Juba Adolf
orvos
Juba Adolf Gyula
Született: 1864. június 22. Újvidék, Bács-Bodrog vármegye
Meghalt: 1928. április 10. Budapest
Temetés: 1928. április 12. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Sz: Juba Adolf (†1897), Mayer Hermine. Testvére: Balla Árpádné Juba Matild és bánkfalvi Keresztes Gyuláné Juba Mária. F: polorékai Poloreczky Jolán felsőleányiskolai tanárnő. Fia: Juba Adolf (1909–1961) orvos, neurológus.
Iskola
Az újvidéki r. k. főgimnáziumban éretts. (1882), a budapesti és a bécsi egyetemen tanult, a budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1886), az iskola-egészségügy, különös tekintettel a fejlődő kor higiénéjére tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1910).
Életút
Szerbiában járt hosszabb tanulmányúton (1885), Budapesten egészségügyi iskolákban az egészségügy r. tanára (1885–1910), a budapesti tudományegyetem magántanára (1910–1928).
A modern higiénés kutatások egyik magyarországi megindítójaként alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi polgári iskolai tanulók egészségügyi és higiéniai viszonyainak feltárása terén. Részt vett az első magyar testnevelési kongresszuson (1909. dec. 27-én), ahol nagy feltűnést keltő előadást tartott a tanulóifjúság gyenge testi fejlődéséről, s az állam harcképessége szempontjából fontosnak gondolta a testgyakorlat rendszeres végzését, beleértve a táncot és a katonai kiképzést. Andor Endrével közösen javasolta egy országos testedzési alap létrehozását az iskolai és az iskolán kívüli testnevelés fejlesztésére és a két tevékenység összehangolására. Jelentős szerepet játszott a hazai iskolaorvosi szolgálat fejlesztésében, kezdeményezte a középiskolai orvosi hálózat kiterjesztését az állami elemi népiskolákra. Az iskolaorvosnak nem csak az a feladata, hogy a tanulók egészségére vigyázzon, szerinte oktatói kötelezettségei is vannak. Úgy vélte, hogy a nemi betegségek ellen elsősorban korszerű egészségtani ismeretekkel és a korai nemi felvilágosítással lehet hatékonyan fellépni: s ezekre a feladatokra az iskolaorvos lehet a legalkalmasabb. Elsőként oktatott korszerű nemi felvilágosítási ismereteket magyar középiskolákban, valamint csecsemő- és gyermekgondozástant különböző népoktatási intézményekben. Számos népszerű egészségügyi felvilágosító munka szerzője és szerkesztője. Több orvos- és neveléstörténeti dolgozatot is jegyzett. Írásaiban a Júba Adolf névváltozatot is használta. Néhány szépirodalmi műve az Ujvidék c. lapban (1882) és a Bács Bodroger Pressében jelent meg (1884).
Emlékezet
Újvidéken született, Budapesten élt és tevékenykedett a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik.
Főbb művei
F. m.: A szerb hadsereg egészségügye az 1885. évi szerb–bolgár háborúban. Váli Ernővel. (Orvosi Hetilap, 1886; és külön: Bp., 1886)
Pasteurnek veszettség elleni védőoltásairól. – A baczillusok szerepéről a filoxérának tulajdonított pusztításokban. (Természettudományi Közlöny, 1886)
Az iskolák építése és berendezése Németországban és Svájczban. (Bp., 1898)
Az iskolaegészségügy reformja. (Orvosi Hetilap, 1899. 17–18. és külön: Bp., 1899)
A gyengetehetségüek iskoláztatása. 1–2. (Magyar Paedagogia, 1900 és külön: Bp., 1900)
Emlékirat az Országos Közoktatási Tanácshoz az egészségtannak a felsőbb leányiskolákon tanítása tárgyában. Bexheft Árminnal. (Ifjúság és Egészség, 1900)
A kötelező játékdélutánok a középiskolákban. (Egészség, 1901 és külön: Bp., 1901)
Az iskolaorvosi intézmény reformja. – A svéd paedagogiai testgyakorlat. (Magyar Paedagogia, 1901)
A nagyszombati orvosi egyetem keletkezése. (Orvosi Hetilap, 1902 és külön: Bp., 1902)
