Békésy Miklós, békási
gyógynövénykutató, mezőgazdasági mérnök
Született: 1903. augusztus 3. München, Németország
Meghalt: 1980. november 25. Budapest
Temetés: 1980. december 2. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Református nemesi családból származott, később áttértek a r. k. hitre. Sz: Békésy Sándor (1860–1923) közgazdász, diplomata, követségi tanácsos, Mazaly Paula (1877–1974). Testvére: Békésy Lola (1901–1989), Passuth László (1900–1979) író felesége és Békésy György (1899–1972) biofizikus, Nobel-díjas. F: Horváth Mária. Leánya: B. Szabó Gáborné Békésy Marian.
Iskola
A pécsi r. k. főgimnáziumban éretts. (1921), a debreceni Gazdasági Akadémián gazda okl. szerzett (1927). A bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mezőgazdaság-tudományi Karán különbözeti vizsgát tett, és növénykórtanból doktori okl. (1938), a gyógynövények és ipari növények hatóanyagai témakörben magántanári képesítést szerzett (1946). A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1958).
Életút
Nagybátyja gyulapusztai birtokán (Pécs mellett) gyakornok, intéző (1927–1933). A Gyógynövény Kísérleti Állomás, ill. a Gyógynövénykutató Intézet munkatársa, állástalan diplomása (1934–1937), kísérleti adjunktusa, főadjunktusa (1937–1946), tud. főmunkatársa (1949–1966). A JNMGE Mezőgazdasági Kémiai Intézetéhez kirendelt kutató (1938–1946), az egyetem magántanára és ny. r. tanára (1946–1949).
Szabadidejében szívesen faragott, művészi igényű szobrokat készített. Nobel-díjas testvéréről, Békésy Györgyről bronz szobrot alkotott, amelyet a bp.-i Békésy György Postaforgalmi Szakközépiskola (Rákoshegy, XVII. ker. Széchenyi István utca 9–11.) aulájában, másolatát a diósdi Rádió és Televízió Múzeumban helyezték el.
Növénykémiával foglalkozott, a magyarországi gyógynövény-kémiai kutatások megteremtője. A rozson élősködő, gyógyszeripari alapanyagként használt anyarozs (Claviceps purpurea) mesterséges szaporítását vizsgálta. Kidolgozta az anyarozs ún. egyszem- analízisét, amellyel kiválaszthatók a magas hatóanyag-tartalmú törzsek. A világon elsőként oldotta meg a rozs anyarozzsal történő mesterséges fertőzését, az anyarozs nagyüzemi termesztését, továbbá kidolgozta az anyarozs alkaloidtartalmának vizsgálati módszereit. A nemesítés céljaira kézi anyarozsoltó gépet is szerkesztett (1947).
Emlékezet
Családja a diplomata édesapa miatt Münchenben (1903–1909), Konstantinápolyban élt (1909–1911), majd Svájcba költözött (1911). Hazatérése után rövid ideig Pécsett, később Budapesten, az I. kerület Fő utca 19.-ben lakott (a ház jelentős része a főváros ostromakor megsemmisült). Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik.
Elismerés
Magyar Népköztársasági Érdemérem (ezüst, 1951), Kossuth-díj (1954).
Főbb művei
F. m.: Anyarozstermesztési tanulmányok. Részben egy. doktori értekezés is. (Kísérletügyi Közlemények, 1938)
Über parasitische Mutterkornkulturversuche. (Zentralblatt für Bakteriologie, 1938)
Parasita módon tenyésztett anyarozs hatóanyag tartalmáról. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1939)
Untersuchungen über den Alkaloidgehalt des Mutterkornes. 1–2. (Biochemische Zeitschrift, 1939–1940)
Vizsgálatok magyarországi anyarozsféleségek alkaloidáiról. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1943)
Kézi anyarozsojtógép. (Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, 1947)
Az anyarozstermelés mezőgazdasági és ipari problémái. (Kertészeti Kutató Intézet Évkönyve, 1950)
Progress in the Cultivation of Ergot of Rye in Hungary. (The Chemist and Drugist, 1955)
Ein Beitrag zur Biologie des Mutterkorns. (Phytopathische Zeitung, 1956)
Über die technischen und agrotechnischen Fragen der Mutterkornkultur. (Die Pharmazie, 1956)
Az anyarozstermesztés biológiai és mezőgazdasági problémáiról. Doktori értek. (Bp., 1958)
Az alkaloida-tartalom változása az anyarozs mesterséges termesztése során. (Gyógyszerészet, 1958)
Az anyarozs. Claviceps purpurea. Garay Andrással. (Magyarország kultúrflórája. Bp., 1960)
A „szent tűz” kórokozójától gyógyszeriparunk értékes kultúrnövényéig. (Búvár, 1961)
Az anyarozs szárításáról. (Herba Hungarica, 1963)
A termesztett anyarozs kinyerése az anyarozs–rozs keverékből. (Herba Hungarica, 1964)
Az anyarozs betakarításának gépesítése. Tréfás Lajossal, Nagy Ferenccel. (Herba Hungarica, 1966)
Az anyarozs ivaros szaporításáról. (Herba Hungarica, 1972).
Irodalom
Irod.: Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók. (Bp., 1958)
B. M.-különszám. Emlékkönyv. (Herba Hungarica, 1968)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1980. nov. 30.)
Háznagy András: In memoriam B. M. (Acta Pharmaceutica, 1981)
Szathmáry Géza: Emlékezés B. M.-ra. (Herba Hungarica, 1981)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
