Jóború Magda
pedagógus, művelődéspolitikus
Doncsev Kirilné; Ajtai Miklósné
Született: 1918. október 1. Csáktornya, Zala vármegye
Meghalt: 1982. március 19. Budapest
Temetés: 1982. március 26. Budapest
Temetési hely: Mező Imre út, Munkásmozgalmi Panteon
Család
Református családból származott.
Nagyszülei, anyai: tasnádi Beér Ferenc (1865. Zilah, Szilágy vm.–1908. márc. 7. Bp.) tanítóképző-intézeti tanár; Beér Ferenc, Zilah város pénztárosa fia és Szilágyi Kornélia (†1946. szept. 15. Kunszentmiklós, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Temetés: 1946. szept. 17. Kunszentmiklós, Felszegi Temető); kisgalánti Szilágyi Gyula (†1908. ápr. 24. Keszthely, Zala vm. Temetés: 1908. ápr. 26. Csáktornya) gr. Festetich Jenő csáktornyai uradalmának titkára leánya.
Szülei: Jóború István (†1922) földbirtokos, Beér Vilma (†1955. febr. 15. Bp. Temetés: 1955. febr. 17. Farkasrét) tanítónő, írónő, néhány elbeszélése Jóború Istvánné néven korabeli antológiákban és – többek között – a Jó Pajtásban jelent meg. Özvegy.
Beér Vilma testvére: Beér Gyula (1894. ápr. 10. Csáktornya–1960. aug. 17. Bp. Temetés: 1960. aug. 23. Farkasrét) főjegyző, Zala vm. alispánja.
Beér Vilma 2. férje, Jóború Magda nevelőapja: Antal Frigyes (1872. júl. 27. Győr, Győr vm.–1947. nov. 18. Kunszentmiklós. Temetés: 1947. nov. 20. Kunszentmiklós) honvéd ezredes.
Testvérei: Losonczy Mihály Árpádné Jóború Sára (= Jóború Sarolta, 1920. ápr. 14. Kunszentmiklós) tanítónő és Jóború Edit az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum könyvtárosa.
Jóború Edit férje: [id.] dr. vitéz Édes András (1913. febr. 17. Pesterzsébet, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) természettan–mennyiségtan szakos középiskolai tanár; [legid.] Édes András ácssegéd és Kovács Terézia fia. Fiuk: [ifj.] dr. Édes András (1948. nov. 17. Bp.) ügyvéd, magyar bajnok tollaslabdázó.
féltestvére: Mészáros Gyuláné Antal Stefánia.
Férje:
1.
1952–1963: Doncsev Kiril (1919. aug. 31. Szófia, Bulgária–1963. dec. 30. Bp.) a Bolgár–Magyar Hajózási Rt. megbízott képviselője; Doncsev Hriszto és Zarkova Simka fia. Özvegy.
2.
Ajtai Miklós (= 1918-ig Fischhoff Miklós, 1914. máj. 19. Rákosliget, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.–1982. febr. 14. Bp. Temetés: 1982. febr. 19. Mező Imre úti Temető, Munkásmozgalmi Panteon): politikus, vegyészmérnök, az Oszágos Tervhivatal elnöke; Ajtai Dezső (= 1918-ig Fischhoff Sámuel Dezső, 1876. szept. 19. Bp.–1928. dec. 7. Bp.) vasúti titkár, majd pékmester és Gere Margit (1883. márc. 8. Kaba, Hajdú vm.) fia. Özvegy.
Iskola
A kunszentmiklósi állami leánygimnáziumban éretts. (1936), a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–latin szakos középiskolai tanári okl. (1941), bölcsészdoktori okl. szerzett (1943), az ELTE Lenin Intézetben filozófia szakon végzett (1957), a neveléstudományok kandidátusa (1962).
Az MKP tagja (1945-től), hat hónapos pártiskolát végzett (1946).
Életút
A Mezőtúri Állami Leánygimnázium r. tanára (1941–1946), a Zrínyi Ilona Népi Kollégium igazgatója (1946–1947), a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének (MNDSZ) főtitkára (1948–1950), az Oktatásügyi Minisztérium miniszterhelyettese (1950–1958).
