Ádám Lajos
orvos, sebész
Született: 1879. május 1. Tergenye, Hont vármegye
Meghalt: 1946. november 17. Budapest
Temetés: 1946. november 22. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Kikeresztelkedett zsidó családból származott.
Nagyszülei: Ádám Ábrahám, Ádám (?) Mária; Kohn Áron, Kohn (?) Sali.
Szülei: Ádám Adolf kereskedő, Kohn Erzsébet/Eszter (= Kohn Netti).
Ádám Lajos testvérei: Simon Ferencné Ádám Lina (1871. jan. 2. Ipolybalog, Hont vm.), Ádám Hermann (1873. jan. 2. Tergenye–1933. okt. 9. Queens, New York, Egyesült Államok) kereskedő, Reisz Dávidné Ádám Teréz (1875. júl. 1. Tergenye), Ádám Gyula (1877. máj. 1. Tergenye), Ádám Géza (1881. jan. 7. Bp.), Ádám Sándor (1882. dec. 17. Bp.) banktisztviselő, ill. Lengyel Józsefné Ádám Janka/Johanna (= Ádám Háni, 1867. aug. 20. Ipolyság, Hont vm.).
Lengyel József és Ádám Janka fia: dr. Lengyel Emil (1895. ápr. 26. Bp.–1985. febr. 12. New York, Egyesült Államok) író, szociológus, történész, a New York-i Columbia Egyetem professzora, az Amerikai–Magyar Baráti Egyesület elnöke.
Felesége: 1919. ápr. 16.–1946. nov. 19.: nagyszentmiklósi gr. Nákó Erzsébet (1885. jún. 5. Schulerhof bei Vilshofen, Bajorország, Németország–1963. dec. 19. Bp. Temetés: 1963. dec. 23. Kerepesi út); gr. Nákó Sándor (1846. dec. 9. Bécs–1889. nov. 22. Arco, Trento, Olaszország. Temetés, ideiglenes: 1889. nov. 25. Arco [végül a nagyszentmiklósi családi sír]) és Wittenberg Erzsébet Szabina (1854. júl. 9. Bécs, Ausztria) leánya.
Wittenberg Erzsébet 2. férje: Welzl Miksa (= Welzl, Maximilian, †1931. jún. 15. Bp.) bajor kir. őrnagy.
Max Welzl budapesti családi látogatása során, Ádám Lajos professzor villájában hunyt el.
Nákó Erzsébet testvére: [ifj.] Nákó Sándor (1871. dec. 23. Bécs–1923. máj. 26. Bp. Temetés: 1923. máj. 28. Kerepesi út) fiumei kormányzó (1906–1909), valóságos blső királyi tanácsos.
Gr. Nákó Sándor a budapesti Hungária Szállóban halt meg.
[ifj.] Nákó Sándor és Peeters Hildegard Mária leánya: Nákó Erzsébet (1922. ápr. 16. Bécs–1978. nov. München, Német Szövetségi Köztársaság) Raoul Wallenberg titkárságának vezetője.
A szélsőjobboldali forrásokkal ellentétben Ádám Lajost nem hívták Auspitznak, a családneve már apjának és nagyapjának is Ádám volt. Viszont Ádám Ármin néven született, 1906-tól orvosként [dr.] Ádám Lajos néven praktizált, megkülönböztetésül Ádám Hermann nevű testvérétől, aki viszont az Ádám Ármin nevet használta.
Iskola
A budapesti II. kerületi katolikus főgimnáziumban éretts. (Ádám Ármin néven, 1899), a budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. (Ádám Ármin néven, 1904), a zsigerek sebészete tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1916. jan. 14.).
Életút
A Poliklinikai Egyesület budapesti kórházának segédorvosa (1904. nov. 14.–1905. jún. 15.), a budapesti Szent Rókus Kórház II. sz. Sebészeti Osztályán Hültl Hümér segédorvosa, alorvosa (1905. jún. 16.–1910. aug. 30.). A budapesti tudományegyetem I. sz. Sebészeti Klinika műtőnövendéke (1910. szept. 1.–1911. jún. 15.), műtőorvosa (1911. jún. 16.–1912. szept. 30.), egy. tanársegéde (1912. okt. 1.–1919. aug. 31.).
