Jóna Gábor
orvos, radiológus
Született: 1920. március 13. Hajdúnánás, Hajdú vármegye
Meghalt: 1968. február 23. Debrecen
Temetés: 1968. február 29. Debrecen
Temetési hely: Köztemető
Család
Sz: Jóna Gábor (†1952), 9 kat. holdon gazdálkodó, Varga Eszter. F: Juhász Mária, a DOTE Bőrklinika titkárnője. Fia: Jóna István (1948–) biofizikus, az MTA doktora és Jóna Gabriella (1945–) orvos, belgyógyász, farmakológus.
Iskola
Elemi és középiskoláit Hajdúnánáson végezte (1938-ban éretts.). A Debreceni Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1945), radiológus szakorvosi vizsgát tett (1948). Az MLEE általános tagozatán végzett (1960).
Életút
Tiszavasvári község körzeti orvosa (1944–1945), a Debreceni Tudományegyetem, ill. a DOTE I. sz. Sebészeti Klinika Röntgen Intézete gyakornoka (1945–1948), egy. tanársegéde (1948–1949). Hivatásos honvéd orvos (1949. máj. 1-jétől); a Debreceni Honvédkórház Röntgen Laboratóriuma laboratóriumvezető főorvosa és a budapesti Repülő Orvosi Intézet osztályvezető főorvosa (1949–1955), tartalékos orvos alezredesi rangban leszerelt (1955. dec. 31.). A DOTE II. sz. Sebészeti Klinika egy. adjunktusa (1956. jan. 1.–1960), egy. docense (1960–1968) és a Röntgenklinika igazgatója (1963. jan. 1.–1968. jún. 30.). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1960–1963).
Radiológiával, radiológiai diagnosztikával, sugárterápiával és röntgenanatómiával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a vérzéses shock transzfúziós módszerei hatásmechanizmusának vizsgálatában, az akut hasnyálmirigy- és májbetegségek, valamint különböző belgyógyászati tumorok röntgendiagnosztikai problémáinak tanulmányozásában. Vezető szerepet játszott a korszerű magyarországi repülő-egészségügyi szolgálat kialakításában. Nevéhez fűződik a debreceni egyetemi röntgenklinika megszervezése, irányítása alatt szerezte be a klinika az ország második kobaltágyúját (1963-ban).
Emlékezet
Debrecenben (Csapó utca 1.) élt és tevékenykedett, a helyi Köztemetőben nyugszik.
Elismertség
A Magyar Radiológusok Társasága elnökségi tagja.
Elismerés
Magyar Népköztársaság Érdemérem (ezüst, 1950), Szolgálati Érdemérem (1955), Érdemes orvos (1959).
Főbb művei
F. m.: Légembolia művi vetélés kapcsán. (Jankovich-emlékkönyv. Bp., 1944)
Adatok a Phillips–van Slyke-féle vérfehérje-meghatározás klinikai értékeléséhez. Lükő Gézával, Szabó Évával. (Kísérletes Orvostudomány, 1949)
A máj szervi shockja. Filipp Gézával, Kelenhegyi Mártonnal. (Magyar Belorvosi Archivum, 1950; angolul: The Organ Shock in Liver. Acta Medica, 1951)
Hypoxia hatása patkányok magasabb idegműködésére. Dióssy A.-val. (Katonaorvosi Szemle, 1954)
A dekompressziós kabin. – A hajózó kabin higiéniája. (Repülőorvostan. Bp., 1956)
Phaeochromocytoma diagnózisa és aortographiás localisatiója Regitin védelmében. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1960. 47.)
Kísérletes adatok az acut pancreatitis röntgen kezeléséhez. Forgon Mihállyal. – Baloldali epehólyag. Szabó Lászlóval, Tasnádi Lászlóval. (Magyar Radiológia, 1961)
Emlékkönyv a Debreceni II. sz. Sebészeti Klinika és Ladányi Józsa egyetemi tanár működésének 10 éves évfordulójára. Szerk. Tompa Gyulával. Az előszót Kesztyűs Loránd írta. (Debrecen, 1961)
A splenoportographia a májtumorok diagnosztikájában. Ladányi Józsával, Tompa Gyulával. (Magyar Sebészet, 1962)
Superfluid jódolaj intralymphaticus injekciójának kockázatával és mellékreakcióival kapcsolatos tapasztalataink 86 vizsgált eset nyomán. Berta Istvánnal, Kelemen Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1966. 46.)
Pneumopelvigraphia Stein–Leventhal-syndromában. Többekkel. (Magyar Radiológia, 1967)
Hyperoxigenisatiós sugártherápia aktuális kérdései. Miltényi Lászlóval, Dézsi Zoltánnal. (Magyar Radiológia, 1969).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1968. febr. 24.)
Végh József: J. G. (Magyar Radiológia, 1969)
Bot György–Kapusz Nándor: Nyolcvanéves a debreceni orvosképzés. Intézetek és klinikák története, professzorainak életrajza. 1918–1998. (2. átd. kiad. Debrecen, 1998).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