Országgyűlési képviselő (MKP, ill. MDP országos lista, 1947. szept. 16.–1949. ápr. 12. és 1949. máj. 15.–1953. máj. 17.). Az MKP, ill. az MDP KV tagja (1947–1954); az MKP Nőtitkárságának vezetője (1947–1948).
Az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) főigazgatója (1958–1966 és 1968–1982), az ELTE BTK Pedagógia Tanszék egy. docense (1963–1972).
Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1959–1962).
Az UNESCO (= Egyesült Nemzetek Szervezete Nevelési, Tudományos és Kulturális Szervezete) tagja (1954-től), az UNESCO VB tagja (1962-től), az UNESCO párizsi központjában állandó magyarországi delegált (1966–1968). Az UNESCO Közgyűlés elnöke (1974–1976) és a Magyar UNESCO Bizottság elnöke (1974–1982).
Jóború Magda tudományos pályafutását irodalomtörténészként kezdte, első írása a 19. századi akadémiai pályaműveket vizsgálta, majd érdeklődése az oktatáspolitika felé fordult. Kutatópedagógusként elsősorban a világnézeti-ideológiai nevelés kérdéseivel, két világháború közötti ideológia-, művelődés- és neveléstörténettel, a magyar művelődéspolitika múltjával, ill. összehasonlító pedagógiával foglalkozott. Monográfiában dolgozta fel a két világháború közötti korszak magyarországi középiskolai nevelés és az alsó- és középfokú köznevelés történetét. A Petőfi Kör ún. pedagógiai vitájának vitavezetője (1956. szept. 28. és okt. 12.).
Az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) első női főigazgatójaként jelentős szerepet játszott a nemzeti könyvtár modernizálásában, új helyére, a budai Várpalotába történő költözködés terveinek kidolgozásában és előkészítésében (az új épületbe való költözést már nem élhette meg).
Emlékezet
Jóború Magda (a lexikonokkal ellentétben) Csáktornyán született, majd édesapja halála után, a család Kunszentmiklósra költözött. Budapesten (Országút, II. kerület Bimbó utca 12.) élt és tevékenykedett, második férje, Ajtai Miklós halála után öngyilkos lett. Férjével közös sírban nyugszik a Kerepesi úti (= Mező Imre úti) Temetőben. Temetésén az Országos Széchényi Könyvtár nevében Ferenczy Endréné Wendelin Lídia, a Magyar Pedagógus Társaság nevében Hanga Mária búcsúztatta.
Jóború Magda neve előfordul Nagy Lajos Kun falu 1936-ban c. írásában, ahol az író megemlíti őt a kunszentmiklósi leánygimnáziumban érettségizett növendékei közül. (Nem tudni, hogy valójában találkoztak-e?).
Elismertség
Az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács (OKDT) elnöke (1973-tól).
A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke (1981–1982).
Az MTA Pedagógiai Bizottsága tagja (1957-től).
Elismerés
Kossuth Érdemrend (1948), Munka Érdemrend (1955; arany 1968 és 1975), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970).
Szerkesztés
A Köznevelés főszerkesztője (1953. aug. 1.–1958. febr. 5.).
