Márkus József
mezőgazdasági mérnök
Született: 1911. március 18. Budapest
Meghalt: 1994. április 26. Budapest
Iskola
A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mezőgazdasági Osztályán végzett (1935), doktori okl. szerzett (1936), gazdasági szaktanári vizsgát tett (1937), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).
Életút
A JNMGE Mezőgazdasági Osztály Állattenyésztési Tanszékének gyakornoka (1935–1937), tanársegéde (1937–1942), egy. adjunktusa (1942–1944), egyúttal a Juhtenyésztők Országos Egyesülete előadótitkára is (1937–1942). A Futura, ill. a MOSZK Gyapjúosztályának vezetője (1942–1947) és az Agrártudományi Egyetem (ATE) Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karán az állattenyésztéstan mb. előadója (1946–1954); közben a Mezőgazdasági Tudományos Központ főelőadójaként az Állattenyésztési Kutató Intézet megszervezője (1949), a Juhtenyésztési Osztály kutatómérnöke (1950). Az ATE Állattenyésztéstani Tanszék intézeti tanára (1950–1951), az ATE Állatorvos-tudományi Kara, ill. az Állatorvosi Főiskola Állattenyésztéstani Tanszék egy. docense (1951–1963) és a Tanszék vezetője (1957–1963). Az Állatorvos-tudományi Egyetem Takarmányozástani Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1963. okt. 12-étől). A Teleki-féle Nép- és Tájkutató Intézet állattenyésztési szakcsoportvezetője. A Kertészeti Akadémián az állattenyésztéstan előadója (1939–1942), az ELTE Élet és Földtudományi Kara, ill. a TTK előadó tanára (1954–1957). Az MTA külső előadója (1953–1956).
Szarvasmarha-tenyésztési és -nemesítési kutatásokkal, elsősorban utódvizsgálattal és szarvasmarha-vércsoportvizsgálattal foglalkozott. Irányításával indult meg Nógrád megyében a magyar tarkamarha és a dán vörösfajta keresztezése, ill. a magyar tarkamarha ún. suta változatának kitenyésztése. A magyar kosok és bikák ivadékvizsgálatának kezdeményezője. További kutatási területei: populációgenetikai vizsgálatok, háziállatok mikroelem- és ásványianyag-ellátottsága. Nyugdíjas éveiben az emberi oszteoporózis (= csontritkulás) kérdése foglalkoztatta.
Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temető ravatalozójában búcsúztatták (1994. máj. 5-én). A hamvakat tartalmazó urnát budai házának kertjében létesített családi sírboltban helyezték el.
Elismertség
Az MTA Állattenyésztési Bizottsága tagja (1953-tól). A Természettudományi Társulat, a Fővárosi Állat- és Növénykert Tudományos Tanácsa, ill. az OMGE Juhászati Albizottsága és Tenyészállatvásár Bírálóbizottsága, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) Kísérletügyi Igazgatóság Szarvasmarha-tenyésztési, Juhtenyésztési és Takarmányozási Témakollektíva és a Mezőgazdasági Kiállítás Bírálóbizottsága tagja. A Deutsche Gesellschaft für Züchtungskunden tagja.
Elismerés
Szocialista Kultúráért (1955).
Szerkesztés
Az Agrárfelsőoktatás, az Agrártudomány, az Állattenyésztés, a Természettudományi Közlöny c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja (utóbbi 1957-től).
Főbb művei
F. m.: Adatok a hazai juhsajtok kémiai összetételéről. 5 táblával. (Bp., 1936)
Hogyan befolyásolja az ivartalanítás időpontja a sertésnél a hízlalási eredményt? (Köztelek, 1937)
Juhtejből készülő sajtjaink. (Búvár, 1937)
Új berendezés a Schandl-féle gyapjúminősítéshez. (Mezőgazdasági kutatások, 1938)
A részes juhtartás. (Köztelek, 1943)
Adatok a bivaly vemhességi idejéről, születési súlyáról és fejlődéséről. (Mezőgazdasági Kutatások, 1943)
A bivaly tejtermelése. (Magyar Állattenyésztés, 1943)
Állattenyésztéstan. Munkástanfolyami jegyz. (Bp., 1949)
Állattenyésztési enciklopédia. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
Karotaetetési kísérlet anyajuhokkal a szaporulat növelésére. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1952)
Syntestin hatása űzetés alatt lévő anyajuhokra. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1953)
The Effect of Synthetic Estrogen Preparations on Ewes during the Mating Season. (Acta Veterinaria, 1953)
Részletes állattenyésztés. Egy. tankönyv is. Többekkel. (Bp., 1953)
A juhok szaporítása és felnevelése. (Bp., 1954)
Szarvasmarha-tenyésztésünk fejlesztésének néhány időszerű kérdése. (Bp., 1955)
Irányelvek a kosok utódellenőrzéséhez. (Állattenyésztés, 1955)
Az utódos bikavizsgálat angol módszere és hazai alkalmazhatósága. – A mesterséges termékenyítés és a származás megbízhatósága. (Agrártudomány, 1957)
A mélyhűtés szerepe a mesterséges termékenyítés alkalmazásában. (Természettudományi Közlöny, 1957)
A baromfinemesítés problémái. 1–2. (Baromfitenyésztés, 1958)
Szarvasmarha-állományunk tejelőhajlamának fejlesztése rotációs bikacsalád-tenyésztéssel. Benyújtott doktori értek. (Bp., 1959)
A borjak szarvtalanításáról. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1959)
Az állattenyésztés alapjai. Egy. jegyz. (Bp., 1960; 4. kiad. 1964; 5. kiad. 1965)
A szarvasmarha-vércsoportkutatás jelentősége és eddigi hazai eredményei. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1960)
A szarvasmarha-állománynemesítő munka tenyésztéshigiéniai vonatkozásai. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1962)
A szérum béta-globulin típusokat meghatározó gének gyakorisága a magyartarka marhaállományban. Fésüs Lászlóval, Kovács Györggyel. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1964)
Hemoglobintípusok és gyakoriságuk a magyartarka marhaállományban. Fésüs Lászlóval, Kovács Györggyel. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1965)
Takarmányozástani gyakorlatok. (Bp., 1967; 3. kiad. 1969; 5. átd. kiad. 1972)
A szarvasmarha ásványianyag-ellátottságának ellenőrzése a kiürülő anyagok vizsgálatával. Tölgyesi Györggyel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1972)
Normák és gyakorlat a szarvasmarha nátriumellátásában. Tölgyesi Györggyel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1973)
A csontritkulás gyógyítása. 1–6. (Életerő, 1994–1995).
Irodalom
Irod.: Privát ki kicsoda? (Bp., 1992)
Fekete Sándor: M. J. professzor búcsúztatója. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1994)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