A balkáni háborúban a Magyar Vöröskereszt szófiai missziójának vezetője (1913). Az I. világháború idején munkahelyén katonai szolgálatot teljesített (1914 őszétől), a Budapestre küldött amerikai misszió sebész tanácsadója (1914. nov.–1915. márc.), majd a Stefánia Gyermekkórház hadbavonult sebészetét helyettesítette (1915–1916), a budapesti Révész utcai Vöröskeresztes Hadikórház Sebészetének vezetője (1916–1917), egyúttal a szerb harctérről a sebesülteket szállító vonat sebészcsoportjának vezetője; 1916. aug. 1-jétől ezredorvossá nevezték ki.
Az összeomlás után a debreceni tudományegyetem Sebészeti Tanszékének ideiglenes vezetője (1919 ősze–1919. nov. 30.). A fővárosi Zita Kórház (1919–1922), a budapesti Kun utcai Kórház Sebészeti Osztálya vezetője (1922–1926). Egészségügyi főtanácsos (1923-tól).
A budapesti tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem III. sebészeti Klinika magántanára (1916–1927), a sebészeti propedeutika ny. rk. tanára (1926. júl. 27.–1930. júl. 27.), ny. r. tanára (1930. júl. 28.–1946. nov. 19.) és a Klinika vezetője (1946), egyúttal az egyetem megválasztott rektora (1946/47: váratlan halála miatt mandátumát nem töltötte ki).
Magyarország német megszállása (1944. márc. 19.) után a Gestapo letartóztatta (1944. márc. 21.), néhány nap múlva szabadon engedték (1944. márc. 25.). Nyugdíjazták (1944. jún.), majd az „orvosi munkaerők felhasználásnak kormánybiztosa” honvédelmi munkaszolgálatra rendelte, 1944. júl. 3-án kérelemmel fordult a vallás- és kulturális miniszterhez, hogy a kommün alatt tanúsított ellenforradalmi magatartására való tekintettel mentesítsék a zsidótörvények hatálya alól és hatálytalanítsák nyugdíjaztatását is. (A kormányzó 1944. szept. 13-án ennek a kérelemnek helyt adott, a nyilas uralom idején azonban bujdosnia kellett).
A 20. század egyik legjelentősebb magyar sebésze, aki az általános sebészet valamennyi ágában jelentőset alkotott, de elsősorban háborús sérülések, ill. a tetanusz terápiájával, az epe és a vastagbél daganatainak, ill. sipolyoknak sebészeti megoldásaival foglalkozott. Magyarországon az 1910-es években ő alkalmazta először a helyi érzéstelenítést, amely valósággal forradalmasította az epekősebészetet és a hasüregi traumák műtéteit, valamint ő alkalmazta először Magyarországon a penicillint a sebészetben. Az Egyesült Államokban 1934-ben járt, ahol a háromhetes vendégeskedése során a cleveland-i Crile Klinikán és a rochesteri Mayo Klinikán, ill. a baltimore-i Johns Hopkins Kórházban bemutatta a helyi érzéstelenítéssel kapcsolatos operatőri újdonságait. Amerikai körútja tudományos szenzációnak számított. 1935-ben a nemzetközileg is elismert hassebész, Charles William Mayo (1898–1968), a kórházalapító William Worral Mayo unokája viszonozta a látogatását: Budapesten személyesen kereste fel a Mayo által világhírűnek nevezett Ádám-klinikát. (A három naposra tervezett tanulmányútja tíz naposra bővült, Ádám Lajos saját klinikáján kívül még megmutatta Grósz Emil szemészeti és Illyés Géza Európában másodikként alapított urológiai klinikáját is. Mayo meghívására Ádám Lajos 1937-ben dél-amerikai klinikákat látogathatott…). Legendásan jó operatőr volt, élete során több mint hatvanezer embert műtött (többek között gr. Bethlen István miniszterelnököt és ifj. Horthy Miklóst, a kormányzó fiát), tudományos eredményeiről több mint száz (főleg kazuisztikai) dolgozatban számolt be. Orvostörténeti tevékenysége is értékes.
