Szakály Sándor
mikrobiológus, élelmiszer-kémikus, mezőgazdasági mérnök
Született: 1937. május 22. Iharosberény, Somogy vármegye
Meghalt: 2008. január 2. Pécs
Család
Szegényparaszti családból származott, szülei 1,5 kat. holdon gazdálkodtak. Sz: Novák Julianna. Testvére: Szakály Zoltán mezőgazdasági mérnök, a Tejtermékek Ellenőrző Állomás Zalaegerszegi Területi Laboratóriumának munkatársa.
Iskola
Elemi iskoláit Iharosberényben végezte, a baranyaszentlőrinci Mezőgazdasági Technikumban éretts. (1954). Az Agrártudományi Egyetem (ATE) Állattenyésztési Karán mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1959), az ATE Mezőgazdaság-tudományi Kar tejgazdasági és tejipari szakosító tanfolyamán végzett (1960), az ATE-n doktorált (1963), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1974), habilitált (1995).
Életút
A Tejipari Egészségvédelmi Szolgálat higiénikusa (1959–1962), uo. a Pécsi Csoport vezetője (1962–1964), a Tejtermékek Ellenőrző Állomás Baranya Megyei Kirendeltségének vezetője (1964–1969), a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Pécsi Részlegének alapító vezetője (1970–1996). A PATE kaposvári Állattenyésztési Kara, ill. a Kaposvári Egyetem Állattudományi Kara egy. tanára (1996. júl. 1-jétől), emeritusz professzora (2006-tól). Az MTA–TMB-n Csiszár Vilmos aspiránsa (1966–1970); közben hosszabb ideig Finnországban állami ösztöndíjas.
Tudományos pályafutásának kezdetén a fejés és tejkezelés higiénés kérdéseivel foglalkozott, majd érdeklődése a vaj- és sajtgyártás mikrobiológiai kérdései és táplálkozás-élettani kutatások felé fordult. Jelentős szerepet vállalt a magyar sajtgyártás új, korszerű gyártási és érlelési módszereinek kidolgozásában, valamint a hazai ementáli (= pannónia) sajt korszerű gyártástechnológiájának kialakításában. Tevékenysége nyomán a pannónia sajtkülönlegesség a magyarországi tejipar kiemelkedő exporttermékévé vált (az 1970-es évektől). Később, a világon az elsők között vizsgálta a tejben, szerves kötésben jelenlévő kalcium élettani szerepét: kutatásai nyomán több olyan új termék került hazai forgalomba (pl. kalci ömlesztett sajtok), amely a kedvezőtlen kalcium–foszfor arányt szerves kötésű, tejeredetű kalciummal egyensúlyozta ki. A hazai tejtermékválaszték-bővítési kísérleteivel részt vett a magyar lakosság egészséges táplálkozásának kialakítására irányuló kutatásokban, különösen értékes az első magyarországi bio-tejtermékek előállításával (pl. Synbiokefir, Synbiojoghurt stb.) kapcsolatos munkássága, valamint a pro- és prebiotikumok jelentőségét tisztázó törekvései.
Emlékezet
Pécsett (Munkácsy Mihály utca 11., ill. Tüzér utca 15.) élt és tevékenykedett, ott is hunyt el. Születésének 70. évfordulóján tudományos konferenciát rendeztek tiszteletére.
Elismertség
Az MTA Élelmiszer-tudományi Komplex Bizottsága és az Állattenyésztési és Takarmányozási Bizottsága tagja. A Tejipari Szabványosítási Bizottság elnöke. A Magyar Élelmezésipari Egyesület (MÉTE) tagja.