A Magyar Könyvszemle (1959–1961) szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: önálló művei, könyvfejezetei: Akadémiai drámai pályaművek. Egy. doktori értek. (Mezőtúr, 1942)
Fasizmus és a második világháború. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége vezetőképző tanfolyamának anyaga. (Bp., 1947)
Megvédjük a békét! [J. M. előadása a Magyar Értelmiség Nemzeti Szövetségének és a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének Nagygyűlésén. 1949. márc. 25. (Bp., 1949)
A nevelés célja és feladatai népi demokráciánkban. (Pedagógus továbbképzés. Bp., Tankönyvkiadó, 1952)
A politechnikai oktatás szerepe az ifjúság kommunista nevelésében. (A Magyar–Szovjet Társaság kiadványa. Bp., 1954)
A magyar köznevelés jelenlegi szervezete és problémái. (Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Bp., 1958 és külön: Bp., 1958)
Élet és iskola. A modern köznevelés történelmi és társadalmi háttere. (Stúdium Könyvek. 24. Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1961)
A középiskola szerepe a Horthy-korszak művelődéspolitikájában. Monográfia és kand. értek. is. (Neveléstörténeti Könyvtár. Bp., Tankönyvkiadó, 1963)
A kapitalista országok közoktatásügye 1918-tól napjainkig. [Monográfia.] (Egyetemes neveléstörténet. 60–61. Bp., Tankönyvkiadó, 1964)
Egyéni képesség – tehetség – iskola. (Társadalmi Szemle, 1971. 11.; és Az állami oktatás helyzete és fejlesztésének feladatai. Vál. tanulmányok gyűjteménye. Bp., Tankönyvkiadó, 1973)
Az összehasonlító pedagógia néhány időszerű kérdése. (Tanulmányok a neveléstudomány köréből 1971. Bp., Akadémiai Kiadó, 1972)
A köznevelés a Horthy-korszakban. Alsó- és középfokú oktatás. Monográfia. (Neveléstörténeti Könyvtár. Bp., Kossuth Könyvkiadó–Tankönyvkiadó, 1972)
Magyarország és néhány külföldi ország iskolarendszere az elmúlt évtizedekben. (Válogatott fejezetek a nevelés történetéből. Szerk. Vág. Ottó. Bp., 1972)
Neveléstörténet. Egy. jegyz. Többekkel. (Bp., Tankönyvkiadó, 1973 és utánnyomások: 1976–1993)
Az ellenforradalmi neveléspolitika alapelveinek megfogalmazása. (30 év neveléstudomány és művelődéspolitika. Tanulmányok. Bp., 1975).
F. m.: ford.: Petrovszki, Bonu [Petrovszki, Bonyu]: Az olajmonopóliumok. Ford. J. M. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1963).
F. m.: egyéb írásai: A XIX. kongresszus közoktatási problémáiról. (Új Hang, 1952. 9-10.)
Egy szovjet pedagógus [Goncsarov, Nyikolaj Kirilovics] útmutatásai. (Szovjet Kultúra, 1953. 3.)
Oktatásügyünk helyzete és feladatai. (Új Március, 1954. 2.)
A tanulóifjúság testnevelése és sporttevékenysége. (Sport és Testnevelés, 1956. 4.)
Igaz-e hogy nem engedjük énekelni gyermekeinket? (Művelt Nép, 1956. 27.)
Szocialista közoktatásunk helyzetéről. (1957. 13.)
Szocialista közösségi nevelés – kollégiumi élet. (1957. 20.)
A sèvres-i konferenciáról. [UNESCO konferencia a középiskolai nevelés és oktatás kérdéseiről.] (Pedagógiai Szemle, 1958. 7-8.)
Céljaink és feladataink a 7. pártkongresszus tükrében. (Könyvtáros, 1960. 1.)
Nemzetközi kiadványcsere-konferencia Budapesten. (Könyvtáros, 1960. 11.)
Időszerű tantervelméleti kérdések. Többekkel. (Magyar Pedagógia, 1961. 1.)
Az UNESCO 11. közgyűléséről. (Pedagógiai Szemle, 1961. 4.)
A nevelés szelleme a Horthy-korszak középiskolájában. (Pedagógiai Szemle, 1962. 4.)
A szovjet tudomány sikereinek hatása az amerikai nevelésügyi vitákra. (Magyar Pedagógia, 1963. 4.)
A középiskola jövőjéről. (Magyar Pedagógia, 1964. 2.)
After the Thirteenth General Conference of UNESCO. (The New Hungarian Quarterly, 1965)
A nevelés kérdései az UNESCO 13. közgyűlésén. 1964. nov.–dec. (Pedagógiai Szemle, 1965. 3.)
Hazánk iskolarendszere nemzetközi mérlegen. (Pedagógiai Szemle, 1965. 4.)
Nemzetközi eszmecsere a nevelés válságáról. (Pedagógiai Szemle, 1969. 10.)
Die Széchényi Nationalbibliothek. (Biblos, 1970. 4.)
The Function of the National Library in the Hungarian Library System. (Libri, 1973)
Permanens oktatás. (Társadalmi Szemle, 1973. 5.)
Tervek a középiskola megreformálására a felszabadulás utáni években. (Pedagógiai Szemle, 1974. 5.)