A budapesti II. sz. Sebészeti Tanszékre a Kuzmik Pál halála (†1925. dec. 19.) miatt meghirdetett egyetemi tanári pályázaton Ádám Lajos hetedmagával vett részt. A kiküldött bizottság közülük négyet rangsorolt: kettőt túl fiatalnak, Ádám Lajost pedig egyetemi tanári pozícióra alkalmatlannak minősített. Úgy vélekedtek, hogy kiváló sebész, de önálló tudományos orvosirodalmi munkássága még elég kevés volt. Klebelsberg Kuno miniszter javaslatára – a minisztertanács egyetértésével – a kormányzó az egyetem véleménye ellenére Ádám Lajost 1926. júl. 27-én ny. rk. tanárnak nevezte ki (az 1920-ban beszüntetett, de most visszaállított III. sz. Sebészeti Tanszékre). A kinevezés kapcsán éles konfliktus bontakozott ki a kormányzat és az egyetemi autonómia sérelme miatt tiltakozó egyetem között. Az orvosi kar tiltakozása ellenére az Egyetemi Tanács kivette ugyan az egyetemi tanári esküt, de a kar hónapokig akadályozta, hogy Ádám Lajos megkezdhesse munkáját. A fajvédő diákok (mindenekelőtt a Turul Szövetség) tüntettek és antiszemita lejárató akciókat szerveztek Ádám Auspitz Lajos óráit nem látogatjuk jelszóval Ádám Lajos ellen (egy valótlan családnevet kitalálva!) és a numerus clausus mellett; míg Ádám Lajos mellett a kor leghíresebb professzorai (mindenekelőtt Dollinger Gyula) álltak ki. A hónapokon át húzódó Ádám-ügy a két világháború közötti tudományos élet egyik fontos eseményévé vált.
Emlékezet
Ádám Lajos Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban előbb a Belvárosban (IV. kerület Múzeum körút 31) lakott, majd a Terézvárosba (VII. kerület Vilma királynő út 35.) költözött. Az ostrom idején már súlyos beteg professzor – a korabeli feljegyzések szerint – illegálisan a Fasor Szanatóriumban, zseblámpa-világítás mellett, bombázások közben, tömegével végzett operációkat megsebesült embereken. Néhány héttel a halála előtt tanári jubileumának 20. évfordulóján Kisfaludi Stróbl Zsigmond egy relieffel köszöntötte.
Ádám Lajos a fővárosban hunyt el, a Kerepesi úti Temetőben, a főváros által adományozott díszsírhelyen nyugszik. Ádám professzort a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem aulájában ravatalozták fel, majd sírjánál Moór Gyula az egyetem rektorhelyettese és Balogh Károly, az Orvostudományi Kar dékánja búcsúztatta. A Polgári Demokrata Párt – aminek Ádám Lajos a tövényhatósági bizottsági tagja volt – nevében Supka Géza, a Világ c. napilap főszerkesztője emlékezett meg Ádám Lajosról, kiemelve emberi érdemeit és szakmai jelentőségét. A megemlékezők kiemelték, hogy Ádám Lajosnak a fiatal magyar demokrácia adta meg az elégtételt, sajnos azonban ez már későn érkezett. Ádám professzor már súlyos beteg volt, mégis, két nappal halála még súlyos hasműtétet hajtott végre klinikáján. Ádám Lajos sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Elismertség
A Budapesti Orvosi Kamara és a Magyar Sebész Társaság tagja.
A Nemzetközi Sebésztársaság vezetőségi tagja. A Német Sebész Társaság tagja (1912-től). A Brazíliai Sebész Társaság tb. tagja.
A Magyar Társas Kör és a Tisza István Kör tagja.
A Minerva Szabadkőműves Páholy tagja (1911-től).
Szerkesztés
A Jó Egészség c. lap szerkesztőbizottsági tagja (1935–1938) és a szerkesztőbizottság elnökségi tagja (1938).
Főbb művei
F. m.: önálló művei: A helybeli érzéstelenítés kézikönyve. Szerk. Frigyesi József és Láng Adolf. Írta többekkel. Díszes Gottermayer-vászonkötésben. 197 fekete-fehér fotóval és ábrával. (Bp., Pfeifer Ferdinánd Nemzeti Könyvkereskedése, 1926)
A rákkérdésről. Á. L. előadása a Cobden Szövetségben. (Jó Egészség, 1935. 5-6. és külön: Bp., 1935)
Liek, Erwin: Rákbetegség, rákgyógyítás, rákmegelőzés. Ford. Totis Béla. Szerk., az előszót írta Á. L. (Az egészség iskolája 2. Bp., Cserépfalvi, 1936)
A fájdalom. Á. L. előadása a Cobden Szövetségben. (Jó Egészség, 1937. 7-8. és külön: Bp., 1937)
A sebészet fejlődése. Á. L. előadása a Cobden Szövetségben. (Bp., 1939)
Fischer Mihály: A Basedow-kór. Á. L. előszavával. (Bp., Novák, 1942).
