Jakucs László
geográfus, karsztkutató, barlangkutató
Született: 1926. január 21. Sarkad, Bihar vármegye
Meghalt: 2001. december 1. Szeged
Temetés: 2001. december 14. Szeged
Temetési hely: Belvárosi Temető
Család
Református családból származott. Sz: Jakucs László tanító, Debrecen és Hajdú vármegye tanfelügyelője, Csató Margit általános iskolai tanár. Testvére: Jakucs Pál (1928–2000) biológus, ökológus, az MTA tagja. F: 1. 1947–1955: Neubrandt Erzsébet, geológus. Elvált. Leánya: Jakucs Erzsébet (1950–) biológus, mikológus, kandidátus, egyetemi docens. Unokája: Csuták Máté (1975–). geográfus. 2. Czakler Mária általános iskolai tanár. Leánya: Jakucs Mária (1955. dec. 9.); fia: Jakucs László (1957–).
Iskola
A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában éretts. (1945). A Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – kémia–természetrajz–földrajz–geológia szakon tanult (1945–1946), geológus okl. szerzett (1949), a KLTE-n doktorált (1958). A földrajztudományok kandidátusa (1961), doktora (1970).
Életút
A moszkvai Geológiai Kutatóintézet Hidrogeológiai Osztályának aspiránsa (1949–1950). A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) Vízföldtani Osztályának kutatógeológusa (1949–1953), az Aggteleki Cseppkőbarlang igazgatója (1953–1963). A JATE TTK Földrajzi Tanszéke, ill. Természeti Földrajzi Tanszéke egy. docense (1963. aug. 1.–1971. jún. 30.), egy. tanára (1971. júl. 1.–1991. dec. 28.) és a Tanszék vezetője (1964–1991). Emeritusz professzor (1994-től). Oriente tartományban (Kuba) járt hosszabb barlangkutatói tanulmányúton (1969–1970).
Negyedikes gimnazista korában természetrajztanára, Hoffer András (1884–1946) magával vitte Nagyszőlős vidékére, ahol földtani térképezést végeztek: e terepmunka hatására geológusnak készült, s még az 1940-es években, Erdélyben, a Máramarosi-havasokban és az Északnyugati-Kárpátokban térképezett továbbra is Hoffer András mellett. Hidrogeológiával, szpeleológiával (= barlangtan), elsősorban különböző hidrotermális karsztjelenségek vizsgálatával, karsztbarlangok genetikájával, ún. biogén karsztformák rendszerének tanulmányozásával, az Aggteleki karsztvidék hidrogeológiai és geomorfológiai feltárásával foglalkozott. A Dorog melletti Sátorkőpusztai hévizes barlang (Venkovits Istvánnal, 1946), az aggteleki Béke barlang (1952. aug.) és a Pénzpataki barlangrendszer felfedezője (1953). Nemzetközileg is egyedülálló módszereket dolgozott ki, és alkalmazott először a barlangok feltáró kutatásában. Nevéhez fűződik Magyarország alföldi területeinek geológiai-geomorfológiai műholdképes értékelése, a Nagylengyeli szénhidrogénmező geológiai modelljének kidolgozása. A Fekete-tenger kozmikus becsapódásos eredetének kimutatója. Számos tankönyv, népszerű ismeretterjesztő könyv és útikalauz szerzője és szerkesztője; az ő szakmai irányítása alatt készült Aggtelek (1954) c. dokumentumfilm a világ legjobb barlangfilmje kitüntetést nyerte el (a II. Nemzetközi Szpeleológiai Kongresszuson, 1958-ban és a cannes-i Tudományos Rövidfilmek Fesztiválján a 2. helyezést ért el, 1963-ban).
Emlékezet
Sarkadon született, majd családja Debrecenbe költözött. Középiskoláit Debrecenben, az egyetemet Budapesten végezte. Szegeden telepedett le, ott is hunyt el, a Belvárosi Temetőben nyugszik. Tiszteletére, szülőházán, emléktáblát avattak (Sarkadon, 2004. aug. 20-án). Róla nevezték el a Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzversenyt (2011/12-től).
