Jugovics Lajos
geológus
Született: 1887. december 17. Budapest
Meghalt: 1975. december 14. Budapest
Temetés: 1975. december 22. Monor
Család
Evangélikus családból származott. Sz: Jugovics Lajos cipészmester, Kulik Lídia. Testvére: Jugovics Etel (1890–1973). F: 1933-tól Hahn Margit.
Iskola
A budapesti evangélikus főgimnáziumban éretts. (1908), a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1912), a gazdasági ásványtan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1936).
Életút
A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Ásvány- és Őslénytárának szakgyakornoka (1910–1911), a budapesti tudományegyetem Ásvány- és Kőzettani Intézetének tanársegéde (1911–1918), egy. adjunktusa (1918–1919). A budapesti Polgári Iskolai Tanárképző Intézet Ásványtan–vegytan Tanszéke r. tanára (1919), a budapesti Erzsébet Nőiskola Tanítóképző Intézet r. tanára (1919–1928). A szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola Vegytan–ásványtan Tanszék ny. r. tanára (1928–1932), egyúttal a Főiskola ügyvezető tanácsának tagja (1929–1932) és a Főiskola ügyvezető igazgatója is (1928). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) tisztviselője (1932–1936), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kara Gazdasággeológiai Tanszéke magántanára (1936–1948), c. ny. rk. tanára (1948–1951). A Pázmány Péter Tudományegyetem TTK, ill. az ELTE Élet- és Földtudományi Kar Földtani Tanszéke tud. munkatársa (1948–1950), egyúttal a Jövedéki Mélykutatás geológusa is (1948–1950). A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) kutatógeológusa (1950–1952), tud. munkatársa (1952–1971).
A Monori Evangélikus Egyházközség gyülekezeti felügyelője.
A magyarországi kőbányászat kőzettani tartalékainak, elsősorban a bazaltkőzeteknek mennyiségi és minőségi vizsgálatával, új kőbányák telepítési lehetőségeivel foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a hazai bazaltkő-vulkánosság képződményeinek feldolgozása terén. Kutatásai nyomán nyitották meg Magyarország legnagyobb és legkorszerűbb gépesített kőbányáit, az uzsai, a halászi bazaltbányákat, a tállyai, a nógrádkövesdi, a tarcali és a recski andezitbányákat. Jelentős szerepet játszott a Balaton felvidéki Gulács hegy és a Badacsony megmentésében és természetvédelmi területté nyilvánításában. Több igényes tudománynépszerűsítő és néhány tudománytörténeti dolgozatot is írt, élete végén id. Lóczy Lajos (1849–1920) munkásságát kutatta.
Emlékezet
Budapesten (Belváros, IV. [ = V.] kerület Károlyi Mihály utca 17.) élt és tevékenykedett, a monori református temetőben nyugszik.
Elismertség
A Magyarhoni Földtani Társulat tagja (1910-től), választmányi tagja (1945–1951) és első titkára (1950–1951), t. tagja (1972-től). Az Országos Polgári Iskolai Tanárvizsgáló Bizottság tagja.
Szerkesztés
A Földtani Közlöny szerkesztője.
Főbb művei
F. m.: Kristálytani tanulmányok magyar ásványokon. Egy. doktori értek. is. 2 táblával. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1912)
Kósdi markazit. (Földtani Közlöny, 1913)
Kőzettani és földtani megfigyelések a borostyánkő-rohonci hegységben. (A Magyar Kir. Földtani Intézet Évi Jelentése, 1914)
A Borostyánkői Hegység geológiai és kőzettani viszonyai. – Az Alpok keleti végződése alján és a Veszprém megyei Kis Magyar Alföldön felbukkanó bazaltok és bazalttufák. (A Magyar Kir. Földtani Intézet Évi Jelentése, 1916 és külön: Bp., 1916)
A világ aranytermelése az utolsó két évtizedben. (Természettudományi Közlöny, 1931)
A nefelin gyakorlati alkalmazása. (Természettudományi Közlöny, 1933)
Adatok a Somoskő és Rónabánya környéki bazalt-előfordulások ismeretéhez. (A Magyar Kir. Földtani Intézet Évi Jelentése, 1933/35)
A medvesi bazalttakaró felépítése és kristálytufája. 1 táblával. – Cordierit tartalmú zárványok a Sághegyi bazaltban. 1 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1934)
A gyémántbányászat és ipar válsága. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1934)
Salgótarján és Bárna környékén előforduló bazaltok és bazalttufák. (A Magyar Kir. Földtani Intézet Évi Jelentése, 1936/38)
A Ság hegy felépítése és vulkanológiai viszonyai. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1937)
Az elcsatolt nyugat-magyarországi Pál hegy geológiai viszonyai és bazaltkőzetei. 1 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1939)
Spanyolország bányakincsei. (Természettudományi Közlöny, 1939)