F. m.: tanulmányai, kisebb írásai: A novojodin használatáról. (Orvosi Hetilap, 1910. 37.)
A mellkas lövési sérüléseiről. (Orvosképzés, 1914. 10.)
A hasüreg érzéstelenítéséről. 1–2. (Orvosi Hetilap, 1914. 39.–1914. 40.)
A helybeli érzéstelenítés fejlődése és mai állása. (Budapesti Orvosi Újság, 1915. 52.)
Az epitheltestek pathológiájáról. (Orvosképzés, 1921. 3.)
Epekövek az appendixben. (A Magyar Sebész Társaság XI. Nagygyűlése Munkálatai, 1924)
Az obstipatio sebészi kezelése. (Orvosképzés, 1927. 5-6.)
A Bauhini-billentyű elsődleges rákjáról. – A gyomorfekélyről és annak gyógytásáról. – Érdekesebb medencetörések. (Orvosképzés, 1928. 3.)
A rákkérdés mai állásásról. – A szervezet légdaganatairól. – A hashártya elsődleges szarkómája. (Orvosképzés, 1929. 5.)
Az érzéstelenítés kérdése az újabb szerek nézőpontjából. (Orvosi Hetilap, 1929. 40.)
Bélsársipolyról és anus praeternaturalisról. (Gyógyászat, 1930. 23.)
A végtagok rákjáról. (Orvosképzés, 1931. 5.)
A tüdőechinococcusról. (Orvosi Hetilap, 1932. 48.)
Hozzászólás a helybeli érzéstelenítés kérdéséhez. (Orvosképzés, 1933. 4.)
A bárzsing tágulatairól és gurdélyairól. (Orvosi Hetilap, 1933. 9.)
Van-e jogosultsága az ún. szépítő műtétnek? (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagygyűlésének Munkálatai, 1933. 41.)
Műtéttel elérhető eredmények a Basedow-kórnál. Á. L. előadása A diagnosztika és therápia haladásáról tartott orvosi továbbképző tanfolyamon. (Orvosképzés, 1934. 2.)
Az amerikai utam tapasztalatai. – Idült hegesedő bélgyulladásról. – Gümős hashártyagyulladásról. (Orvosképzés, 1935. 1.)
Amerikai kórházak. (Magyar Kórház, 1935. 4.)
A fájdalomcsillapítás fejlődése a sebészetben. (Jó Egészség, 1935. 23-24.)
Az élet megbecsülése. (Jó Egészség, 1936. 5-6.)
Az epekő mint sebészi betegség. (Búvár, 1936. 6.)
Az agydaganat. (Búvár, 1936. 10.)
Tévedések a nyelőcsőgurdély kórismézésében. (A Magyar Sebész Társaság XXIV. Nagygyűlése Munkálatai, 1938)
Semmelweis-serlegbeszéd. (Orvosképzés, 1938. 1.)
A vastagbél nem rákos betegségeiről. (Orvosképzés, 1938. 2.)
A vitaminok szerepe a sebészetben. (Jó Egészség, 1938. 5-6.)
Hültl Hümér. (Orvosi Hetilap, 1940. 4.)
Az amerikai egyetemek fejlődéséről. (Orvosi Hetilap, 1940. 12.)
A tüdőverőér embolusa. (Orvosi Hetilap, 1940. 17.)
Az emlő daganatairól. (Orvosi Hetilap, 1940. 52.)
A végbél sebészi betegségei. (A Magyar Sebész Társaság XXVII. Nagygyűlése Munkálatai, 1941)
A tüdősebészet feltételeiről és egyes kérdéseiről. Á. L. előadása a budapesti III. sz. Sebészeti Klinika orvosi továbbképző tanfolyamán. (Orvosképzés, 1941. 2.)
A sebgyógyulásról. Á. L. előadása a Budapesti Orvosi Körben. (Gyógyászat, 1941. 15.)
A gyomor jóindulatú daganatairól. (Orvosi Hetilap, 1941. 17.)