Elismertség
Az MTA Földrajzi Főbizottsága, ill. Bizottsága tagja (1967-től), az MTA–TMB Földrajzi és Meteorológiai Szakbizottsága tagja (1970–1988). A Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) Környezettudományi és Területfejlesztési Szakbizottsága elnöke (1980–1988). A Magyar Földrajzi Társaság (MFT) tagja (1950-től), társelnöke (1978–1986), Szegedi Osztályának elnöke (1967–1994); az MFT t. tagja (1988-tól). A Magyar Földrajzi Társaság Karszt- és Barlangkutató Szakosztálya alapító tagja (1946-től), elnöke (1951-től), társelnöke (1975-től), t. tagja (1986-tól). A Természettudományi Társulat (1947-től), a Magyarhoni Földtani Társulat (1947-től) és a Magyar Hidrológiai Társaság tagja (1948-tól). A Nemzetközi Földrajzi Unió tagja (1981-től).
Elismerés
A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) díszdoktora (1999). Vásárhelyi Pál-emlékérem (1948), Herman Ottó-emlékérem (1961), Kadic Ottokár-emlékérem (1977), Lóczy Lajos-emlékérem (1985), Teleki Sámuel-emlékérem (1995), JATE Emlékérem (1996), Pro Natura Díj (1998), Eötvös József-koszorú (1999), Szent-Györgyi Albert-díj (2000), Vass Imre-emlékérem (2001). Sarkad díszpolgára (1997), Aggtelek díszpolgára (1999).
Szerkesztés
A Földrajzi Közlemények szerkesztőbizottságának tagja (1976-tól).
Főbb művei
F. m.: A barlangok keletkezése. (Természettudomány, 1947)
Fenton, Carroll Lane: Földünk titkai. Ford. Bogsch László. A bevezető tanulmányt írta J. L. 8 táblával. (Bp., 1949; 2–3. kiad. 1950)
Újabb hozzászólás a Budai-hegység hidrotermáinak eredetéhez. (Hidrológiai Közlemények, 1950)
A dolomitporlódás kérdése a Budai-hegységben. (Földtani Közlöny, 1950)
Adatok néhány bükkhegységi karsztforrás ismeretéhez. (A MÁFI Évi Jelentése az 1950. évről. Bp., 1953)
A Bükk hegység még feltáratlan, ismeretlen barlangrendszerei. – Vízföldtani vizsgálatok a Gömöri karszton. (Földtani Közlöny, 1951)
Az Aggteleki Cseppkőbarlang szovjetrendszerű kutatásának eredményei. (Természet és Technika, 1951)
Aggteleki Cseppkőbarlang. Képeskönyv. 1 táblával. (Bp., 1952)
A vízföldtani tudomány fejlődése a Szovjetunióban. (Földtani Közlöny, 1952)
Jelentés az 1953. évi tavaszi karsztvízfestési vizsgálatokról. (A MÁFI Éves Jelentései, 1953)
A Békebarlang felfedezése. 25 táblával. (Bp., 1953)
Néhány szó a Baradla és a Békebarlang kapcsolatáról. (Természet és Társadalom, 1954)
A barlangkutatás új irányai. (Természetjárás, 1955)
A barlangi légáramlás keletkezése. (Hidrológiai Közlemények, 1956)
Adatok az Aggteleki hegység és barlangjainak morfogenetikájához. 1 táblával. – A barlangi árvizekről. 13 ábrával és 8 képpel. (Földrajzi Közlöny, 1956)
Jelentés a Baradla alsóbarlangjának feltárásáról. (Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1957)
Aggtelek és környéke. Az Észak-Borsodi karsztvidék útikalauza. 16 táblával, 1 térképpel. (Útikalauzok. Aggtelek és vidéke címmel 1. kiad. Bp., 1957; 2. átd. és bőv. kiad. 1961)
Aggtelek. Képeskönyv. Fényképezte Hollenzer Béla. 1 táblával. (Bp., 1959)
Vizsgálatok az aggteleki karsztokon. Egy. doktori értek. (Debrecen, 1959)
Az aggteleki barlangok genetikája a komplex forrásvizsgálatok tükrében. – Feltűnő kutatási eredmények Aggteleken. (Karszt- és Barlangkutatás, 1959)
A Békebarlang gyógyhatásvizsgálatának első eredményei. (Természettudományi Közlöny, 1959)
Felfedező utakon a föld alatt. A bevezetőt Tamás Ferenc írta. 7 táblával. (Bp., 1959; németül: Gefangen in der Baradla-Höhle. Forschungen in den unterirdischen Labyrinthen Ungarns. Leipzig, 1961; oroszul: Moszkva, 1963; észt nyelven: Tallinn, 1969)
Általános karsztgenetikai, morfológiai és hidrográfiai problémák vizsgálata az aggteleki karszton. I–II. köt. Kand. értek. (Bp., 1960)
