Dán Sándor
orvos, biokémikus, belgyógyász
1947-ig Dickmann Sándor
Született: 1911. január 25. Felsőjózsa, Hajdú vármegye
Meghalt: 1973. október 28. Debrecen
Temetés: 1973. november 5. Debrecen
Temetési hely: Köztemető
Iskola
A debreceni Tisza István Tudományegyetemen kémia–fizika szakon (1929–1931), az Orvosi Karon tanult (1931–1936), általános orvosi okl. szerzett (1936), belgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1945), magántanári képesítést szerzett (1949), az orvostudományok kandidátusa (1957).
Életút
A debreceni Tisza István Tudományegyetem Orvosi Vegytani Intézet (1936–1937), Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1937–1939), magángyakorlatot folytatott (1939–1941), a Komáromi Városi Kórház Sebészeti Osztályának segédorvosa (1943-1944); közben munkaszolgálatot teljesített. A Debreceni Tudományegyetem, ill. a DOTE Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1944–1945), egy. tanársegéde és osztályvezetője (1945–1949), osztályvezető egy. adjunktusa (1949–1952). A DOTE Kórélettani Intézete egy. docense (1952–1954), a II. sz. Belgyógyászati Klinika egy. docense (1954–1963), tanszékvezető egy. tanára (1963. júl. 1.–1973. okt. 23.), egyúttal az I. sz. Belgyógyászati Klinika mb. igazgatója is (1966–1967).
Tudományos pályafutásának kezdetén golyvakutatással foglalkozott, majd bekapcsolódott a debreceni Orvosi Vegytani Intézet dohány-biokémiai kutatásaiba. Új mikromeghatározási módszert dolgozott ki a vizelet nikotintartalmának kimutatására. Később érdeklődése kísérletes kórélettani kutatások, elsősorban a vese- és a májbetegségek élettani változásainak vizsgálata felé fordult. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el az ammónium-savanyagcsere összefüggéseinek feltárása, a vér karbamidtartalmának és a vér glikokollszintjének jodometriás meghatározása terén. A világon elsőként alkalmazott, desztilláció nélküli maradéknitrogén-meghatározást róla nevezték el. További kutatási területe: foszfatázaktivitás vizsgálata májbetegségekben (májcirrózis, sárgaság stb.); májbetegek kénanyagcsere-vizsgálata; az ún. pos partum hypophysaer kórképek tünettana és patogenetikai problémái. Néhány írása Dán Dickmann Sándor néven is megjelent.
Emlékezet
Debrecenben élt és tevékenykedett, a helyi Nagyerdei Köztemetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2003-ban).
Elismertség
A Magyar Belgyógyász Társaság, a Magyar Immunológusok Társasága, a Magyar Gasztroenterológusok Társasága, a Magyar Klinikai Immunológiai Társaság, ill. a Korányi Sándor Társaság vezetőségi tagja.
Elismerés
Kiváló orvos (1952).
Főbb művei
F. m.: A nicotin anyagcseréje az emberi szervezetben. Egyetemi pályamunka. (Debrecen, 1932)
Titrimetrische Bestimmung sehr kleiner Mengen von Nictoin. Vitéz Nagy Lászlóval. (Magyar Gyógyszertudományi Társaság Értesítője, 1933)
Über die Nicotinaufnahme des Organismus beim Rauchen und das Schicksal des aufgenommenen Nicotins. Bodnár Jánossal, vitéz Nagy Lászlóval. (Biochemische Zeitschrift, 1935)
A debreceni kiütéses typhusjárvány. Keller Ferenccel. (Népegészségügy, 1946)
Destillatio nélküli jodometriás maradék-nitrogén meghatározás. (Orvosok Lapja, 1946)
Jodometrische Methoden zur Bestimmung stickstoffhaltiger Stoffe in der Klinik. Braun Magdával. 1–4. (Wiener Zeitschrift für innerische Medizine, 1948)
A kiütéses typhus allergiás vonatkozásai. (Orvosok Lapja, 1948)
Egyszerű jodometriás vizeletcarbamid meghatározás. Braun Magdával. (Orvosi Hetilap, 1949. 9.)
