Joó Ferenc
orvosbiológus, biokémikus
Született: 1938. június 12. Szeged
Meghalt: 1996. február 25. Szeged
Temetés: 1996. március 8. Szeged
Temetési hely: Református Temető
Család
Sz: Drexler Vilma. Apja órásmester volt. Testvére: Joó Gyula (1942–) a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem (NME) egyetemi docense, a műszaki tudományok kandidátusa. F: 1962-től Maurer Mária orvos, a SZOTE II. sz. Belgyógyászati Klinika adjunktusa. Leánya: Joó Mariann (1963. okt. 11.) és Joó Gabriella (1974. jan. 4.).
Iskola
Általános és középiskoláit is Szegeden végezte (1956-ban éretts.). A SZOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1962), laboratóriumi szakorvosi vizsgát tett (1967), az orvostudományok kandidátusa (1976), doktora (1990).
Életút
A SZOTE Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete tud. munkatársa (1962–1969). Az MTA Szegedi Biológiai Központ (SZBK) Biofizikai Intézet Molekuláris Neurobiológiai Csoportjának csoportvezető tud. főmunkatársa (1969–1990), tud. tanácsadója (1990–1996). A walesi Cardiffi Egyetem (1970–1971), a göttingeni Max Planck Intézet Biofizikai és Biokémiai Tanszéke (1977–1978), a Göttingeni Egyetem Anatómiai Központja (1983–1984 és 1986–1987) és az amerikai (USA) bethesdai National Institutes of Health vendégkutatója (1987–1989). A SZOTE c. egy. tanára (1988. jan. 1.–1996. febr. 25.).
Neurobiokémiai és neurofiziológiai alapkutatásokkal, a kémiai ingerületáttevésben résztvevő molekuláris folyamatok vizsgálatával foglalkozott. Új, nemzetközileg is elfogadott módszert dolgozott ki az agyi mikroerek izolálására, az ún. vér–agy-gát (= blood–brain barrier) átjárhatóságát szabályozó folyamatok megismerésére és gyógyszeres befolyásolhatóságára.
Emlékezet
Szegeden (Avar utca 12.) élt és tevékenykedett, ott is hunyt el, a Szegedi Református Temetőben nyugszik. Emlékét őrzi a szegedi Joó Ferenc-alapítvány az Agykutatásért, amelyik évente tiszteletére Joó Ferenc-díjat alapított (fiatal szegedi agykutatók vehetik át, 1997-től évente, egy emlékülés keretében).
Elismertség
Az MTA Neurobiológiai Bizottsága és az MTA Biofizikai Bizottsága tagja. A European Neuroscience Association, a European Society for Neurochemistry és az International Brain Research Organization tagja.
Elismerés
Jancsó Miklós-emlékérem (1993).
Szerkesztés
A Journal of Neurochemistry, a Journal of Neurocytology, a Journal of Neurochemical Research és a Neurobiology c. nemzetközi tudományos folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Cholinesterase Activity of Intercalated Discs – Eberth’s Lines – in Mammalian Heart Muscle. Csillik Bertalannal. (Nature, 1962)
Histochemical and Histophysical Changes in the Liver Following Experimental Lymph Congestion. Többekkel. (Acta Medica, 1962)
Elektrotónus hatása a myelinhüvely szubmikroszkópos organizációjára. Jancsó Tamással. (Kísérletes Orvostudomány, 1963)
Über die Wirkung der Denervation auf den submikroskopischen Bau der postsynaptischen Membran in der Myoneuralen Junktion. Többekkel. (Acta Morphologica, 1963)
Development of Acetylcholinesterase-Active Structures in the Rat Achicerebellar Cortex. Többekkel. (Acta Biologica, 1964)
A Wofatox – Methylparathion – alkalmazása a carboxylesterase-ok histochemiai elkülönítésére. Gajó M.-mel, Kálmán Gy.-vel. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1964)
Lipoprotein struktúrák a myoneuralis junkció postsynaptikus membránjában. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1965; angolul: Acta Histochemica, 1965)
Lamellar Bodies in Purkinje Cells of the Guinea Pig. Kása Péterrel. (Acta Biologica, 1965)
Topographic Correlation between the Hematoencephalic Barrier and the Cholinesterase Activity of Brain Capillaries. Csillik Bertalannal. (Experimental Brain Research, 1966)
The Effect of Ammonium Chloride on the RNA Content of the Rat Liver. Basch Andrással. (Acta Medica, 1966)
Types of Synapses in the Cerebral and Cerebellar Cortex of the Albino Rat. Csillik Bertalannal. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Biologica, 1966)
Jódozott Coombs-savóval kiváltott haemagglutinatio elektronmikroszkópos vizsgálata. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1966. 44.)