A mészkőhegyek születése. (Munkásakadémia. Bp., 1960)
A magyar barlangkutatás problémái. (Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1960)
Az aggteleki lábnyomrejtély. (Borsodi Szemle, 1960)
Az aggteleki Baradla barlang. (Ismerd meg hazádat! Bp., 1961)
Berechnung der Karstversickerungswerte im Aggteleker Karstgebiet. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Geographica, 1961)
A faggyúfáklyás expedíció. Fényképezte Markó István és Taszner György. 24 táblával, 1 térképpel. (Bp., 1962)
Általános ismeretek. A barlangok képződése. – A barlangfeltárás elmélete. (A barlangok világa. Barlangjárók zsebkönyve. Szerk. is. Kessler Huberttel. Bp., 1962)
A jegesbarlangok képződése. (Földrajzi zsebkönyv. Bp., 1963)
A barlangi cseppkövek színeződéséről. (Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1963)
Cseppkőország mélyén. (Búvár Könyvek. 43. Bp., 1964)
Geomorfológiai problémák az Északborsodi karsztvidéken. Dolinatípusok és terra rossa-szintek. (Borsodi Földrajzi Évkönyv, 1964)
Untersuchungen über den Dynamismus und Chemismus der Tropfsteinbildung. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Geographica, 1966)
Morphogenetik der Karstlandschaften. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Geographica, 1967)
Általános természeti földrajzi gyakorlatok. Egységes egy. jegyz. Szerk. (Bp., 1967; 2. kiad. 1969; 5. kiad. 1973; 7. kiad. 1978; 12. kiad. 1990; 15. kiad. 1995)
Szempontok a karsztos tájak denudációs folyamatainak és morfogenetikájának értelmezéséhez. (Földrajzi Értesítő, 1968)
Offene Fragen der morphogenetischen Deutung nach Plateauniveaus des Karstformschatzes des Nord-Borsoder Karstes. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Geographica, 1968)
A karsztfejlődés varianciáinak genetikus rendszere. Doktori értek. (Bp., 1969)
Voraussetzungen für die Epirovarianz der Verkastung. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Geographica, 1969)
The Role of Climate in the Quantitative and Qualitative Control of Karstic Corrosion. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Geographica, 1970)
Kubai barlangok. 5 fényképpel. (Karszt és Barlang, 1970)
Szempontok a dolomittérszínek karsztosodásának értelmezéséhez. (Földrajzi Értesítő, 1971)
A karsztok morfogenetikája. A karsztfejlődés varienciái. Monográfia. A doktori értek. átd. kiadása. (Földrajzi monográfiák. 8. Bp., 1971; angolul: Morphogenetics of Karst Regions. Variants of Karst Evolution. Bp.–Bristol 1971 és Halsted Press Books. Bp.–New York, 1977; oroszul: Bp.–Moszkva, 1979)
Die Deutung der Karstkorrosion der in der Natur vorkommenden Kalkgesteine in der Geomorphologie unserer Zeit. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Geographica, 1972)
Proceedings of the Symposium on Karst Morphogenesis. International Geographical Union. European Regional Conference. Papers. Szerk. (Szeged, 1973)
Differences of Dynamism of Karst-Formation Processes in Micro-Areas. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Geographica, 1973)
Effects of Relief Configuration and Human Intervention on the Nature of the Karst Process. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Geographica, 1974)
Aggtelek. (A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Idegenforgalmi Hivatal kiadványa. Miskolc, 1975)
Aggteleki karsztvidék. Útikönyv. Szerk. 20 táblával, 2 térképpel. (Bp., 1975)
Questions of the Oil-Contamination of Soil-Water and Agricultural Soils in the Southern Part of the Hungarian Basin. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Geographica, 1975)
A Fekete-tenger és a Kaszpi-tó asztroblém eredete. (Földrajzi Értesítő, 1975)
Genetic Problems of the Huge Gypsum Caves. Mezősi Gáborral. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Geographica, 1976)
