Ladó János
nyelvész
Született: 1918. augusztus 23. Petrozsény, Hunyad vármegye
Meghalt: 2002. május 28. Budapest
Család
Sz: Ladó János MÁV-altiszt, vonatfékező, Illés Mária. F: 1947-től Hajdú Piroska segédápoló.
Iskola
A miskolci Fráter György Gimnáziumban éretts. (1936), az ELTE BTK-n magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1957), a nyelvtudományok kandidátusa (1964).
Életút
Alkalmi munkás, házitanító (1936–1939), a bódvaszilasi körjegyzői hivatal községi kisegítője (1939–1940), majd a II. világháborúban a dunántúli híradós kiképző zászlóaljnál szolgált (1940–1945). A Diósgyőri Kohászati Üzemek, ill. a diósgyőri Lenin Kohászati Művek (LKM) segédmunkása, betanított munkása, bérelszámolója (1945–1953), a Csepeli Szerszámgépgyár bérelszámolója (1953–1957). A nagykátai általános iskola (1957–1959), a budapesti IV. kerületi (= újpesti) Viola utcai általános iskola tanára (1959–1962). Az MTA–TMB-n Benkő Loránd aspiránsa (1959–1962), az MTA Nyelvtudományi Intézete tud. munkatársa (1962–1970), tud. főmunkatársa (1970–1988).
Névtannal (= onomasztika), a mai magyar nyelv legújabb jelenségeinek vizsgálatával foglalkozott. A magyar nyelvtudományban elsőként gyűjtötte össze, dolgozta fel és rendszerezte a mozaikszavakat (maga a fogalom is az ő leleménye!), elsőként különítette el a betűszavaktól, a metszetektől, a rövidítésektől és a többi hasonló szókapcsolattól. Később érdeklődése a magyar utónevek története és etimológiája felé fordult: Magyar utónévkönyv (1971) c. munkája máig a legteljesebb ilyen vállalkozás. A könyv anyaga széles körű, a televízióban meghirdetett társadalmi gyűjtés, tudományos kiválasztás, rendszerezés és vita alapján állt össze. Az első kiadásban a szerző az utóneveket ajánlott és elfogadható értékeléssel látta el: a műben összesen 1827 (895 női és 932 férfi) név szerepelt, s a szócikkekben Ladó János közölte a név etimológiáját, valamennyi anyakönyvezhető név összes, ismertté vált névnapját. Ez volt az első nyelvtudományi munka, amely tkp. törvénnyé vált, hisz évtizedekig egy név anyakönyvezhetőségének feltétele volt, hogy a „Ladóban” szerepeljen. A névkönyvben nem szereplő utónevek anyakönyvezéséért külön kérelemmel kellett az MTA Nyelvtudományi Intézetéhez fordulni. Névtani kutatások mellett vizsgálta még a társadalmi kapcsolatteremtés formáit, elsősorban a köszönés és megszólításformákat; a beszédkultúra új jelenségeit összefüggésben az ifjúsági nyelvvel és kultúrával; a szaknyelvi nyelvművelés sajátosságait, különös tekintettel az idegen szavak kérdésére.
