Főbb művei

F. m.: A mozgalmi zsargonról. 1–3. Fónagy Ivánnal. (Magyar Nyelvőr, 1952; és külön: A mozgalmi nyelvről címmel Bp., 1954)
A birtokos szerkezet szintaxisához. (Magyar Nyelvőr, 1955)
Az igekötők önálló használata. (Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára. Szerk. Bárczi Géza, Benkő Loránd. Bp., 1956)
Soós Magda „Erős szálak” című regényének nyelvéről. (Magyar Nyelvőr, 1956)
Az elbeszélő múlt kihalása. (Magyar Nyelv, 1957)
Az irodalmi helynévadás. (Magyar Nyelvőr, 1958)
Az ősi magyar igekötők – meg, el, ki, be, fel, le. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1959)
A le igekötő mai használatáról. – A hasonlat és a metafora nyelvi kifejezésmódjai Babits Mihály fiatalkori verseiben. (Magyar Nyelvőr, 1959)
Tulajdonnév és köznév határterülete. (Magyar Nyelv, 1959)
Babits mondattípusai. (Magyar Nyelvőr, 1961)
Petőfi szavai nyomában. Lukácsy Sándorral. – Hogy nevezzük a nőket? Többekkel. (Magyar Nyelvőr, 1963)
Guiraud statisztikai módszere a szókincs vizsgálatában. (Általános Nyelvészeti Tanulmányok, 1963)
Petőfi szimbólumai. (Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből. Bárczi Géza születésének 70. évfordulója alkalmából írták tisztelői, barátai, tanítványai. Ligeti Lajos és Pais Dezső közreműködésével szerk. Benkő Loránd. Bp., 1963)
Névdivat és irodalmi névadás. (Magyar Nyelvőr, 1964)
Babits Mihály költői nyelve. Monográfia. (Nyelvészeti tanulmányok. 8. Bp., 1965)
Nyelvstatisztikai vizsgálatok a Petőfi-szótár anyaga alapján. (Nyelvtudományi Közlemények, 1965)
A címadás nyelvi formái a magyar irodalomban. (Magyar Nyelvőr, 1965)
Petőfi rímei. – Az idegen szavak magyaros helyesírásának néhány problémája. (Magyar Nyelvőr, 1966)
A stílus. Szende Aladárral, Károly Sándorral. (Minerva Zsebkönyvek. 7. A szép magyar nyelv. Bp., 1967)
A tulajdonnevek lefordíthatósága. (Magyar Nyelvőr, 1967)
A huligán szó történetében. – A tulajdonnév és a határozott névelő. (Magyar Nyelvőr, 1968)
A Tanácsköztársaság publicisztikájának stílusa. (Nyelvtudományi Értekezések. 65. A nyelvtudomány a haladásért. Tanulmánykötet a Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából. Szerk. Király Péter. Bp., 1969)
A helyesírás fetisizálása. (Magyar Nyelv, 1969)
Kutyanevek, 1969. (Magyar Nyelvőr, 1970)
Állatnevek és tárgynevek. (Nyelvtudományi Értesítő, 1970)
Petőfi regényfordításairól. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1971)
Homonymie, Polysemie und Synonymie der Eigennamen. (Acta Linguistica, 1972)
Az igeragozás állapota Petőfi nyelvében. (ELTE Nyelvtudományi Dolgozatok. 14. Adalékok a magyar nyelv életrajzához. Szerk. E. Abaffy Erzsébet. Bp., 1973)
Petőfi-szótár. Petőfi Sándor életművének szókészlete. I–IV. köt. Szerk. Szabó Dénessel, Wacha Imrével. (Bp., 1973–1987)
A tulajdonnév jelentésszerkezete. (Nyelvtudományi Értekezések. 83. Jelentéstan és stilisztika. A magyar nyelvészek II. nemzetközi kongresszusának előadásai. Bp., 1974)
Gáldi László. (Magyar Nyelv, 1974)
Lónevek. – Mikor őket, mikor azokat? Bán Ervinnel. (Magyar Nyelvőr, 1976)
A tulajdonnév funkciója és jelentése. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1979)
Arany János és a klasszikus magyar rím. (Magyar Nyelvőr, 1980)
Az egyéb tulajdonnévfajták kutatásának helyzete és feladatai. (Név és társadalom. A III. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai. Veszprém, 1980. szept. 22–24. Szerk. Hajdú Mihály, Rácz Endre. Bp., 1981)
Petőfi állatvilága. (Tanulmányok a mai magyar nyelv szókészlettana és jelentéstana köréből. Szerk. Rácz Endre, Szathmári István. Bp., 1980; új kiad. 1994)
Az intézménynevek megkülönböztető – egyedítő – elemének típusairól. (Magyar Nyelvőr, 1981)
Személynevek az intézménynevekben. (Névtani Értesítő, 1981)
Adalékok az írói névadáshoz: Thomas Mann. (Névtani Értesítő, 1982)
Arany János névvilága. (Magyar Nyelvőr, 1982)
Macskanevek, 1982. (Névtani értesítő, 1983)
Babits és a magyar nyelv. – Idegen családneveink. (Magyar Nyelvőr, 1983)
Tamás Lajos emlékezete. (Hungarológiai Értesítő, 1984)
Történésnevek. (Név és névkutatás. Az Inczefi Géza halálának 10. évfordulóján rendezett emlékülés előadásai. Szeged, 1984. ápr. 13–14. Szerk. Békési Imre. Bp., 1985)
Babits rímei. (Magyar Nyelvőr, 1985)
Számneveink. – Újabb állatnévvizsgálatok. (Magyar Nyelvőr, 1986)
Szokatlan alaki szerkezetű helynevek. (Névtani Értesítő, 1986)
Arany János verselése. Monográfia. (Opus irodalomelméleti tanulmányok. 9. Bp., 1987)
Az úgynevezett iparosnyelv az irodalomban. (A magyar nyelv rétegződése. I–II. köt. A Magyar Nyelvészek IV. Nemzetközi Kongresszusának előadásai. Szerk. Kiss Jenő, Szűts László. Bp., 1988)
A cégnevek magyarságáért. (Magyar Nyelvőr, 1988)
Krúdy Gyula névadása. (Magyar Nyelvőr, 1989)
Balassa Józsefről. (Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. A Magyar Nyelvészek V. Nemzetközi Kongresszusának előadásai. Szerk. Kiss Jenő, Szűts László. Bp., 1991)
Nemes Nagy Ágnes: Szőke bikkfák. (Irodalomtörténet, 1991)
Jókai-szótár. I–II. köt. Szerk. Többekkel. (Jókai Mór munkái. Gyűjteményes díszkiadás. Bp., 1994).

Irodalom

Irod.: Bodnár Ferenc: J. S. K.: Az ősi magyar igekötők. (Acta Universitatis Szegediensis, 1959)
Kálmán Béla: J. S. K.: Az ősi magyar igekötők. (Magyar Nyelvőr, 1960)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Jelenits István: J. S. K.: Babits Mihály költői nyelve. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1966)
Hajdú Mihály: J. S. K.: A tulajdonnév funkciója és jelentése. (Magyar Nyelv, 1981)
Büky László: J. S. K.: Arany János verselése. (Magyar Nyelvőr, 1988)
Kecskés András: J. S. K.: Arany János verselése. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1989)
Ferencz Győző: J. S. K.: Arany János verselése. (Irodalomtörténet, 1990)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1994. szept. 21.–Népszabadság, 1994. szept. 27.)
Wacha Imre: Búcsú S. K.-tól. (Magyar Nyelv, 1995)
J. S. K. (Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. Bp., 2010).