A természetföldrajz lehetőségei a Dél-Alföld energiabázisának felkutatásában. (Alföldi Tanulmányok. 1. Békéscsaba, 1977)
Genetic Types of the Hungarian Karst. 17 fényképpel. (Karszt és Barlang, 1977)
Physical-Geographical and Geological Aspects of the Exploration of the Hydrocarbon Reserves of the South Hungarian Plain. 18 táblával. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Geographica, 1978)
Magyarország nevezetes karsztjelenségei. (Földtudományi ismeretterjesztés. Bp., 1979)
Baradla cseppkőbarlang. (A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Idegenforgalmi Hivatal kiadványa. Miskolc, 1979)
Asztroblémek kimutatása műholdfelvételek segítségével. (Földrajzi Közlöny, 1979)
Karsztmorfológia és barlanggenetika. – Barlangfelfedezések 1945–1961 között. (70 éves a szervezett magyar karszt- és barlangkutatás. 1910–1980. Szerk. Hazslinszky Tamás. Bp., 1980)
A karszt biológiai produktum! 2 táblával. (Földrajzi Közlöny, 1980)
A Duna–Tisza köze műholdas földtudományi kutatása. (Alföldi Tanulmányok. 6. Békéscsaba, 1982)
Az árvizek gyakoriságának okai és annak tényezői a Tisza vízrendszerében. (Földrajzi Közlöny, 1982)
Geological Analysis of the Kis-Alföld Based on Satellite-Photos. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Geographica, 1983)
A karsztkorrózió korszerű értelmezése. Keveiné Bárány Ilonával, Mezősi Gáborral. (Földrajzi Közlöny, 1983)
Barlangjaink születése és halála. – Az aggteleki Baradla–Domica barlangrendszer. – A Béke barlang. (Kordos László: Magyarország barlangjai. Bp., 1984)
Szempontok a karsztok felszínformáinak rendszerezéséhez, különös tekintettel a dolinák típusaira. Bárány Ilonával. (Földrajzi Értesítő, 1984)
Factors Responsible for the Effectiveness of Certain Karst Caves in Respiration Therapy. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Geographica, 1985)
A savasesők – ülepedések – hatásának nyomai a barlangi cseppkövek visszaoldódásában. (Karszt és Barlang, 1986)
The Effect of Acidic Atmosphere Pollution upon Stalagmites in Karstic Cave-Systems. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Geographica, 1987)
Csongrád megye homokterületeinek természetföldrajzi tájelemzése. (A szélerózió elleni védekezés lehetőségeinek és módszereinek feltárása Csongrád megye homokterületein. Szeged, 1989)
Általános természetföldrajz. I. A földrajzi burok kozmogén és endogén dinamikája. Egy. jegyz. földrajz szakos tanárjelöltek és szakgeográfusok részére. (Szeged, 1990; 2. kiad. 1992 és 1997)
A podóliai gipszbarlangok genetikájáról. Mezősi Gáborral. (Karszt és Barlang, 1991)
Szerelmetes barlangjaim. 44 táblával. (Szeged, 1993)
A karsztok sérülékenysége. (Aktuális problémák a földrajztanításban. Szerk. Jáki Katalin. Bp., 1993)
A magmatizmus és a vulkanizmus földrajzi jelenségei. (Általános természetföldrajz. Fejezetek az általános természetföldrajz köréből. Szerk. Borsy Zoltán. Bp., 1993)
Környezetromlási gondok az Alföldön. 1–2. (A földrajz tanítása, 1993)
Természetföldrajz. I. köt. A Föld belső erői. II. köt. A Föld külső erői. (Középiskolások kézikönyve. Szeged, 1993–1995)
A Budai hegység hidrotermális karsztja. (Földrajzi Értesítő, 1994)
Impakt jelenségek a Föld felszínén. (A földrajz tanítása, 1994)
Hidrogeográfia – hidrogeológia. Oktatási segédanyag földrajz és geológia szakos egyetemi és főiskolai hallgatók számára. Összeáll. (Szeged, 1995)
A Föld, amelyen élünk. 1. Természetföldrajzi környezetünk tankönyve. Nagy Gábornéval. (Szeged, 1995; 4. jav. kiad. 1999)
A Gömör-Tornai karszt. Móga Jánossal. (Pannon Enciklopédia. Magyarország földrajza. Bp., 1997)