Az epekövek korai műtétéről egy újabb műtéti eljárás kapcsán. (Gyógyászati Közlemények, 1942)
Emlékbeszéd Dollinger Gyula professzor felett. (Orvostudományi Közlemények, 1942)
Műtétek utáni tüdőszövődményekről. (A Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesülete Munkálatai, 1942)
A törések korszerű kezelése. (Orvosképzés, 1942. 5.)
Operált és gyógyult cystadenoma pancreatitis. (Orvosi Hetilap, 1942. 30.)
A helybeli érzéstelenítésről. (Orvosok Lapja, 1946. 4.).
Irodalom
Irod.: források, megemlékezések: gr. Nákó Sándor kir. kamarás, gr. Nákó Kálmán országgyűlési képviselő egyetlen fia tegnap, hosszas szenvedés után San Remóban meghalt. [Valójában Arcóban, Trento Alto Adigében hunyt el.] (Fővárosi Lapok–Nemzet–Pesti Napló, 1889. nov. 23.)
A budapesti királyi magyar tudományegyetem almanachjai 1899/1900–1903/04. [A hallgatók között Ádám Ármin néven.] (Bp., 1899–1904)
Házasulabdók. Ádám Lina és Simon Ferenc. (Magyar Nemzet–Pesti Napló, 1900. máj. 6.)
Házasulandók. Ádám Ármin [= Ádám Hermann] és Kaufmann Regina. (Magyar Nemzet, 1901. jan. 6.)
Okleveleiket 1905. febr. havában bemutatták a tiszti főorvosi hivatalban: dr. Ádám Ármin … [et al.] (Gyógyászat, 1905. 4.)
Házasulandók. Reisz Dávid és Ádám Teréz. (Az Újság, 1925. aug. 27.)
dr. Ádám Ármin alorvosi kinevezése (Fővárosi Közlöny, 1906. ápr. 27.)
Gr. Nákó Sándor meghalt. (Az Est–Magyarország, 1923. máj. 27.)
Ádám Lajos, Bakay Lajos és Kubinyi Pál professzorokat kinevezték a budapesti orvosi egyetemre. (Magyar Hírlap, 1926. júl. 18.)
A budapesti orvostanárok és a diákok élesen tiltakoznak Ádám Lajos kinevezése ellen. (Magyarság, 1926. júl. 28.)
Az egyetemi ifjúság tüntető felvonulása Ádám Lajos tanár ellen. (Magyarság 1926. szept. 21.)
Támadás Ádám professzor ellen. (Pesti Napló, 1926. szept. 21.)
Dollinger Gyula vélekedése Ádám Lajos tanárról. (Az Újság, 1926. okt. 7.)
Elhunyt Max Welzl szolgálaton kívüli bajor királyi őrnagy, Nákó grófné született Wittenberg Erzsébet Sabina második férje, Ádám Lajosné mostohaatyja. (Budapesti Hírlap, 1931. jún. 18.)
Ádám tanár Amerikában. (Pesti Napló, 1934. szept. 18.)
Amerikai legkiválóbb sebészei csodálattal adóznak a magyar orvosok tudományának. Mayo professzor meghosszabbította budapesti tanulmányútját. (Az Újság, 1935. márc. 22.)
Ádám professzor előadásai a dél-amerikai egyetemeken. (Az Újság, 1937. júl. 17.)
Ádám professzor Dél-Amerikába jön. (Délamerikai Magyarság, 1937. júl. 22.)
Sós Endre: Beszélgetés Lengyel Emil professzorral, a new yorki egyetem világhírű szociológusával. (Magyar Nemzet, 1946. aug. 31.)
Magyar Károly: Meghalt Ádám Lajos sebészprofesszor. (Világ [napilap], 1946. nov. 21.)
A reakció üldözte, a demokrácia elégtételt adott Ádám Lajosnak, aki halála előtt két nappal még beteget operált. (Világosság [napilap], 1946. nov. 21.)
Ádám Lajos temetése. (Világ [napilap], 1946. nov. 23.)
Ádám professzor hirtelen halála. (Délamerikai Magyarság, 1946. nov. 28.)
Babics Antal: Ádám Lajos. (Orvosok Lapja, 1946. 23.)
Ádám Lajos Emlékalbum. (Bp., 1947)
Szappanos Mihály: Ádám Lajos emléke. (Budapest [folyóirat], 1947. 11.)