Főbb művei
F. m.: A v és az f hang mozgása a dentilabiális és a bilabiális képzésmód között. (Magyar Nyelv, 1954)
Zárhangok és réshangok egymásra hatása. (Magyar Nyelv, 1956)
Nyelvünk tisztaságáért. (Óvodai Nevelés, 1957)
Köszönés és megszólítás napjainkban. 1–2. (Magyar Nyelvőr, 1958–1959)
A szóvégi o hang ejtése. (Magyar Nyelvőr, 1959)
Írói szótárak és „nyersszótár”-ak. (Magyar Nyelv, 1962)
A magyar mozaikszók helyesírás-története. (Magyar Nyelv, 1963)
A magyar mozaikszók. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1963)
A magyar mozaikszók helyesírásának időszerű kérdései. (Magyar Nyelvőr, 1963)
Károli vagy Károlyi Gáspár? (Magyar Nyelv, 1964)
Családneveink kiejtési nehézségei. (Magyar Nyelvőr, 1964)
A nylon szó eredete. (Magyar Nyelvőr, 1965)
A MÁV-tól Tanzániáig. (Magyar Nyelvőr, 1967)
Utóneveink helyesírása. (Magyar Nyelvőr, 1969)
Az utónév-szabályozás és a társadalom. (Nyelvtudományi értekezések. 75. Nyelvészet és gyakorlat. Tanulmányok. Bp., 1971)
Magyar utónévkönyv. (Bp., 1971; 2. kiad. 1972; 3. kiad. 1976; 4. kiad. 1978; 5. kiad. 1982; 6. kiad. 1984; 7. kiad. 1990; 8. jav. kiad. 1996)
A public relations magyar elnevezése. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1973)
Komputer, kompjuter vagy számítógép? – A report magyar megnevezése. – Hardware és software. A nyelvész véleménye. – Audio-vizuális vagy hangos-képes? Egy szópályázat tanulságai. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1974)
Szókincsünk újabb elemeinek vizsgálata és értékelése. Grétsy Lászlóval. (Mai magyar nyelvünk. Szerk. Grétsy László. Bp., 1976)
Roosevelt, vagy az idegen személynevek kiejtése. Nagy Károllyal. (Magyar Nyelvőr, 1976)
Idegen szó, magyar szó, világnézet. (Magyar Nyelv, 1976)
Egybe? Külön? Kötőjellel? – Bányászati nyelvművelés. Az idegen szavakról. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1977)
Szavak őrségváltása. – Névadási gondjaink. – Névváltoztatás. (Nyelvünk világa. Nyelvművelő írások. Vál., szerk. Kovalovszky Miklós. Bp., 1978)
Az idegen szavakról. Konkrétan és indulatok nélkül. (Magyar Tudomány, 1978)
A MÁSZ-tól az MSZT-ig. Rövidítések, mozaikszók, panelszók. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1978)
Uram, Ön Maga vagy Ön? – Napjaink megszólítási gondjairól. (Az ifjúság beszédkultúrájáról. Tanulmányok. Szerk. Deme László. Szeged, 1984)
Nyelv és élet. Út vagy utca. (Élet és Tudomány, 1987. 19.)
A „jueszé”-től az „usá”-ig. – Rövidítések és rokonaik. – Értelmes mozaikszavak. – Valóban „idegenek”-e idegen szavaink? – A Behrámtól a Zserbóig. – Utcaneveink helyessége. (Mondd és írd! Válogatott nyelvművelő cikkek. Szerk. Kemény Gábor. Bp., 1992; 2. bőv. kiad. 2002)
Szaknyelvek. Grétsy Lászlóval, Kovalovszky Miklóssal. (Magyar nyelvészeti cikk- és tanulmánygyűjtemény. Szakfordítóknak. II. Nyelvművelés és szakmai nyelvhasználat. Szerk. Czellérné Farkas Mária és Kornya László. Debrecen, 1996)
A Piroska mint családnév. – Történelmünk a nyelvben. – Anyanyelvünk újabb változásai. (Édes anyanyelvünk, 1998)
Az utónévválasztás névhangulati szempontjai. (A Magyar Szó 1999. évi naptára. Szerk. Kontra Ferenc. Újvidék, 1998)
Magyar utónévkönyv. Átd. Bíró Ágnes. (Bp., 1998; 9. kiad. 2005).
Irodalom
Irod.: Kálmán Béla: L. J.: Magyar utónévkönyv. (Magyar Nyelvjárások, 1972)
Nagy Miklós: L. J.: Magyar utónévkönyv. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972)
Katona Géza: Ladó „Utónévkönyv”-éről. (Állam és Igazgatás, 1972)
R. Hutás Magdolna: L. J.: Magyar utónévkönyv. (Magyar Tudomány, 1972)
Posgay Ildikó: Abától Zsüliettig. L. J.–Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. (Édes Anyanyelvünk, 1999)
Fercsik Erzsébet: L. J.–Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. (Magyartanítás, 1999)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 2002. jún. 8.)
Balázs Géza: L. J. emlékére. (Magyar Nemzet, 2002. jún. 22.)
Grétsy László: L. J. halálára. (Édes Anyanyelvünk, 2002).
Megjegyzések
A Belügyminisztérium (BM) Állampolgársági Főosztálya 1997-ben rendelte meg az MTA Nyelvtudományi Intézetétől Ladó János-féle Magyar utónévkönyvben (I. kiad. 1971) szereplő utónevek jegyzékének bővítését. Az első bővített kiadás 1998-ban jelent meg, az átdolgozó szerkesztő Bíró Ágnes volt.
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014