A negyedkori karsztfolyamatok dinamikájának anatogonizmusa Magyarországon. (Karsztfejlődés. III. köt. Szerk. Veress Márton. Szombathely, 1999)
Tüdőasztma és szpeleoklimatológia. (Változó környezetünk. Tiszteletkötet Fodor István professzor úr 60. születésnapjára. Szerk. Tóth József, Wilhelm Zoltán. Pécs, 1999)
A hordalékeróziós barlangfolyosók öblösségének kérdése. (Karsztfejlődés. V. köt. Szerk. Veress Márton. Szombathely, 2000)
A paleokarsztokról. (Földrajzi Közlöny, 2000)
A korzikai gránittafonik morfogenetikai problémái. Csuták Mátéval. (Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete Természetföldrajz Tanszékéről, 2000)
Korzika különleges gránitüregei. Csuták Mátéval. (Barlangkutatók szakmai találkozója. 2000. okt. 27–29. Előadások. Pécs, 2001)
Aggtelek csodái. (Aggtelek Község Önkormányzata kiadványa, 2001)
Paleokarsztos maradványformák szerepe a negyedidőszaki karsztformakincs alakulásában. (A vizek és az ember. Tiszteletkötet Lovász György professzor úr 70. születésnapjára. Szerk. Kovács János, Lóczy Dénes. Pécs, 2001)
filmje: Aggtelek (1954)
videofilmjei: Ausztria. 1–3. (1990–1993)
Geomorfológus szemmel az Alpokban (1991)
Csodálatos sziklatornyok (1993)
Barangolások a Bihar hegységben (1996)
Az Alpok gleccserein (1991)
Csodálatos sziklatornyok (1993)
Korzika (1994)
A gránitszikla lánya (1995)
A karsztok sérülékenysége. (1995)
Korzikai tengereken (1998)
Tafoni expedíció (2000)
A zöld paradicsom – Kuba (2001).
Irodalom
Irod.: Frisnyák Sándor: J. L., a borsodi barlangok kutatója. (Borsodi Szemle, 1959)
Tamás Ervin: A természetet meg kell kérdezni. Beszélgetés J. L. barlangkutatóval. (Élet és Irodalom, 1977. dec. 17.)
Nagy Gézáné: Lesz-e „űrföldrajztudomány?” Beszélgetés J. L.-val. (Élet és Tudomány, 1981. 48.)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
Végh Ferenc: Szerelmetes barlangjaim. Interjú a barlangok tudósával, J. L.-val. (Akadémiai Magazin, 1993)
Buka Adrienne: Karsztok kutatója. Interjú J. L.-val. (Természet Világa, 1995)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
J. L. 70 éves. (Földrajzi Közlemények, 1996)
Kutas Ferenc: Találkozás egy legendával. J. L. 70 éves. (Szarvasi Krónika, 1996)
Szegedi ki kicsoda. 1998–1999. Főszerk. Dlusztus Imre. (Szeged, 1999)
Fleck Nóra: J. L. Aggtelek díszpolgára. (Karszt és Barlang, 1999)
Dénes György: J. L. köszöntése 75. születésnapján. (Karszt és Barlang, 2000)
Balázs Géza–Lieber Tamás–Varga Ferenc: A jelek mélyvilága. Barlangi helynevek. A Baradla, a Béke, a Sátorkőpusztai és a Pénzpataki barlang névanyaga. J. L. 75. születésnapjára. (Magyar szemiotikai tanulmányok. IV. Bp., 2001)
Tóth József–Trócsányi András: Ki kicsoda a magyar geográfiában? (Pécs, 2001)
Marosi Sándor: J. L. 75 éves. (Földrajzi Közlemények, 2001)
Halálhír. (Népszabadság, 2001. dec. 11.)
Dénes György: J. L. (Karszt és Barlang, 2001)
J. L., a tudós, az ismeretterjesztő és a művész. Tanulmányok J. L. professzor emlékére. Szerk. Mészáros Rezső, Schweitzer Ferenc és Tóth József. J. L. művei bibliográfiájával. (Pécs, 2002)
Mezősi Gábor: J. L. (A földrajz tanítása, 2002)
Hadobás Pál: Edelény és környéke az irodalomban. (Edelény, 2005)
J. L. karsztkutató, barlangkutató, geológus irodalmi munkássága. Jakucs Lászlóné gyűjtése alapján összeáll. Sragner Márta. (Tudománytörténeti bibliográfiák. Bp., 2007)
Kovács Lajos–Solymár Judit? Dorogi lexikon. (Dorog, 2008)
Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008)
A karsztok bűvöletében. Rendhagyó emlékezés J. L.-ra. Szerk. Nyári Diána, Csuták Máté és Keveiné Bárány Ilona. (Szeged, 2011)
Tíz éve hunyt el J. L. (Jósvafői helytörténeti füzetek, 2011)
60 éve fedezte fel a Béke barlangot J. L. (Jósvafői helytörténeti füzetek, 2012).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014
