Jánosi József
jezsuita szerzetes, filozófus, teológus
Született: 1898. április 22. Zólyom, Zólyom vármegye
Meghalt: 1965. május 6. Friesenheim, Német Szövetségi Köztársaság
Iskola
Belépett a jezsuita rendbe (1913. aug. 8.), Innsbruckban és Valkenburgban bölcseletet, a római Szent Gergely Egyetemen teológiát tanult. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem teológiai doktori okl. (1935), a logika és metafizika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1936).
Életút
New Yorkban kisegítő lelkész (1931), a jezsuita rend pécsi Pius Kollégiumában prefektus (1931–1932), a budapesti jezsuita rendházban működött (1932–1946). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1936–1942) és a dogmatika c. ny. rk. tanára (1942–1945), egyúttal az Actio Catholica által szervezett Katolikus Tanárképző Tanfolyam ügyvezető alelnöke. A II. vh. végén, az ország német megszállása alatt tevékenyen részt vett a pápai nunciatúra üldözötteket mentő akcióiban (1944–1945). A jezsuita rend szegedi főiskoláján a filozófia és a vallásbölcselet ny. r. tanára (1945–1948), Nagykapornakon plébános (1948–1949). Emigrálása után a München-Freisingi Főegyházmegye papja (1949–1965), egyúttal a Müncheni Egyetem előadó tanára és a Szabad Európa Rádió munkatársa (1951–1954).
Dogmatikával, a bölcseleti megismerés határaival, a Mária-tisztelet és a keresztény teológia teremtéstanának ismeretelméleti vonatkozásaival foglalkozott. Műveiben a valóság megismerését és megismerhetőségét hangsúlyozta, a szellem potenciálisan végtelen, az abszolútumra mutató természetét emelte ki. A II. vh. után Barankovics Istvánnal és Blaskó Máriával Ausztriába távozott (a Mindszenty-per kezdete előtt egy nappal, 1949. febr. 2-án), majd az NSZK-ban telepedett le. Mindszenty József bíboros érsek politikájával nem értett egyet, ezért csekély szerepet játszott az emigráns katolikus politikában. Egyik útja során, a vonatból kiesve vesztette életét.
Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (r.: 1935). A Szentkereszt Egyesület elnöke (1942-től). A Magyar Filozófiai Társaság választmányi tagja.
Szerkesztés
A Magyar Kultúra szerkesztője (1933–1946).
Főbb művei
F. m.: Világnézeti típuskutatás és filozófiai megalapozása. Egy. doktori értek. (Bp., 1934)
Bölcselet. Az Actio Catholica Katolikus Tanárképző Tanfolyamának jegyzete. J. J. előadásai alapján lejegyezte Gergely István. (Bp., 1934)
Bölcselet. Az Actio Catholica Katolikus Tanárképző Tanfolyamának jegyzete. J. J. előadásai alapján lejegyezte Bozzay Imre. (Bp., 1935)
Dogmatika. Az Actio Catholica Katolikus Tanárképző Tanfolyamának jegyzete. J. J. előadásai alapján lejegyezte Bozzay Imre. (Bp., 1935)
A szellem. A szellemi lét főbb jelenségei és metafizikája. (Bp., 1935)
Brandenstein oksági elve. Metafizikai világproblémák. 1. (Athenaeum, 1935; és külön: Metafizikai világproblémák címmel három előadás. Noszlopi Lászlóval, Brandenstein Bélával. Bp., 1935)
Mária. A Mária tisztelet dogmatikája és lélektana. Molnár C. Pál 22 fametszetével. (Bp., 1935; 2. bőv. kiad. 1941)
Mi a bölcselet? Hat előadás. Schütz Antal, Kecskés Pál, J. J., Trikál József és br. Brandenstein Béla előadásai. (Szent Tamás Könyvtár 1. Bp., 1935)
A bölcseleti megismerés határainak kérdése. (Bölcseleti Közlemények, 1936)
Hit és emberiesség. (Élet, 1936)
A hittitkok jelentősége a vallási életben. (Katholikus Szemle, 1936)
A teremtés tanának ismeretelméleti jelentősége. (Theologia, 1936 és Magyar Kultúra, 1937)
A világegyetem bölcselete. Öt előadás. Wodetzky József, J. J., Somogyi József, Ibrányi Ferenc és Reichert Róbert előadásai. (Szent Tamás Könyvtár 3. Bp., 1938)
A szellemi lét. Hat előadás. Kühár Flóris, Szigeti József, Kecskés Pál, Schütz Antal, J. J. és br. Brandenstein Béla előadásai. (Szent Tamás Könyvtár 4. Bp., 1939)
Isten bölcseleti megismerése. Hat előadás. J. J., Petz Ádám, Ibrányi Ferenc, Kühár Flóris, Schütz Antal és Szigeti József előadásai. (Szent Tamás Könyvtár 5. Bp., 1939)
Heidegger egzisztenciális filozófiája. (Athenaeum, 1939)
Bölcselet és valóság. A filozófia és a valóságmegismerés természetének vizsgálata. (Bp., 1940)
Bangha Béla. (Magyar Szemle, 1940)
A keresztény házasság egy férfi és egy nő életszövetsége. Mag Bélával. (Actio Catholica. 93. Bp., 1942)
A skolasztika. (A filozófia nagy rendszerei. A Magyar Filozófiai Társaság vitaülései az 1940/41-es évadban. Bp., 1942)
XII. Pius karácsonyi beszéde. (Magyar Szemle, 1942)
Mítosz-vallás és dogma-vallás. – A keresztény vallás és kiüresítése. – Az erkölcsi élet aggasztó jelenségei. (Magyar Kultúra, 1942)
Az erkölcs metafizikai gyökerei. Az önkifejlődés és a cél-érték problémája. (Bp., 1943)
A magyar Sion őrhelyén. (Magyar Szemle, 1943)
Napholcz Pál jezsuita tartományfőnök. – Ledóchowski jezsuita generális. (Magyar Kultúra, 1943)
Vallásbölcselet. (A mai filozófia. Áttekintés a filozófia eredményein a Magyar Filozófia Társaságban 1941 szeptemberétől 1943 májusáig rendezett viták alapján. Bp., 1944)
A demokrácia etikai feltételei. (Demokrácia. Bp., 1945).
Irodalom
Irod.: Berky Imre: J. J.: Világnézeti típuskutatás és filozófiai megalapozása. (Magyar Paedagogia, 1936)
Zemplén György: J. J.: A szellem. A szellemi lét főbb jelenségei és metafizikája. (Budapesti Szemle, 1936)
A magyar jezsuiták irodalmi tevékenysége. 1853–1934. Összeáll. Tóth Mike. (Bp., 1942)
J. J. (Pannonia Sacra, 1965)
Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. (Bp., 1992)
Bikfalvi Géza: Magyar jezsuiták történeti névtára. 1853–2003. Bp., 2007)
Szakolczai György: Szekfű Gyula és J. J. 1945. áprilisi levelei a Magyar Katolikus Püspöki Karnak. (Múltunk, 2008).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014