Szerkesztés
Az Állattenyésztés és Takarmányozás és az Új Diéta c. lapok szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: A nyers tej minőségének javítása. 1–2. – Fejőgép gőzzel való csírátlanításának hatása a tej minőségére. (Tejipar, 1960)
A vaj vízeloszlásának meghatározása JEPE I–II. indikátorpapír segítségével. (Tejipari Kutatási Közlemények, 1961)
A bácsfai szabadtartásos istállórendszer értékelése tejipari szemmel. (Tejipar, 1962)
A szekréciós hibájú – masztitiszes – tej szelektálása, hatása a vajkultúra életműködésére és a vaj minőségére. Egy. doktori értek. (Gödöllő, 1963)
A márványsajt érlelése műanyag hártyatömlőben. (Tejipari Dolgozók Lapja, 1964)
Márványsajt-sózási kísérletek. – A Whiteside-próba megbízhatósága és gyakorlati alkalmazhatósága a tehenek tőgygyulladásának felismerésére. (Tejipari Kutatási Közlemények, 1965)
A szekréciós hibájú – masztitiszes – tej hatása a savanyú- és édestejszínvaj minőségére. (Tejipar, 1965)
Adatok a mintavétel időpontjának meghatározásához a rezazurin-próbánál. Szakály Zoltánnal. (Tejipari Kutatási Közlemények, 1969)
A többnaponkénti egyszeri tejbeszállítás kérdései. (Tejipari Szakirodalmi Tájékoztató, 1970)
A nyers tej mikroflórájának hatása a sajtkultúra törzseinek életműködésére és az ementáli sajt minőségére. Kand. értek. (Pécs, 1973)
A gyulladásos tej ipari kihatásai. (A tőgygyulladás elleni védekezés. Szerk. Horváth György. Bp., 1982)
A táplálkozástudomány helyzete és feladatai Magyarországon. A Magyar Táplálkozástudományi Társaság 1981. aug. 23–25. között Pécsett megrendezett VIII. vándorgyűlésének tudományos anyaga. Előadások. Szerk. Jávor Tiborral és Mózsik Gyulával. (Bp., 1983)
Tejipari műveletek és technológiák. (Bp., 1984)
Tejgazdaságtan. Egy. jegyz. és oktatási segédlet. Szerk. (Pécs, 1991)
Tudományosan, de közérthetően a vajkészítmények táplálkozásbiológiai szerepéről. (Élelmezési Ipar, 1995)
Minőségügy a magyar tejiparban. A II. Országos Tejipari Minőségügyi Konferencia előadásai. Nyíregyháza-Sóstó, 1995. okt. 10–11. Szerk. (Pécs, 1996)
Kiskérődzők, ahogy Krétán láttuk. Kukovics Sándorral. (Magyar Juhászat, 1996)
A III. Országos Tejipari Minőségügyi Konferencia előadásai. Nyíregyháza-Sóstó, 1996. nov. 4–5. Szerk. (Pécs, 1997)
A tejtermékek táplálkozási, egészségügyi szerepéről. (Élelmezési Ipar, 1997)
A tejgazdaság története. (Élelmezési Ipar, 1998)
A magyar tejgazdaságban szükséges intézkedések az ezredfordulón. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1999)
Kalcium – tejtermékek – egészség. – Calcium – Dairy Foods – Health. Szerk. (A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum Kht. Tej Terméktanács kiadványa. Bp., 2001)
Tejgazdaságtan. Monográfia és egy. tankönyv is. Szerk. (Bp., 2001)
A tej táplálkozásbiológiai értéke a közelmúlt új kutatási eredményeinek tükrében. Többekkel. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 2001)
Tej és tejtermékek konjugált linolsav-tartalma. 1–2. Többekkel. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 2003)
A magyar probiotikus tejtermékprogram. (Élelmezési Ipar, 2003 és Édesipar, 2005)
Probiotikumok és humánegészségügy. Vissza a természethez! Szerk. (A Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet kiadványa. Mosonmagyaróvár, 2004)
Étrendi kalcium és humánegészség. A Tejmineral jótéteményei. Írta és szerk. (A MÉTE kiadványa. Bp., 2005)
A probiotikummal kapcsolatos alapismeretek (Hűtőipar, 2005)
Az étrendi kalcium anyagcseréje és élettani hatása az emberi szervezetben. – A magyar lakosság táplálkozásának kalcium- és foszformérlege. – Emlékezés Bernard S. Hortonra, a tejgazdaság világpolgárára. Babella Györggyel. (Tejgazdaság, 2006)
A bélflóra és módosulásának főbb okai. A probiotikumok prevenciós és terápiás jótéteményei. – Gyermekekre pozícionált és jelenleg Magyarországon forgalmazott élelmiszerek. Lelovics Zsuzsannával, Szakály Zoltánnal. – A PUFA-lipid paradoxon. Tudomány és gyakorlat. (Tejgazdaság, 2007)
A kalciumban dúsított túrósavó-por bioaktivitásának klinikai vizsgálata. Többekkel. (Tejgazdaság, 2008)
Funkcionális élelmiszerek kifejlesztésének és piacfelmérésének fontosabb eredményei. Többekkel. (Tejgazdaság, 2009).
Irodalom
Irod.: Sz. Koncz István: Tejet prédikálok és tejet iszom. Sz. S.-ral beszélget Sz. K. I. (Jelenkor, 2006)
Keller Beáta: Tudományos konferencia Szakály Sándor professzor 70. születésnapja tiszteletére. (Tejgazdaság, 2007)
In memoriam Sz. S. (Olaj, Szappan, Kozmetika, 2007 [2008!])
In memoriam Prof. Sz. S. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 2008 és A hús, 2008)
Unger András: Sz. S. (Élelmezési Ipar, 2008)
Széles Gyula: Professzor Sz. S. hagyatéka. (Tejgazdaság, 2008)
Figler Mária–Lelovics Zsuzsanna: Sz. S. professzorra emlékezünk. (Új Diéta, 2008).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