Women Librarians and Documentarists in Hungary. (UNESCO Bulletin for Libraries, 1975)
La funcion de la Biblioteca Nacional en el sistema bibliotecario Hungaro. (Bibliotecas, 1975. 1.)
Néhány gondolat a politechnikai képzésről. (Pedagógiai Szemle, 1975. 12.)
Köznevelésünk felszabadulás utáni történetének néhány kérdése. 1948–1950. 1–2. (Pedagógiai Szemle, 1979. 10.–1979. 11.)
Gondolatok a gimnáziumról. (Kritika, 1980. 2.).
F. m.: írásai a Köznevelésben: A köznevelés kérdéseiről hozott párthatározat második évfordulója. (1952. 6.)
A következő tanév előkészítése. (1952. 8.)
Irodalomtanításunk helyzete és feladatai. 1–2. (1952. 10–11.)
Tanévvégi és nyári feladatainkról. (1952. 12.)
A politechnikai képzésről. (1952. 20.)
A kádermunkáról. (1953. 1.)
Szakfelügyelet és továbbképzés. (1953. 7.)
Népünk műveltségének további emelkedésére szavazunk. (1953. 10.)
Az új tanév feladatai. (1953. 16.)
A politechnikai oktatás szerepe az ifjúság kommunista nevelésében. Részletek J. M. A kommunizmus útján c. előadássorozat keretében elhangzott előadásából. 1–2. (1954. 4–5.)
Az UNESCO és a Nemzetközi Nevelésügyi Iroda ülése. (1954. 14-15.)
A DISZ II. kongresszusa után. (1955. 13.)
Az ifjúsági szervezetek további fejlesztése. (1955. 17.)
A budapesti brigádvizsgálat tapasztalatairól. (1956. 5.)
Az oktatásügy időszerű kérdései. J. M. előadása a megyei osztályvezetők jan. 29-i értekezletén. (1957. 1.)
A nevelésügy jelene és jövője Angliában. (1963. 24.)
Középfokú oktatás világszerte. (1965. 13-14.)
Mit tanítsunk a jövő iskolájában? (1973. 36.)
További gondolatok a gimnáziumról. (1980. 25.)
A jövő iskolái. (1981. 6.).
Irodalom
Irod.: műveiről: Solt Andor: J. M.: Akadémiai drámai pályaművek. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1944. 1.)
Faragó László: J. M.: Élet és iskola. A modern köznevelés történelmi és társadalmi háttere. (Pedagógiai Szemle, 1961. 7-8.)
Szarka József: J. M.: Élet és iskola. A modern köznevelés történelmi és társadalmi háttere. (Köznevelés, 1961. 11.)
G. H. E.: J. M.: Élet és iskola. A modern köznevelés történelmi és társadalmi háttere. (Könyvtáros, 1961. 12.)
(surányi): J. M.: Élet és iskola. A modern köznevelés történelmi és társadalmi háttere. (Népművlés, 1962. 1.)
Hodinka László: J. M.: A középiskola szerepe a Horthy-korszak művelődéspolitikájában. (Könyvtáros, 1964. 6.)
Balogh László: J. M.: A középiskola szerepe a Horthy-korszak művelődéspolitikájában. (Pedagógiai Szemle, 1964. 12.)
Balogh Sándor: J. M.: A középiskola szerepe a Horthy-korszak művelődéspolitikájában. (Századok, 1965. 3.)
S. Heksch Ágnes: J. M.: A köznevelés a Horthy-korszakban. Alsó- és középfokú oktatás. (Magyar Pedagógia, 1973. 1-2.).
Irod.: családi és egyéb források: Beér Ferenc Csáktornyán jegyet váltott Szilágyi Kornélia kisasszonnyal, Szilágyi Gyula csáktornyai lakos szeretetre méltó, kedves nevelt leányával. (Zalaegerszeg és Vidéke, 1893. 14. [ápr. 14.])
Elhunyt kisgalánti Szilágyi Gyula. [A húsvéti ünnepek rokoni látogatásra Keszthelyre érkezett, ahol elhunyt.] (Balatonvidék, 1908. 17. [ápr. 26.]–Budapesti Hírlap, 1908. ápr. 28.)