Hoyos János: Sebészi eljárások Ádám Lajos klinikáján. Előszó Sebestyén Gyula. Az ábrákat rajzolta Balás Attila. (Bp., 1948)
Regöly Mérei Gyula: Ádám Lajosról. (Orvosi Hetilap, 1973. 38.)
Fábián Dániel: Száz éve született Ádám Lajos. [Téves halálozási adattal: †nov. 16.!] (Magyar Nemzet, 1979. ápr. 25.)
Bartók Imre: Ádám Lajos, az orvos és az ember. (Magyar Nemzet, 1979. máj. 17.)
Mester Endre: Száz éve született Ádám Lajos. (Egészségügyi Dolgozó, 1979. 5.)
Mester Endre: Ádám Lajosról még egyszer. (Magyar Nemzet, 1979. jún. 12.)
Mester Endre: Megemlékezés Ádám Lajos professzorról, születésének 100. évfordulóján. (Orvosi Hetilap, 1979. 26. [júl. 1.])
Lengyel Emil: Ádám Lajosról. (Magyar Nemzet, 1979. júl. 29.)
Vezér Erzsébet: Beszélgetés Lengyel Emillel [a New Yorki Egyetem professzorával]. (Kritika, 1984. 11.).
Irod.: lexikonok, feldolgozások: Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
A magyar feltámadás lexikona. (Bp., 1930)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Három évtized története életrajzokban. Szerk Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Józsefvárosi lexikon. Főszerk. Nagy Richárd. (Bp., 1970)
Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. I–V. köt. [A Nákó családról.] (Bp., 1990–1999)
Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon. [téves adatokkal!] (Bp., 2004)
Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája. [A Nákó-Gyertyánffy családról.] (2. bőv. kiad. Bp., 2010)
Diszkrimináció emancipáció – asszimiláció diszkrimináció. Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára. 1848–1944. I. Zsidó származású egyetemi tanárok. Szerk. Kovács I. Gábor. Összeáll. Kovács I. Gábor, Kiss Zsuzsanna, Takács Árpád. [téves adatokkal!] (Bp., 2012).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68JF-3Y4G (Ádám Adolf és Kohn Netti házassági anyakönyve, 1866)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NMX-G2H7 (Ádám Háni születési anyakönyve, 1867)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/438204 ([id.] Nákó Sándor gyászjelentése, 1889)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-XHGR-H9?i=25 (Ádám Hermann [Ármin] és Kaufmann Regina házassági anyakönyve, 1901)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QP7S-7CS9 (Ádám Gyula és Tóbiás Ida házassági anyakönyve, 1903)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6L3S-PN96 (Ádám Teréz és Reisz Dávid házassági anyakönyve, 1905)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DRRQ-L9X?i=296 (dr. Ádám Lajos és Nákó Erzsébet házassági anyakönyve, 1919, házassági tanúk: dr. Dollinger Gyula és dr. Holzwarth Jenő)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6QPD-173Z (Ádám Sándor és Grünberger Izabella házassági anyakönyve, 1920)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/438206 ([ifj] Nákó Sándor gyászjelentése, 1923)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-XC79-CJ6?i=296 (Ádám Lajos halotti anyakönyve, 1946)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302925 (Ádám Lajosné Nákó Erzsébet gyászjelentése, 1963)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6243-B6BC (Ádám Lajosné Nákó Erzsébet halotti anyakönyve, 1963)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM41988
https://nntp.hu/person/person.php?personid=21873
https://nevpont.hu/palyakep/adam-lajos-f0935
http://www.nevpont.hu/view/106
http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/106
Megjegyzések
Lexikonok téves állítása szerint 1899-ben Auspitz Árminról Ádám Árminra magyarosított. A hivatalos dokumentumokban ennek nincs semmilyen nyoma. Ellenben 1899-ben egy Auspitz Lajos Ágoston Lajosra változtatta a nevét: Auspitz Lajos tardi illetőségű ugyanottani lakos családnevének „Ágoston”-ra kért változtatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1899. máj. 10.). A ismert nagyváradi Auspitz család két tagja viszont 1890-ben Adorjánra magyarosított: Kiskorú Auspitz Ármin és Emil nagyváradi illetőségű ugyanottani lakosok családnevének „Adorján”-ra kért változtatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Pesti Hírlap, 1890. aug. 16.). Valószínűleg ez a két adat lehet a tévedések forrása, aminek további alapjául a szélsőjobboldali hecckampány szolgált…
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2024
