Jancsó Miklós, id., gidófalvi
orvos, belgyógyász
Született: 1868. október 14. Kolozsvár
Meghalt: 1930. július 19. Szeged
Temetés: 1930. július 22. Szeged
Temetési hely: Református Temető
Család
Nagyapja: Jancsó Tamás (1786–1856) Árapatak (Kovászna vármegye) református lelkésze. Sz: Jancsó Lajos (1823–1882) református lelkész, a kolozsvári református főiskola igazgatója, Herda Anna Mária (1832–1908). Testvére: Jancsó Lajos, ifj. és Jancsó Mária („Máriczi” 1865–1887). F: 1. 1902–1904: Halász Paula Fatime (1877–1904), Halász Jakab gyulafehérvári közjegyző leánya. Felesége testvére: Halász Melanie, Menyhárth Gáspár (1868–1940) jogtudós felesége és Halász Adél opera-énekesnő. Özvegy. 2. Bánóczi Margit (1883–1931) orvos, Bánóczi József (1849–1926) irodalomtörténész, MTA-tag leánya, Somló Bódog (1873–1920) szociológus, filozófus özvegye. Fia: Jancsó Miklós, ifj. (1903–1966) orvos, belgyógyász, farmakológus, az MTA tagja. Unokái közül: Jancsó Gábor (1948–) orvos, neurobiológus, tudománydoktor.
Iskola
A kolozsvári Református Kollégiumban éretts. (1887) a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1892), a belgyógyászati propedeutika tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1901).
Életút
A kolozsvári, ill. a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Szemészeti Klinika gyakornoka (1892–1893), a Belgyógyászati Klinika egy. tanársegéde (1893–1902), egy. adjunktusa (1902–1911), a belgyógyászat ny. r. tanára és a Klinika vezetője (1911–1930). A berlini Koch Intézet és a breslaui egyetem Belgyógyászati Klinika vendégkutatója (1899–1901).
Bakteriológiával, összehasonlító bakteriológiai diagnosztikával, elsősorban a trópusi betegségeket okozó baktériumfajták előfordulási viszonyainak sajátosságaival foglalkozott, de a belgyógyászat szinte valamennyi ágában jelentőset alkotott. Alapvetően új eredményeket ért el a súlyos, fertőző belgyógyászati eredetű betegségeket (pl. váltóláz, hasi hagymáz stb.) okozó ún. saválló baktériumok vizsgálata, ill. a gümőkór-baktériumok virulenciájára vonatkozó kutatások terén. Különösen értékesek – ezzel összefüggésben – a malária etiológiájára vonatkozó megállapításai. Levelezésben állt, és személyesen is kapcsolatba került Sir Ronald Ross-szal (1857–1932), a maláriafertőzés ökológiai hátterét feltáró és elsőként modellező Nobel-díjas (1902) tudóssal. Rosstól függetlenül, kísérletekkel igazolta a maláriaplazmódium fejlődését szúnyogokon és emberen, tisztázta az ivaros fejlődés menetét, valamint a lappangási és az inkubációs időt, emberen. Vizsgálta még az arzenobenzol és azok származékainak biológiai hatásait. Az I. világháborúban megbízták az új kolozsvári Pasteur Intézet 500 ágyas kórházának vezetésével, és elvállalta az Erdélyi Rokkantügyi Hivatal belgyógyászati főfelügyeletét (1914–1918). Ő volt a kolozsvári egyetem utolsó és a szegedi egyetem első belgyógyász professzora.
Emlékezet
Kolozsvárott élt és tevékenykedett, a trianoni békediktátum után Szegeden telepedett le, ott is hunyt el. A helyi Református Temetőben nyugszik. Német nyelvű írásai Nikolaus von Jancsó, francia dolgozatai Nicolas Jancsó néven jelentek meg. A Szegedi Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikáján (Korányi fasor) emléktábláját helyezték el. Róla nevezték el a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Kara Jancsó Miklós Kollégiumát.
Elismerés
Az MTA Mészáros-díja (1906) és Rózsay-díja (1910), a Budapesti Orvosi Egyesület Tauszk-díja (1928).