Nagy Lajos: Kun falu 1936-ban. (Magyarország [napilap], 1936. júl. 18. és Nagy Lajos művei. N. L.: Kiskunhalom. Szerk. Kónya Judit. Bp., 1981)
Jóború Edit és vitéz dr. Édes András nov. 6-án tartották esküvőjüket a tabáni plébániatemplomban. (Új Magyarság, 1941. nov. 8.)
Elhunyt tasnádi Beér Ferenc, tanítóképző-intézeti tanár, Elhunyt dr. Beér Gyula. (Magyar Nemzet, 1960. aug. 20.)
Az MTA–TMB Jóború Magdát A középiskola szerepe a Horthy-korszak művelődéspolitikájában c. disszertációja alapján a neveléstudományok kandidátusává minősítette. (Új doktorok és kandidátusok, 1962. nov. Magyar Tudomány, 1963. 1.)
Lengyel Péter: Az Országos Széchényi Könyvtárban. [Beszélgetés Jóború Magdával, az OSZK igazgatójával, Sebestyén Géza főigazgató-helyettessel és Somkuti Gabriellával, az OSZK Igazgatási Osztálya vezetőjével.] (Élet és Irodalom, 1971. 40. [okt. 2.])
Lukácsy András: Nevelés, kultúra, politika. Beszélgetés Jóború Magdával az UNESCO közgyűléséről. (Magyar Hírlap, 1974. dec. 15.)
Jóború Magda: Emlékek Mezőtúrról. (Kortárs, 1980. 9.)
Meghalt Jóború Magda. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1982. márc. 20.)
Jóború Magda. (OSZK Híradó, 1982. 3-4.)
Elhunyt Jóború Magda. (Köznevelés, 1982. 14. [ápr. 2.])
Végső búcsú Jóború Magdától. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1982. márc. 27.)
Havasi Zoltán: Jóború Magda. (Magyar Könyvszemle, 1982. 4.)
Hanga Mária: Jóború Magda. (Pedagógiai Szemle, 1982. 6.).
Irod.: lexikonok, feldolgozások, bibliográfiák: Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969; 2. átd. kiad. 1972; 3. átd. kiad. 1975; 4. átd. kiad. Bp., 1981)
Pedagógiai lexikon. I–IV. köt. Főszerk. Nagy Sándor. (Bp., 1976–1979)
Ferenczy Endréné: Jóború Magda. – Jóború Magda irodalmi munkássága. [Bibliográfia.] (OSZK Évkönyv, 1981. Bp., 1982)
Bodorik Sándor: Mezőtúri életrajzi lexikon. Mezőtúr város pantheonja a kezdetektől máig. (Mezőtúr, 1999)
Az 1947. év szept. 16-ára összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Marelyn Kiss József és Vida István. (Bp., 2005)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. (Bp., 2010) Pedagógusok arcképcsarnoka. Szerk. Ungvári János. (Debrecen, 2016).
neten:
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/607767 (kisgalánti Szilágyi Gyula gyászjelentése, 1908)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPB8-9S5R?lang=hu (Édes András születési anyakönyve, 1913)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/328114 (Beér Ferencné kisgalánti Szilágyi Kornélia gyászjelentése, 1946)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/308776 (Antal Frigyes gyászjelentése, 1947)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/308778 (Antal Frigyesné Beer Vilma gyászjelentése, 1955)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6M49-7CC?lang=hu (dr. Beér Gyula halotti anyakönyve, 1960)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZJZ-G6L3?lang=hu (Doncsev Kiril halotti anyakönyve, 1963)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/647381 (Ajtai Miklósné Jóboru Magda gyászjelentése, 1982)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM59533
https://magyarnemzetinevter.hu/person/650705
https://nntp.hu/person/person.php?personid=8683
https://nevpont.hu/palyakep/joboru-magda-3bb58
http://www.nevpont.hu/view/10600
http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/10600
Megjegyzések
1. Lexikonok téves születési helye: Kunszentmiklós. Anyakönyvi adatai és az MTA-n őrzött önéletrajza szerint Csáktornyán született!
2. A rokoni kapcsolatok a Jóború, a tasnádi Beér és a kisgalanti Szilágyi család publikus történeti oldalairól www.geni.com és www.myheritage.hu
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2026