Jakucs István
pedagógus, tudománytörténész
Született: 1882. augusztus 5. Mezőtúr, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Meghalt: 1964. március 10. Debrecen
Temetés: 1964. március 16. Debrecen
Temetési hely: Köztemető, hamvasztás
Iskola
Középiskoláit szülővárosában végezte, a budapesti tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – matematika–fizika szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1904). A göttingai egyetemen fizikai és művészettörténeti előadásokat hallgatott (1906).
Életút
A Debreceni Református Főgimnázium helyettes tanára (1904–1905), a Karcagi Református Gimnázium helyettes tanára, r. tanára (1906–1909). A Debreceni Református Főgimnázium r. tanára (1909–1939), c. igazgatója (1939-től). A Debreceni Református Kollégium igazgatója (1934–1945).
Hegedűsként számos vonósnégyes és zenekar tagja volt.
A 20. század egyik jelentős debreceni pedagógusaként Magyarországon, az 1900-as évek elején elsők között oktatott differenciál- és integrálszámítást középiskolákban. Nevéhez fűződik a Debreceni Református Kollégium régi fizikai eszközeinek számbavétele, katalogizálása és múzeumi elhelyezése. Tanítványai közül kiemelkedik Bay Zoltán (1900–1992) fizikus, az MTA tagja, Törő Imre (1900–1993) orvos, genetikus, az MTA tagja és Barcza Gedeon (1911–1986) sakkozó, nemzetközi nagymester. Nyugdíjba vonulása után elsősorban a magyarországi természettudományok, főleg a fizika történetével és a fizikaoktatás kezdeteivel, kultúr- és művelődéstörténeti, valamint tárgyi emlékeivel foglalkozott. Összegyűjtötte és közzétette a hazai fizika kiemelkedő képviselőinek életrajzát, kutatta még Debrecen város és a Hajdúság, ill. a Debreceni Református Kollégium technikatörténetét, Debrecen és környéke meteorológiai viszonyait.
Emlékezet
Debrecenben élt és tevékenykedett, a helyi köztemetőben nyugszik.
Főbb művei
F. m.: A Nagykun–Karcagi Jótékony Nőegylet története az első 12 évről. (Karcag, 1909)
A Bolyai-féle geometria. (A Debreceni Református Főgimnázium értesítője, 1909/10 és külön: Debrecen, 1910)
Karai Sándor. (A Debreceni Református Főgimnázium értesítője, 1935/36)
Irinyi János. (Debrecen [folyóirat], 1936)
A debreceni református kollégium alapítványai. (Debreceni Protestáns Lap, 1937)
Segner János András. (Fizikai Szemle, 1955; és A magyarországi fizika klasszikus századai. 1590–1890. Piliscsaba, 2000)
Hatvani István. Barna Péterrel. (Fizikai Szemle, 1957)
A kísérleti fizika tanításának kezdetei hazánkban. (Természettudományi Közlöny, 1961)
A debreceni és a sárospataki református kollégiumok legrégibb fizikai eszközei. Urbán Barnával. (Fizikai Szemle, 1961; és A magyarországi fizika klasszikus századai. 1590–1890. Piliscsaba, 2000)
Debrecen és a magyarországi fizika kezdetei. M. Zemplén Jolánnal. (Fizikai Szemle, 1962; és A magyarországi fizika klasszikus századai. 1590–1890. Piliscsaba, 2000)
A csízió és a kalendárium története, különös tekintettel a debreceni régi naptárakra. 8 táblával. ( A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1964)
Hatvani István. Szőkefalvy Nagy Zoltánnal. (Műszaki nagyjaink. III. köt. Bp., 1967)
írásai a Protestáns Tanügyi Szemlében: Az érettségin eltöröljük-e az írásbelit mennyiségtanból? (1930)
Az énektanítás a református középiskolákban. – Református tanári jóléti intézményeink. (1932)
A munkáltató fizikatanítás. (1933)
A mennyiségtan és a természettan készülő tantervéhez. (1935).
Irodalom
Irod.: Zemplén Jolán, M.: A magyarországi fizika története 1711-ig. (Bp., 1961)
M. L.: J. I. (Fizikai Szemle, 1964)
Zemplén Jolán, M.: A magyarországi fizika története a XVIII. században. (Bp., 1964)
Kántor Sándorné: Matematikát, fizikát oktató tudós és nevezetes tanárok Hajdú, Szabolcs és Szolnok megye középiskoláiban. (Debrecen, 1986)
Pedagógusok arcképcsarnoka. (Debrecen, 2003).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014