Az egyhuzamban való tanítás az elemi iskolákban. (Magyar Paedagogia, 1904)
Testtan. Neveléstani és egészségtani vonatkozásokkal tanító- és tanítónőképzők számára. (Bp., 1904; 2. jav. és bőv. kiad. 1909; 3. jav. és átd. kiad. 1912)
A tüdővész. (Urania Népszerű Tudományos Felolvasások. 19. Bp., 1905)
Az iskolaorvos tanítson-e? (Magyar Paedagogia, 1905)
A sport egészségügyi kérdései. (Egészségnaptár. Szerk. Marton Sándor és Zilahy Dezső. Bp., 1906)
A paedagogia és az iskolaegészségügy. 1–2. (Magyar Paedagogia, 1907)
A középiskolai testnevelés reformja. (Gyógyászat, 1908 és külön: Bp., 1908)
Az erdei iskola. (Magyar Paedagogia, 1908)
A vörheny prophylaxisa. (Bp., 1909)
A kinaesthesiás írás–olvasás tanításának módszere élettani és orvosi szempontból. (Bp., 1909)
Az ember élet- és egészségtana polgári és felsőbb leányiskolák számára. (Bp., 1909; 2. kiad. 1911; 3. kiad. 1915)
Az iskolaorvosi intézmény Magyarországon. Negyedévszázados fennállása alkalmából írta J. A. (Klinikai Füzetek, 1910; és külön: Bp., 1911)
Az ázsiai kolera. (Urania Népszerű Tudományos Felolvasások. 147. Bp., 1912)
A tanulók foghygienéje. (Bp., 1912)
A középiskolai reform. (Bp., 1913)
A gyermekkor heveny fertőző betegségei és az iskola. (Orvosképzés, 1914 és külön: Bp., 1914)
A nemi felvilágosítás és a nemibajok elleni küzdelem az iskolában. (Bp., 1914)
Az iskolán kívüli testi nevelés reformja. A magyar köznép fiatalsága testi erejének, ügyességének és egészségének fejlesztései. J. A. előadói javaslata. (Az Országos Testnevelési Tanács Munkálatai. 2. Bp., 1915)
A középiskolai tanulók szünidei kirándulásai. (Bp., 1915)
A csecsemő- és gyermekgondozás tanának terjesztése a népoktatási intézetekben. (A Stefánia Szövetség Kiadványai. 3. Bp., 1916)
Az ifjúsági egyesületek kérdése. (Magyar Paedagogia, 1917)
Az egészségtan alapvonalai. (A Stefánia Szövetség Kiadványai. 20. Bp., 1918)
Az egészségügyi, az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi kérdések az iskolában. (Magyar Paedagogia, 1918)
Az állam és a társadalom feladatai a nemi betegségekkel szemben. (Teleia Kiadványok. 4. Bp., 1921)
Érettségiző fiamnak a nemi életről és életfeladatairól. Apáknak és fiaiknak. (Bp., 1924)
Az egészséges tanuló. Szülők, nevelők, iskolaszéki és gondnoksági tagok számára. (Népszerű Orvosi Zsebkönyvtár. 5. Bp., 1927)
Az iskolaegészségügy köre és szervezése. (Orvosképzés, 1928)
Érettségiző fiamnak a nemi életről és életfeladatairól. Apáknak és fiaiknak. Részletek. (Budapesti Negyed, 2010)
ford.: Jaksch, Rudolf von: A belső bajok klinikai kórisméje. Bakteriológiai, vegyi és mikroszkópiai vizsgálati módszerek segélyével. Ford. J. A. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. Bp., 1891)
Runge, Max: Az újszülöttek betegségei. Ford. J. A. A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. Bp., 1891)
Henoch, Eduard Heinrich: Előadások a gyermekek betegségeiről. Ford. J. A. A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. Bp., 1893).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1928. ápr. 14.)
Kapronczay Károly: J. A. Gy. emlékezete. (Orvosi Hetilap, 1978. 42.)
Pedagógiai Lexikon. Főszerk. Báthory Zoltán. I–III. köt. (Bp., 1997)
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. (Újvidék, 2002)
Ackermanné Kelő Kamilla: Iskola-egészségügyi törekvések a XIX–XX. század fordulóján. Az egészségtan beépülése a hazai tantárgyi rendszerbe. (Studia Caroliensia, 2006)
Tigyi Zoltánné Pusztafalvi Henriette: Az egészségnevelés intézményesülésének folyamata hazánkban a dualizmus korától a második világháború végéig. PhD értek. (Pécs, 2011).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
