Aradi Mátyás Pál
biológus, zoológus, entomológus
Aradi Pál
Született: 1929. február 2. Kalocsa, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1969. április 5. Budapest
Iskola
Az ELTE TTK-n muzeológus okl. szerzett (1951), egészségügyi gázmesteri képesítést szerzett (1957), az ELTE TTK-n állatrendszertanból doktorált (1964).
Életút
A győri Xantus János Múzeum természettudományi muzeológusa (1951–1955), a Honvéd Egészségügyi Tudományos Kutató Intézet Parazitológiai Laboratóriumának vezetője (1955–1957). A Fővárosi Közegészségügyi–Járványügyi Állomás (= Köjál) Központi Parazitológiai Laboratóriumának vezetője (1957–1969). Igazságügyi szakértő (1967–1969).
Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban a Kis-Alföld állatvilágával, Orthoptera-faunájának (= egyenesszárnyú rovarok rendje) feldolgozásával foglalkozott, a Kis-Alföldet a szöcske- és sáskafajok élettere szerint tipizálta. Később érdeklődése az élelmiszer-entomológia; a Diptera-fauna (= kétszárnyú rovarok) rendjébe tartozó állatok, elsősorban a bögölyfélék és a közönséges házi légy (Musca domestica) kártétele felé fordult. Jelentős eredményeket ért el a raktározott élelmiszerkészletek rovarszennyezettségének vizsgálata, az élelmiszereket látogató légyfélék elleni védekezés megszervezése, hatékonyságának javítása terén. Különösen értékesek a budapesti élelmiszerpiacokon végzett vizsgálatsorozatai, elsőként sikerült tisztáznia a fővárosi piacok és egyéb forgalmas élelmiszer-lerakatok légyfaunájának összetételét. Feldolgozta továbbá a Kárpát-medencében előforduló harmatlegyek (muslicák–drosophilidae) családjába tartozó rovarokat, ill. elkészítette az uo. előforduló bögölyfajok (tabanidae) revízióját.
Főbb művei
F. m.: A Hanság élővilága. Aradi Mátyás néven. (Győr, 1954)
A Kis-Alföld Orthoptera faunájáról. Orthoptera-Saltatoria. (Rovartani Közlemények, 1955)
A légy-kérdés egészségügyi jelentősége táborainkban és a légy-vektor szerepével kapcsolatos újabb vizsgálatok. (Katonaorvosi Szemle, 1956)
Tabanids from Carpathian Basin in the Collections of the Hungarian Natural History Museum. (Rovartani Közlemények, 1956)
Revision der Tabaniden-Fauna des Karpathenbeckens. – Das erste Vorkommen von Bdellonyssus bacoti Hirst, Acarina, Gamasoidea in Ungarn. (Rovartani Közlemények, 1957)
Néhány atka előfordulása és egészségügyi jelentőségük. Makara Györggyel. (Egészségtudomány, 1958)
Bögölyök. – Tabanidae. Ill. Csáby Mihály. (Magyarország állatvilága. 14. köt. 9. füz. Bp., 1958)
Haemorrhagiás nephroso-nephritis góckutatása Magyarországon. Többekkel. (Népegészségügy, 1959)
Budapesti lakosok bél-protozoon szűrővizsgálatának értékelése. (Egészségtudomány, 1959)
Die Drosophiliden-Fauna des Karpathenbeckens. (Rovartani Közlemények, 1959)
Sajtok atka kártevői és a védekezés főbb szempontjai. Csaba Károllyal. (Tejipar, 1961)
Trichomonas hominis gyakorisága Budapesten és Szegeden. Gy. Ember Magdával. (Egészségtudomány, 1961)
Az ólak és istállók ízeltlábú és egyéb állati kártevői elleni védekezés gyakorlati problémái. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1963)
A Kárpát-medence drosophilidái. Egy. doktori értek. (Bp., 1964)
Menschliche Fäkalien besuchende Sphaeroceriden [Diptera] in Ungarn. (Rovartani Közlemények, 1965)
The Frequency of Infections by Oral Protozoa in Budapest. (Parasitologia Hungarica, 1968)
Szemétgyűjtési hiányosságok összefüggése Budapest légyhelyzetével. (Rovartani Közlemények, 1968)
A szemétgyűjtés kihatása Budapest légyhelyzetére. (Budapesti Közegészségügy, 1969)
Élelmiszereink állati kártevőkkel való szennyezettsége. Dömötör Lászlónéval. (Parasitologia Hungarica, 1969)
Öt budapesti élelmiszerpiac légylátogatóinak évszakos vizsgálata. (Budapesti Közegészségügy, 1970)
Flies Visiting Food Markets in Budapest. Mihályi Ferenccel. (Acta Zoologica, 1971)
Nyitott űrgödrű árnyékszékek légypopulációinak vizsgálata. Vincze Saroltával. (Parasitologia Hungarica, 1972).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1969. ápr. 13.)
A. M. P. (Budapesti Közegészségügy, 1969)
Szabó János Barna: A. M. P. (Parasitologia Hungarica, 1972).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014