Főbb művei
F. m.: Blutuntersuchungen der im Jahre 1894 vergekommenen Malariafälle mit besonderer Berücksichtigung der Spezifizität der verschiedenen Malariaparasiten. Rosenberger, Moritzcal. 1 táblával. (Deutsches Archiv für klinische Medizin, 1897)
Kórodai észleletek a Widal-féle serodiagnosis értékéről. (Orvosi Hetilap, 1897)
A pathologiás óriásnövés egy esete. Buday Kálmánnal. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1897; németül: Ein Fall von pathologischem Riesenwuchs. Deutsches Archiv für klinische Medizin, 1897)
Néhány érdekes kóresetről. (Gyógyászat, 1902)
Adatok a lumbalis punctio kórismészeti jelentőségéről. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1902)
Über eine in der Universitätsklinik entstandene Malaria-Hausendemie. (Deutsches Archiv für klinische Medizin, 1903)
A lép- és visszérpunctio jelentősége a hasi hagymáz bakteriológiai kórismézésénél. (Gyógyászat, 1903 és Orvos-természettudományi Értesítő, 1903)
A „periarteriitis nodosáról.” Veszprémi Dezsővel. (Orvosi Hetilap, 1903; németül: Ueber einen Fall von Periarteriitis nodosa. Beiträge zur pathologischen Anatomie und allgemeinen Pathologie, 1903)
Véletlenül előidézett házi malaria-endemia a kolozsvári belgyógyászati klinikán. (A kolozsvári Ferenc József m. kir. Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikájának Közleményei, 1903 és külön: Bp., 1903)
Ergebnisse betreffend die Bedeutung der Milz- und Venenpunktion bei der bakteriologischen Diagnose des Typhus abdominalis. (Zentralblatt für Bakteriologie, 1904)
Vizsgálatok a malaria parasiták továbbfejlődéséről az anophelesekben. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1904)
Tanulmány a váltóláz parasitáiról. Monográfia. 14, részben színes táblával és 344 rajzzal. A rajzokat készítette J. M. Az MTA Mészáros-díjjal jutalmazott pályamunkája. (Bp., 1906)
Purjesz-emlékkönyv. Dolgozatok Purjesz Zsigmond negyedszázados tanári működésének emlékére. Szerk. Szabó Dénessel. 6 táblával. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. 45. Bp., 1906)
Az emberi gümőbacillusok virulentiájának fokozódásáról. (Purjesz-emlékkönyv. Dolgozatok Purjesz Zsigmond negyedszázados tanári működésének emlékére. Szerk. is. Szabó Dénessel. Bp., 1906 és külön: Bp., 1906)
Observations l’endémie de la malaria à Kolozsvár. 1 táblával és 1 térképpel. (Atti della Società per gli Studi della Malaria, 1906; és külön: Roma, 1906)
Összehasonlító vizsgálatok a gyakorlatilag fontosabb saválló bacillusokkal. Monográfia. Elfer Aladárral. Az MTA Rózsay-díjjal jutalmazott pályamunkája. (Bp., 1910)
Der klinische Wert der Wassermanschen Syphilisreaktion. Csiky Mihállyal. (Archiv für Dermatologie und Syphilis, 1910)
A gümőbacillusok virulentiája fokozódásának kérdése. – A bovinus typusú gümőbacillus-fertőzés előfordulásának viszonyai gümőkóros betegeken Kolozsvárt. Elfer Aladárral. J. M. előadásai a XVI. Nemzetközi Bakteriológiai Kongresszus mikrobiológiai szakosztályában. (Orvosi Hetilap, 1910; és mindkettő külön: Bp., 1910, németül és angolul is)
Vergleichende Untersuchungen mit den praktisch wichtigeren säurefesten Bazillen. (Beiträge zur Klinik der Tuberkulose und spezifischen Tuberkulose-Forschung, 1910)
A hasi hagymáz kórismézése. (Orvosképzés, 1912; és külön: Bp., 1912)
A malária kór- és gyógytana. (Orvosképzés, 1913)
A paroxysmalis haemoglobinuriánál létrejövő haemolysisre vonatkozó vizsgálatok. Csiky Mihállyal. (Lechner-emlékkönyv. Dolgozatok Lechner Károly negyedszázados tanári működésének emlékére. Írták és kiadták tanítványai és tanártársai. Kolozsvár, 1915)
Kísérleti vizsgálatok a visszatérő láz recidiváinak pathogenesisére vonatkozólag. 5 táblával. – Purjesz Zsigmond. (Orvosi Hetilap, 1917)
Experimentelle Untersuchungen bezüglich der Pathogenese der Rezidive des Rückfallfiebers. (Zentralblatt für Bakteriologie, 1918)
Trichinás megbetegedések Kolozsvárt. Jakobi Józseffel. (Gyógyászat, 1918)
A malária aetiológiája. (Erdélyi Orvosi Lap, 1920)
A visszatérő láz terjesztője és a fertőzés módja. (Erdélyi Orvosi Lap, 1921 és külön: Cluj-Napoca, 1921)
A pellagráról. (Orvosi Hetilap, 1924 és külön: Bp., 1924)
Az oltási váltólázról. (Orvosképzés, 1926)
Egy visszatérőláz-endemia tanulságai. (Rigler-emlékkönyv. Dolgozatok Rigler Gusztáv negyedszázados tanári működésének emlékére. Írták és kiadták tanítványai és tanártársai. Szerk. is. Lőte Józseffel és Poór Ferenccel. Szeged, 1926 és külön: Szeged, 1926)
A salvarsan és rokon aerobensol származékok. Ifj. Jancsó Miklóssal. (Bp., 1928)
Az angioneurotikus tünetcsoport visszeres befecskendezések következtében. Ifj. Jancsó Miklóssal. (Orvosi Hetilap, 1928).
Irodalom
Irod.: Festschrift Prof. Nikolaus von Jancsó. 4 táblával. (A szegedi Ferenc József Tudományegyetem kiadványa. Szeged, 1929)
Vidakovits Kamill: J. M. (Orvosi Hetilap, 1930. 30.)
Purjesz Béla: J. M. (Budapesti Orvosi Ujság, 1930. 31.)
Purjesz Béla: J. M. (Gyógyászat, 1930. 30.)
Jakobi József: J. M. egyetemi tanár emlékezete. (Orvosi Szemle, 1930)
Issekutz Béla: Id. J. M. és ifj. J. M., a két orvostudós. Monográfia. (Bp., 1968)
Lukács Dezső: Id. J. M. professzor emlékezete, születésének száz éves évfordulója alkalmából. (Parasitologia Hungarica, 1969)
Szállási Árpád: Id. J. M. (Orvosi Hetilap, 1975. 18.)
Hun Nándor: 50 éve hunyt el id. J. M., a régi kolozsvári magyar egyetem utolsó, és az új szegedi egyetem első belgyógyász professzora. (Orvosi Hetilap, 1980. 26.)
Lukács Dezső: Id. J. M. malária kutatásai. (Orvosi Hetilap, 1981. 4.)
Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
125 éves a kolozsvári egyetem. Szerk. Cseke Péter és Hauer Melinda. (Kolozsvár, 1998). *MÉL I. téves halálozási hely: Kolozsvár!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014