Phosphatase és esterase meghatározása serumban. Vajda Istvánnal. Dán Dickmann Sándor néven. (Kísérletes Orvostudomány, 1949)
A serum alkali phosphatase tartalmának diagnosztikai jelentősége májbetegségekben. Ablonczy Pállal. (Orvosi Hetilap, 1950. 7.)
Adatok a Filatov-szövetimplantációs kezelés mechanizmusához. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1950. 9.)
A debreceni Belgyógyászati Klinika ulcusos beteganyagának statisztikai feldolgozása. A budapesti ulcus-ankéton, 1950. jan. 25-én tartott előadás összefoglalása. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1951. 5.)
Adatok az aminosav-terheléses vizsgálatok gyakorlati és elméleti problémáihoz. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1953. 35.)
Esterase vizsgálatok pemphigus és dermatitis herpetiformis Duhring eseteiben. Simon Miklóssal. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1954)
Adatok a máj funkcionális diagnosztikájának gyakorlati és elméleti problémáihoz. Kand. értek. (Debrecen, 1956)
Quantitative Determination of Serum Peptonase. Its Diagnostic Value. Nagy Sándorral, Tóth Józseffel. (Acta Medica, 1959)
A serum peptonase és transaminase aktivitásának vizsgálata kísérletes szívizom infarctusban. Bornemisza Györggyel. (Kísérletes Orvostudomány, 1959)
Serum peptonase meghatározások májbetegségekben. Nagy Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1960. 11.)
A post partum obesitas Gracidin kezelése. Krisztinicz Ivánnal, Leövey Andrással. (Magyar Belorvosi Archívum, 1961)
A klinikai enzimvizsgálatok gyakorlati és elméleti jelentősége. (Orvosképzés, 1962)
Studies on Adaptive Enzyme Synthesis. General Introductory Remarks and Methods. Többekkel. (Acta Medica, 1963)
Progresszív diencephalo-panhypopituitaer megbetegedés. Keresztury Sándorral, Leövey Andrással. (Magyar Belorvosi Archívum, 1963)
Kórházi osztályok a belgyógyászat gyakorlati oktatásában. (Felsőoktatási Szemle, 1963)
Symptomás agranulocytosis lymphogranulomatosisban. Deli Lászlóval, Dévényi Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1963. 10.)
A krónikus hepatitis Prednisolon-kezelésének problémái. Többekkel. (A Korányi Sándor Társaság tudományos ülései. III. Szteroidok a klinikumban. Bp., 1965)
A serum-beta lipoprotein-tartalmának fotometriás meghatározása Burstein- és Fried–Hoeflmayer-eljárások alapján. Göőz Katalinnal, Sári Bálinttal. (Orvosi Hetilap, 1965. 16.)
Fornet Béla. (Orvosi Hetilap, 1966. 32.)
Az orvostanhallgatók klinikai, ill. kórházi-belgyógyászati gyakorlatának kérdései. (Felsőoktatási Szemle, 1968)
A felnőttkori lactose intoleranciáról. Demény Péterrel. (Orvosi Hetilap, 1968. 12.)
A klinikai enzimológia aktuális problémái. (Az orvostudomány aktuális problémái. 7. Bp., 1970)
Vörösvérsejt- és plazmaenzimek összehasonlító vizsgálata anaemia perniciosában. Balogh Gáborral, Sári Bálinttal. (Orvosi Hetilap, 1972. 19.)
Adatok a heveny hepatitis utókövetkezményeinek kérdéseihez. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1973. 35.)
Oralis anticoncipiens által provokált porphyria cutanea tarda. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1973. 50.)
Különböző módszerekkel végzett HBsAg-meghatározás heveny vírus-hepatitisen átesett gondozottakon. (Az orvostudomány aktuális problémái. 25. Australia-antigen konferencia. Bp., 1976).
Irodalom
Irod.: Bot György–Kapusz Nándor: Nyolcvanéves a debreceni orvosképzés. Intézetek és klinikák története, professzorainak életrajza. 1918–1998. (2. átd. kiad. Debrecen, 1998)
Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok. (Bp., 2001).
Megjegyzések
Valamennyi lexikon téves halálozási adata: okt. 23. Gyászjelentése szerint okt. 28-án hunyt el!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014
