Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Babics Kálmán, czoborczi
    Belia György
    Danielik János
    Kreybig Lajos, rittersfeldi és madari
    Tüdős Klára

    Joós Ferenc

    író, helytörténész

    1934-ig Joszt Ferenc


    Született: 1890. február 7. Budapest
    Meghalt: 1980. december 24. Kecskemét

    Család

    F: Balogh Ilona (1893–1968). Fia: Joós Ferenc Imre és Joós József.

    Iskola

    Budapesten tanítói képesítést szerzett (1910), majd könyvtári szakvizsgát tett.

    Életút

    Fesetpusztán (Arad vármegye) tanító (1910-1911), a facsádi (Temes vármegye) állami elemi iskola tanítója (1911–1919), a kecskeméti községi elemi iskola tanára (1920–1928), igazgatója (1928–1944) és a községi népiskolák felügyelője (1927-től). A II. vh. után a Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegyei Művelődési Osztály előadója (1945–1948), nyugdíjazták (1948). Kecskeméti általános iskolákban nyugdíjas óraadó tanár és napközi-otthoni nevelő (1953–1958), a kecskeméti Bács-Kiskun Megyei Könyvtár (= Katona József Megyei Könyvtár) Helytörténeti Gyűjteményének nyugdíjas vezetője (1958–1970).

    Képesítése megszerzése után Arad és Temes vármegyékben (= Bánságban) vállalt tanítói állást, az összeomlás után, mint menekült tanító érkezett Kecskemétre (1920-ban). Kecskeméti működése kezdetén, íróként, elsősorban verseket, elbeszéléseket, meséket, színdarabokat írt, egyfelvonásos bohózatait több vidéki színház is játszotta. Tanítóként tevékenyen részt vett a gr. Klebelsberg Kuno (1875–1932) nevéhez fűződő iskolareformban, amelynek során közel ötezer tanterem, tanítói lakás, egyéb, ún. népiskolai objektum létesült: a reform központja a Kecskemét környéki tanyavilág volt. Joós Ferenc, a Kecskemét környéki népiskolák felügyelőjeként számos tanyai iskolát létesített, majd korszerűsített (az országos akció jelképes megnyitója – iskolaavatója – is Kecskeméten volt, 1926. okt. 4.-én). Nyugdíjazása után érdeklődése Kecskemét helytörténeti emlékei, irodalom-, színház- és művelődéstörténeti hagyományai felé fordult. Alapvetően új eredményeket ért el a kecskeméti színháztörténet feltárása terén. Nevéhez fűződik Kelemen Lászlónak (1762–1814), az első magyar színi társaság igazgatója születési adatainak kiderítése és egyéb, addig nem ismert, tevékenységének részleteit tisztázó források közzététele. Kiadta még Katona József (1791–1831) hivatali iratait, feldolgozta az első kecskeméti könyvnyomda történetét. Számos helytörténeti bibliográfiát, szöveggyűjteményt és antológiát szerkesztett.

    Emlékezet

    Tevékenysége Kecskeméthez kötődik, ott is hunyt el, a helyi temetőben nyugszik. Kecskemét környékén 28 Klebelsberg-iskola épült, közülük az első és a legismertebb a Méheslaposi Iskola (= Kecskeméti Kertvárosi Iskola) volt (Horthy Miklós kormányzó és gr. Klebelsberg Kuno avatta fel, 1926 okt. 4-én). Az iskolaavatóról emléktábla látható a mai iskolán.

    Elismertség

    A Katona József Társaság alelnöke (1933–1949). A Gárdonyi Géza Társaság külső tagja (1924-től).

    Szerkesztés

    A Kecskemét és Vidéke c. lap felelős szerkesztője (1920–1931).