Effect of Hemicholinium on the Number of Synaptic Vesicles. Csillik Bertalannal. (Nature, 1967)
Effect of Inhibition of Adenosine Triphosphatase Activity on the Fine Structural Organization of the Brain Capillaries. (Nature, 1968)
The Effect of Nickel Chloride on the Permeability of the Blood–Brain Barrier. Várkonyi Tiborral. (Experientia, 1968)
Electron Histochemical Structure of Capillaries in the Rat Brain. (Acta Biologica Szegediensis, 1969)
Correlation between the CHE Activity of Capillaries and the Blood–Brain Barrier in the Rat. Várkonyi Tiborral. (Acta Biologica, 1969)
The Permeability State of the Blood–Brain Barrier in Relation with the Plasma Renin Activity. Maurer Máriával, Sonkodi Sándorral. (British Journal of Experimental Pathology, 1970)
Mitochondrial Changes in Preoptic Neurones after Capsaicin Desensitization of the Hypothalamic Thermodetectors in Rats. Többekkel. (Nature, 1971)
Colchicin hatása a catecholaminok axoplasmatikus transzportjára. Többekkel. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1971)
Increased Production of Coated Vesicles in the Brain Capillaries during Enhanced Permeability of the Blood–Brain Barrier. (British Journal of Experimental Pathology, 1971)
Akusztikus ingerlés hatása macska agykéreg idegrostjainak és idegvégződéseinek szinaptikus vezikuláira. 1 táblával. Fehér Ottóval, Halász Norberttel. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1972)
The Effect of Chloroform Traces on Sonicated Liposome Systems. Többekkel. (Acta Biochimica et Biophysica, 1974)
Egyszerű eljárás humán kromoszómák reliefvizsgálatára. Fleischmann Tamással. (Orvosi Hetilap, 1974. 49.)
Morphometric Assessment of the Composition of the Synaptosomal Fractions Obtained by the Use of Ficoll Gradients. Karnushina, Irinával. (Journal of Neurochemistry, 1975)
Néhány enzim jelentősége az agyi kapillárisok permeabilitásának szabályozásában. Kand. értek. (Szeged, 1975)
Binding of Barium to Neurosecretary Granules in the Snail Brain. A Possible Molecular Mechanism of Neurohormone Release. (Neuroscience Letters, 1977)
Induction and Maintenance of Free Postsynaptic Membrane Thickenings in the Adult Superior Cervical Ganglion. Többekkel. (Journal of Neurocytology, 1979)
Az agyi kapillárisok pinocitózisának és makromolekuláris transzportjának cAMP-mediált szabályozása. Karnushina, Irinával. (MTA Biológiai Tudományok Osztályának Közleményei, 1979)
Presence of the Guanylate Cyclase in Brain Capillaries. Histochemical and Biochemical Evidence. Többekkel. (Brain Research, 1980)
Cellular Analogues of Conditioning and Neural Plasticity. Satellite Symposium of the 28th International Congress of Physiological Sciences. Szeged, Hungary, 1980. Szerk. Fehér Ottóval. (Advances in Physiological Sciences. Bp.–Oxford–Elmsford, 1981)
Axolemmal Infoldings Bind Calcium in Nerve Endings of the Stimulated Neocortex. Többekkel. (Brain Research, 1981)
Effects of Histamine on Brain Capillaries. Dux Ernővel. (Experimental Brain Research, 1982)
Microvessels from the Spinal Cord. Isolation Procedure and Characterization of the Fraction. Dux Ernővel, Szűcs Attilával. (Journal of Neurochemistry, 1982)
Regulation of the Macromolecular Transport in the Brain Microvessels. The Role of Cyclic GMP. Dux Ernővel, Temesvári Péterrel. (Brain Research, 1983)
The Blood–Brain Barrier in Hypoxia. Ultrastructural Aspects and Adenylate Cyclase Activity of Brain Capillaries. Többekkel. (Neuroscience, 1984)
Prevention by Macrocortin of Global Cerebral Ischemia in Sprague-Dawley Rats. Többekkel. (European Journal of Pharmacology, 1984)
Increased Vulnerability of the Blood–Brain Barrier to Experimental Subarachnoid Hemorrhage in Spontaneously Hypertensive Rats. Többekkel. (Stroke, 1986)
New Aspects to the Function of the Cerebral Endothelium. (Nature, 1986)
A vér–agy-gát permeabilitásának szabályozása. Monográfia és doktori értek. is. (Szeged, 1987)
The Cerebral Microvessels in Culture, an Update. (Journal of Neurochemistry, 1992)
The Blood–Brain Barrier in vitro: The Second Decade. (Neurochemistry International, 1993)
Vér–agy-gát. A gyógyszerek agyszövetbe jutását szabályozó határterület működése. (Humán farmakológia. A racionális gyógyszerterápia alapjai. Bp., 1997).
Irodalom
Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Halálhír. (Délmagyarország, 1996. márc. 1.)
Kása Péter: Ferenc Joó. (Neurobiology, 1996)
Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
