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