Somoskő, Fülek, Ajnácskő között települő bazalt-előfordulások. 1 térképpel. – Várgede és Korláti környékének bazalt- és bazalttufa-előfordulásai Gömör és Nógrád vármegyékben. 1 táblával és 1 térképpel. (A Magyar Kir. Földtani Intézet Évi Jelentése, 1939/40)
Az észak-celebeszi Gorontalo granodioritja. (Földtani Közlöny, 1940)
A Sulyomtető aszfaltnyomokat tartalmazó andezitje a Cserhát hegységben. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1940)
A nógrád-gömöri bazalthegyek. (Természettudományi Közlöny, 1940)
Smaragdbányászat a Keleti Alpokban. (Földtani Értesítő, 1940)
A bénahegyi aragonit Nógrád megyében. (Földtani Közlöny, 1941)
A torjai Büdöshegy vulkanológiai viszonyai. (A Magyar Kir. Földtani Intézet Évi Jelentése, 1941/42)
A volt német gyarmatok bányagazdasági jelentősége. (Természettudományi Közlöny, 1942)
Az ásványi nyersanyagok világgazdasági és hadászati jelentősége. J. L. előadása az 1943. évi közigazgatási továbbképző tanfolyamon. (Bp., 1943)
A százéves bauxit. (Természettudományi Közlöny, 1943)
Tapolca környéki bazalttufa-előfordulások. (A MÁFI Évi Jelentése, 1944)
Adatok a székesfehérvári mélyfúrás kőzetanyagának ismeretéhez. (Földtani Közlöny, 1945)
A Zalaszántó–Zsidi medence bazalthegyeinek felépítése. (A MÁFI Évi Jelentése, 1945/47)
A torjai Büdöshegy hidrogeológiai viszonyai és ásványvizei. (Hidrogeológiai Közlöny, 1947)
Az uránércek. (Természettudomány, 1947)
Kőzettani és geológiai megfigyelések a Lánzséri hegységben, Burgenland. (Jelentés a Jövedéki Mélykutatás 1947/48. évi munkálatairól. Bp., 1948)
Adatok Tátika, Prága és Sarvaly hegyek vulkanológiai felépítéséhez. (Földtani Közlöny, 1948)
Tapolca környéki bazaltbányászat. 1–3. (Építőanyag, 1949–1951)
Adatok Kelet-Celebesz kőzetének ismeretéhez. Monográfia. A kémiai elemzéseket Emszt Kálmán készítette. 8 táblával és 1 térképpel. (Geologia Hungarica. Series Geologica. 8. Bp., 1950)
A déli Bakony és a Balaton felvidék bazalt területei. – Felsőjégkori emlősmaradványok a Badacsony bazaltkúpjáról. Csánk Elemérnével, Kretzoi Miklóssal. (A MÁFI Évi Jelentése, 1953)
A tapolcai Haláphegy bazaltjának fekü- és fedőhomokjai. Csánk Elemérnével. (A MÁFI Évi Jelentése, 1954)
Újabb vulkanológiai és kőzettani megfigyelések a Tátika csoport bazalthegyein. – A Tátika bazaltcsoport fekü- és fedőhomokjának eredete. Csánk Elemérnével. – A haláphegyi bazalt kőzettani vizsgálata. – A tállyai Kopaszhegy piroxénandezitje. (A MÁFI Évi Jelentése, 1955)
Balaton környéki bazalthegyek. (Természettudományi Közlöny, 1959)
A badacsonyhegyi bazaltbányászat áttelepítése a vindornyaszöllősi Kovácsi hegyre. Gerő Lászlóval. (Építőanyag, 1960)
Mesterséges tó a Nyugati Mátrában. (Földrajzi Értesítő, 1962)
Az útépítési kőszénbányászat kutatásai az 1948–1964. években. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1965)
Termelő bazaltbányáink anyagának kőzettani-kőzetmechanikai viszonyai. (Építőanyag, 1966)
Észak-magyarországi bazalt területek. (A MÁFI Évi Jelentése, 1968)
Lepusztulási térszín a tokaji Nagyhegyen. (Földrajzi Értesítő, 1970)
A Kisalföld bazalt- és bazalttufa-előfordulásai. (A MÁFI Évi Jelentése, 1970)
Id. Lóczy Lajos, a Himalája első magyar kutatója. (Természet Világa, 1971)
Id. Lóczy Lajos kutatásai a Magas-Himalájában. (Földtani Közlöny, 1972)
Balaton parti bazaltbányászat. (A Veszprém megyei múzeumok közleményei, 1973)
A Ság hegy. A sághegyi bazaltbányászat. (Vasi Szemle, 1974).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1975. dec. 21.)
Székyné Fux Vilma: J. L. emlékezete. Életrajz művei bibliográfiájával. (Földtani Közlöny, 1976)
Csiky Gábor: J. L. (Földtani Tudománytörténeti Évkönyv, 1976)
Szebényi Lajos: J. L. emlékezete. (A MÁFI Évi Jelentése, 1975. Bp., 1977)
Bubics István: Megemlékezés J. L.-ról, a dunántúli bazaltok kutatójáról. (A Veszprém megyei múzeumok közleményei, 1980)
Jármai Ervin: Veszprém megye bányászatának és földtanának bibliográfiája. I–II. köt. (Veszprém, 1986–1988)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Szegedi Tanátképző Főiskola. 1873–1998. Történet. Almanach. (Szeged, 1998)
Tapolcai életrajzi lexikon. Szerk. Kertész Károly. (Tapolca, 2000)
Vitális György: A 19. században született magyar evangélikus földtudományi szakemberek élete és műve. (Corpus Evangelicorum, 2004). *Valamennyi lexikon téves halálozási adata: dec. 15. Gyászjelentése szerint dec. 14-én hunyt el!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014