    Főbb művei

    F. m.: A csonka katona meséi. Jós Joszt Ferenc néven. (Kecskemét, 1926; Bp., 1929)
    A kecskeméti községi iskolák története 1877-től 1927-ig. Joszt Ferenc néven. (A Kecskeméti Közlöny Naptára az 1928-ik szökőévre. Kecskemét, 1927)
    Ha férfi vagy, légy férfi! Bohózat. (Bp., 1930)
    A munkaiskola tanításmódja. Ismertetések, kísérleti tanítások az új tanterv utasításai szerint vezetett elemi iskolából. Összeáll. (Kecskemét, 1932)
    A fiatal tekintetes úr. Tanyai színjáték. (Bp., 1937)
    A háború Robinsonjai. Dráma. (Bp., 1940)
    Új adat Kelemen László születési idejéről. (Színház- és Filmművészet, 1956)
    A vándorszínészettől az állami színházig. Kecskemét színészetének krónikája. (Kiskunság Kiskönyvtára. 3. Kecskemét, 1957)
    Az első kecskeméti könyvnyomda története és kiadványainak bibliográfiája. 1841–1918. Fenyvessiné Góhér Annával. 11 táblával. (A Katona József Megyei Könyvtár kiadványa. Kecskemét, 1959)
    Kecskemét és a Kiskunság 1919 vörös lobogója alatt. Szöveggyűjtemény egykori helyi hírlapokból. Vál., összeáll. Fenyvessiné Góhér Annával, Kovács Pállal. (Kecskemét, 1959)
    Mit olvasson a jó baromfitenyésztő? Ajánló bibliográfia. Összeáll. Fenyvessiné Góhér Annával, Kiss Etelkával. (Kecskemét, 1961)
    Száz év a dalok szárnyán. A kecskeméti Bartók Énekkar története. (Népkutató Füzetek. 7. Kecskemét, 1961)
    Kecskeméti szabadcsapatok az 1848–1849-es szabadságharcban. (Népkutató Füzetek. Kecskemét, 1962)
    Vázlatok Kecskemét művelődéstörténetéhez. (Kecskemét, 1963)
    Megyénk felszabadulása, 1944. Bibliográfia és dokumentumgyűjtemény. Vál., összeáll. Fenyvesiné Góhér Annával. (A Katona József Megyei Könyvtár kiadványa. Kecskemét, 1965)
    Bibliográfia Ligeti Károly életéről, munkásságáról. Könyvek, cikkek. Összeáll. (Helytörténeti Bibliográfiai Füzetek. Kecskemét, 1968)
    Szemelvények Kecskemét város történetéből. Vál. (Kecskemét, 1968)
    Bibliográfia Dr. Buday Dezső munkásságáról. Könyvek, cikkek. Összeáll. (Helytörténeti Bibliográfiai Füzetek. Kecskemét, 1969)
    Szülőföldem Bács-Kiskun… Antológia. Vál., szerk. Fenyvessiné Góhér Annával, Madarász Lászlóval. (Kecskemét, 1970)
    Kecskemét és népe. Áttekintés a város múltjáról és jelenéről. Összeáll. (Bp., 1974)
    Korszakok, színészek, nézők a kecskeméti Katona József Színházban. (A Kecskeméti Városi Tanács és a Katona József Társaság kiadványa. Kecskemét, 1974)
    Katona József hivatali irataiból. (Cumania. Historia. 6. Kecskemét, 1979).

    Irodalom

    Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1981. jan. 21.)
    Orosz László: J. F. (Irodalomtörténet, 1981)
    Kecskeméti életrajzi lexikon. (Kecskemét, 1992). *MÉL téves halálozási adat: dec. 25.!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (25), agrokémikus (11), állatorvos (74), állattenyésztő (17), antropológus (13), atléta (20), bakteriológus (16), bányamérnök (39), belgyógyász (84), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (41), biológus (197), bíró (17), bőrgyógyász (18), botanikus (62), ciszterci szerzetes (17), csillagász (17), diplomata (41), edző (89), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), endokrinológus (10), énekes (14), entomológus (27), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (34), erdőmérnök (48), esztéta (34), etnográfus (79), evangélikus lelkész (13), farmakológus (21), feltaláló (31), festő (124), festőművész (121), filmrendező (16), filológus (59), filozófus (80), fizikus (116), fiziológus (15), fogorvos (21), földbirtokos (12), földmérő mérnök (20), folklorista (36), forgatókönyvíró (10), fül-orr-gégész (26), gazdasági mérnök (109), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (39), genetikus (13), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (166), grafikus (73), gyermekgyógyász (38), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (43), hadtörténész (15), helytörténész (15), hematológus (10), hidrológus (13), honvéd ezredes (11), honvéd tábornok (72), honvédtiszt (25), ifjúsági író (12), immunológus (13), informatikus (12), iparművész (20), író (1007), irodalomtörténész (285), jezsuita szerzetes (11), jogász (333), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (185), kertész (34), kertészmérnök (22), klasszika-filológus (43), kohómérnök (24), költő (189), könyvtáros (72), közgazdász (190), kritikus (61), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (37), levéltáros (91), matematikus (99), mérnök (718), meteorológus (14), mezőgazda (130), mezőgazdasági mérnök (108), mikológus (12), mikrobiológus (26), miniszterelnök (24), műfordító (228),


    © Névpont, 2024. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu