Belia György
irodalomtörténész, kritikus, műfordító
Belea György
Született: 1923. december 2. Nagyszeben, Szeben vármegye
Meghalt: 1982. március 12. Budapest
Temetés: 1982. március 23. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Erdélyi görögkeleti (román) családból származott.
Szülei: Belea György középiskolai tanár, a kolozsvári gimnázium r. tanára, Hering Erzsébet orvos.
Belea György testvére: Belea Demeter polgári iskolai r. tanár.
Testvérei: Belea Adonisz (1924. júl. 22. Kolozsvár–2010. Solymár, Pest m.) növénynemesítő, növénygenetikus, mezőgazdasági mérnök, az MTA doktora és Medgyessy Pálné dr. Belea Gyöngyi (1926–1989. máj. Bp. Temetés: 1989. máj. 15. Farkasrét) mérnök és Belea Rómeó.
Belea Gyöngyi férje: Medgyessy Pál (1919. okt. 10. Egercsehi-Bányatelep, Heves vm.–1977. okt. 8. Bp. Temetés: 1977. okt. 19. Rákoskeresztúr) matematikus, tudománydoktor; Medgyessy György és Varga Jolán fia.
Felesége: Sándor Anna (1928. márc. 24. Bp.–2014. Bp.).
Gyermeke, leánya: Belia Anna (1949. márc. 17. Bp.), a József Attila Színház dramaturgja.
Belia Anna férje: Horvát János (1944. aug. 4. Bp.) újságíró, televíziós szerkesztő, Magyarország kubai nagykövete (2007–2010).
Iskola
A szarvasi evangélikus gimnázumban éretts. (1942), a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végbizonyítványt (1946), az ELTE BTK-n történelem–magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1950).
Életút
Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Kézirattárának munkatársa (1950–1957), a forradalmi bizottságban való részvétele miatt elbocsátották. Budapesten középiskolai tanár és műfordítóként, valamint szellemi kisegítő munkákból élt (1957–1963). Az Európa Könyvkiadó szerkesztője (1963–1968), a Szépirodalmi Könyvkiadó klasszikus csoportjának vezetője és a Kiadó főszerkesztője (1968–1982).
Belia György mérnöknek készült, a budapesti műegyetemen végbizonyítványt szerzett. Rába György közlése szerint okleveléhez egyetlen műszaki rajzot kellett volna átdolgoznia, állítólag ez az utolsó feladat késztette arra, hogy végleg feladja mérnöki ambícióit és pályát módosítson. Életcélját megújítva a Bölcsészkaron magyar irodalmat, történelmet és szociológiai előadásokat hallgatott, s mivel kiválóan tudott oroszul és románul a kortárs orosz (szovjet) és román irodalommal kezdett el foglalkozni. Nemsokára érdeklődése a 20. századi magyar irodalom, a századforduló irodalmi mozgalmai, ill. Tolnai Lajos (1837–1902) munkássága felé fordult. Irodalmi pályafutása az OSZK Kézirattárában a Sándor Annával (feleségével) a Schöpflin-hagyatékból közreadott, a kritikus és Ady Endre kapcsolatát megvilágító levelezés megjelentetésével kezdődött. Amikor feldolgozásra hivatalból átvette és közelebbről megismerhette Babits Mihály (1883–1941) munkásságát egy életre szóló, szenvedélyes érdeklődés lobbant fel benne a teljes életmű feltárására (jóllehet alapvető jelentőségűek Hatvany Lajos és Juhász Gyula köteteit gondozó filológiai tevékenysége is.) Felismerte, hogy a Babits kritikai kiadást egy Babits életműkiadással kell kezdeni, ennek előmunkálata azonban a költő tervezett és kéziratban rekedt műveinek a kiadása, ill. a Török Sophie gyűjtésében megtalált Babits–Kosztolányi–Juhász Gyula levelezés megjelentetése (1959-ben, ez utóbbi kötetet kivonták a forgalomból…)
Belia György még az 1950-es években megkezdte egy minden addiginál részletesebb Babits-pályakép adatainak összegyűjtését: az író diákéveiről és tanári pályafutása kezdeteiről szóló fejezeteket szakfolyóiratokban is közzétette (Babits Mihály tanulóévei [1983] c. monográfiává érett dolgozatát már nem élhette meg). Hatvany Lajossal Ady levelezésének sajtó alá rendezése idején ismerkedett meg, 1956 után – amikor Belia elvesztette állását, s nem foglalkozhatott a Babits-hagyatékkal sem – Hatvany felkérte Adyval kapcsolatos írásainak kiadásával, majd halála előtt megbízta további művei és levelezése gondozásával is. Filológiai tevékenységének azonban új lendületet az adott, amikor a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztőjeként visszatérhetett a Babits-életműhöz: tizenhárom Babits-művet gondozott – többségét a „fekete” életműkiadás keretén belül, s ezt egészítette ki a két kötetes Babits Mihály beszélgetőfüzetei (1980) c. forráskiadvány. Babits Mihály, a legrangosabb irodalmi folyóirat, a Nyugat szerkesztője, egyúttal a legrangosabb irodalmi díj, a Baumgarten-díj kurátora gégeműtéte következtében kisebb-nagyobb megszakításokkal négy éven keresztül (1938–1941) csak írásban tudott kommunikálni orvosaival, hozzátartozóival, barátaival, pályatársaival. Belia György Babits bejegyzésein – mindenekelőtt Török Sophie naptári beírásaival egyeztetve – azonosította a látogatók személyét, akiknek szóban elhangzott kérdéseire, észrevételeire csupán következtetni lehet. A kiadvány főszövegét kiegészítik a lapszélen kísérő magyarázatok, amelyek így meggyőző értelmezést adnak a történeti eseményekről, személyekről, az irodalmi élet jelenségeiről, mégpedig úgy, hogy a feleségnek a füzetekben olvasható észrevételeit kiegészítik, több esetben kiigazítják. Babits beszélgetőfüzetei – akárcsak József Attila egyes írásai – ugyanakkor etikai kérdéseket is felvetettek, s igen nagy irodalmi vihart kavartak. A kiadvány filológiai mestermunka, a 20. századi magyar irodalomtörténet egyik kimagasló teljesítménye. Az általa gondozott szövegek a Babits-kutatás, a készülő kritikai kiadás (az első szöveggenetikai magyar kritikai kiadás) alapvető forrásai.
Belia György igen termékeny szerkesztő volt: közel száz klasszikus művet gondozott, antológiákat válogatott és adott ki, tucatnyi kortárs munkát fordított. Műfordítóként elsősorban a kortárs román irodalmat ismerte, de francia, német és orosz műveket és orosz nyelvű műszaki szakirodalmat is tolmácsolt.
Eredetileg Belea Györgynek hívták, művei Belia Györgyként, néhány írása és fordítása Bélia György néven jelent meg.
Elismerés
Ady-jutalom (1985).
Szerkesztés
A Világirodalmi Lexikon alapító főmunkatársa (1970–1982).
Főbb művei
F. m.: önálló művei, tanulmányai: Tolnai Lajos. (Irodalomtörténet, 1951. 3.)
Jegyzetek Tolnai Lajos drámakísérleteihez. Cs. Gárdonyi Klárával. (Irodalomtörténet, 1952. 3-4.)
Schöpflin Aladár hagyatékából. Sándor Annával. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1953. 1-4.)
Gercen [Herzen] és a magyar emigráció. Cs. Gárdonyi Klárával. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1954. 1.; orosz nyelven: Gercen v zagranyicsnyih kollekcijáh. Moszkva, 1958)
Babits Mihály Baján. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1956. 2.)
Babits Mihály és Móricz Zsigmond levelezése. Móricz Virággal. (Csillag, 1956. 4.)
Bartók Béla leveleiből. (Csillag, 1956. 7.)
Móricz Zsigmond Nagybányán. (Irodalomtörténet, 1957. 2.)
József Attila románul. (Nagyvilág, 1961. 8.)
Az Erdélyi Helikon költői. (Irodalomtörténet, 1975. 3.)
A Korunk és a román irodalom. (50 éves a Korunk. Az 1976. máj. 20–21-i emlékülésen elhangzott előadások. Szerk. Kabdebó Lóránt. Bp., 1977)
Radnóti Miklós románul. (Nagyvilág, 1976. 5.)
Babits Mihály tanulóévei. Monográfia. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1983)
Kelemen Mihály könyvtára. (A könyv- és könyvtárkultúra ezer éve Baranyában. Szerk. Boda Miklós et al. Pécs, 2000).
F. m.: szerk.: Babits kiadásai: Babits Mihály válogatott versei. Vál. Illyés Gyula. Szerk. B. Gy. (A magyar költészet gyöngyszemei. Bp., Móra, 1957)
Babits [Mihály]–Juhász [Gyula]–Kosztolányi [Dezső] levelezése. Török Sophie gyűjtése alapján sajtó alá rend. B. Gy. 7 táblával. (Új magyar múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye. 3. Az MTA Irodalomtörténeti Intézete kiadványa. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959)
Babits Mihály válogatott művei. I–II. köt. Vál., a bevezető tanulmányt írta Keresztury Dezső. Szerk. B. Gy. és Ungvári Tamás. (Magyar Klasszikusok. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1959; új kiad. Kaposvár, Holló Kiadó, 2002)
Erato. Az erotikus világköltészet remekei. Versek. Ford. Babits Mihály. Sajtó alá rend. B. Gy., a bevezető tanulmányt írta Keresztury Dezső. Ill. Borsos Miklós. Bibliofil kiadásváltozattal is. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1970; 2. kiad. 1973)
Babits Mihály: Halálfiai. Regény. Sajtó alá rend. B. Gy. Az utószót írta Pók Lajos. Ill. Bartha László. (Magyar Elbeszélők. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1971)
Babits Mihály: Könyvről könyvre. Tanulmányok, kritikák a Nyugat azonos címmel megjelent rovatából. Sajtó alá rend., az utószót írta B. Gy. (Bp., Magyar Helikon, 1973)
Babits Mihály: Timár Virgil fia. – Halálfiai. Vál. novellák. Szerk., a szöveget gondozta B. Gy. (Magyar Remekírók. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1976)
Babits Mihály összegyűjtött versei. Összeáll., a szöveget gondozta, az utószót írta B. Gy. Az illusztrációkat Borsos Miklós készítette. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1977; 2. kiad. 1982)
Babits Mihály: Esszék, tanulmányok. I–II. köt. Összegyűjtötte, szerk., a szöveget gondozta Belia György. Az illusztrációkat Borsos Miklós készítette. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978)
Babits Mihály: Az európai irodalom története. Sajtó alá rend., a szöveget gondozta B. Gy. Ill. Borsos Miklós. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979)
Babits Mihály beszélgetőfüzetei. I–II. köt. A szöveget gondozta, a bevezető tanulmányt írta B. Gy. (Műhely. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980)
Babits Mihály dráma- és prózafordításai. Sajtó alá rend., a szöveget gondozta B. Gy. Ill. Borsos Miklós. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980)
Babits Mihály kisebb műfordításai. Összegyűjtötte, az utószót írta B. Gy. Az illusztrációkat Borsos Miklós készítette. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1981)
Babits Mihály: A gólyakalifa. – Kártyavár. – Timár Virgil fia. – Elza pilóta. Négy regény. Szerk., a szöveget gondozta B. Gy. Ill. Borsos Miklós. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1982)
Babits Mihály: Halálfiai. Regény. Szerk., a szöveget gondozta B. Gy. Ill. Borsos Miklós. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1984)
Dante: Isteni színjáték. Ford. Babits Mihály. Sajtó alá rend., a szöveget gondozta B. Gy. Ill. Borsos Miklós. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1986).
F. m.: szerk.: Ady Endre válogatott levelei. Vál., sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta B. Gy. (Magyar Századok. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1956)
Magyarok beszélnek. Szemelvények emlékiratokból. Vál., szerk. Hatvany Lajossal. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1957)
Jókai Mór: Az elátkozott család. – A barátfalvi lévita. Két regény. Sajtó alá rend. B. Gy. Ill. Bozóky Mária. (Jókai Mór válogatott művei. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1959)
Hatvany Lajos: Ady. I–II. köt. Cikkek, emlékezések, levelek. Vál., sajtó alá rend. B. Gy. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1959; 2. bőv. kiad. 1974; 3. kiad. 1977)
Ébredő Afrika. Néger költők antológiája. Vál., szerk. B. Gy. Ford.: Rónay György, Tóth Judit, Végh György. Kondor Béla fametszeteivel illusztrálva. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1961)
Magyar elbeszélők. I–IV. köt. Antológia. Vál., sajtó alá rend. Illés Endrével. (Magyar Parnasszus. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1961)
Magyar novellák. I–II. köt. Antológia. Vál., szerk. Illés Endrével. (Aranykönyvtár. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1963)
Hatvany Lajos: Emberek és korok. Regényes korrajzok, naplók, cikkek. I–II. köt. Vál., sajtó alá rend. B. Gy. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1964)
Nagy Adorján: Színpad és beszéd. Vál. tanulmányok. Vál., szerk. B. Gy. A bevezetőt Keresztury Dezső írta. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1964)
Romániai elbeszélők. Antológia. Felelős szerk. B. Gy. Az utószót írta Gafita, Mihai. (Dekameron sorozat. Bp., Európa Könyvkiadó, 1965)
Levelek Hatvany Lajoshoz. Vál., szerk. Hatvany Lajosné. Hatvany Lajos kommentárjait kieg. B. Gy. Az előszót írta Nagy Péter. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1967)
Hatvany Lajos: Gyulus. Regény. Szerk., az utószót írta B. Gy. Ill. Szántó Piroska. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1968)
Hatvany Lajos: Emberek és könyvek. Tanulmányok, kritikák. Sajtó alá rend., az utószót írta B. Gy. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1971)
Petőfi Sándor: Válogatott költemények. Vál., szerk. B. Gy. (Olcsó könyvtár. Bp., 1971)
Petőfi Sándor összes költeményei. Megjelent a költő születésének százötvenedik évfordulójára. Szerk. B. Gy. Ill. Borsos Miklós. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1972)
Hatvany Lajos: Utak, sorsok, emberek. Cikkek, tanulmányok. Sajtó alá rend. Ill. Borsos Miklós. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1973)
Dugonics András: Cserei, egy honvári herceg. Voltaire Zadigjának magyarítása, 1808. A szöveget gondozta B. Gy. Az utószót írta Kerényi Ferenc. Ill. Kovács Tamás. (Bp., Magyar Helikon, 1975)
Az ifjú Verter gyötrelmei Göthéből, 1823. Ford. K. S. S. K. [Kissolymosi Simó Károly] Fejjérden. A szöveget gondozta B. Gy. Az utószót írta Wéber Antal. Ill. Kovács Tamás. (Bp., Magyer Helikon, 1975)
Sterne, Laurence: Érzékeny utazások Francia- és Olaszországban. Ford. Kazinczy Ferenc. A szöveget gondozta B. Gy. Az utószót írta Wéber Antal írta. Ill. Gyulai Líviusz. (Bp., Magyar Helikon, 1976; új kiad. 1997)
Gesta Romanorum, mely jeles példabeszédekből áll és melyet Fogaras várában rabságában magyar nyelvre fordított az 1682. esztendőben és maga költségével kinyomtatott Haller János Kolozsvárott M. Tótfalusi Kis Miklós által az 1695. esztendőben … Sajtó alá rend. B. Gy. Az utószót írta Kelecsényi Gábor. Ill. Gyulai Líviusz. (Bp., Magyar Helikon, 1977)
Molière: Zsugori. Telhetetlen fösvény ember. Vígjáték öt felvonásokban melyet Simai Kristóf … Molière után készített. A szöveget gondozta B. Gy. Az utószót írta Kerényi Ferenc. Ill. Gyulai Líviusz. (Bp., Magyar Helikon, 1977)
Hatvany Lajos: Urak és emberek. Regény. Sajtó alá rend., az utószót írta B. Gy. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979)
Juhász Gyula összes művei. IX. köt. Levelezés. 1. köt. 1900–1922. Kritikai kiad. Sajtó alá rend. B. Gy. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1981)
Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor. Két regény: Rózsa Sándor a lovát ugratja. – Rózsa Sándor összevonja szemöldökét. Szerk., a kísérő tanulmányt írta B. Gy. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1983)
Ady Endre levelei. I–III. köt. Szerk., a szöveget gondozta, a bevezetőt írta B. Gy. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1983).
F. m.: szerk., utószó: Lermontov, Mihail Jurjevics: Korunk hőse. Regény. Ford. Áprily Lajos. Az utószót írta B. Gy. Ill. Szőnyi Gyula. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1956)
Chevalier, Gabriel: Botrány Clochmerle-ben. I–II. köt. Regény. Ford. Lányi Viktor. Ill. Réber László. Az utószót írta B. Gy. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1963)
Rebreanu, Vasile: A jó hóhér. Regény. Ford. Kosály Márta. A verseket ford. Jékely Zoltán. Az utószót írta B. Gy. (Modern Könyvtár. P169. Bp., Európa Könyvkiadó, 1969)
Sárközi György: Mint oldott kéve. Regény. Ill. Zsoldos Vera. Az utószót írta B. Gy. (Magyar elbeszélők. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1970; 2. kiad. 1979)
Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét. Regény. Ill. Borsos Miklós. Az utószót írta B. Gy. (Magyar elbeszélők. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1971)
Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor a lovát ugratja. Regény. Ill. Borsos Miklós. Az utószót írta B. Gy. (Magyar elbeszélők. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1971)
Oryszyn, Zyta: Melodráma. Regény. Ford. Gimes Romána. Az utószót írta B. Gy. (Modern Könyvtár. P244. Bp., Európa Könyvkiadó, 1973)
Popescu, Dumitru Radu: Akik csak az erdőt látták. Regény. Ford. Fodor Sándor. Az utószót írta B. Gy. (Modern Könyvtár. P266. Bp., Európa Könyvkiadó, 1974)
Orlea, Ioana: Kövek a tengerparton. Regény. Ford. Kálmán Béla. Az utószót írta B. Gy. (Modern Könyvtár. P274. Bp., Európa Könyvkiadó, 1974)
Guga, Romulus: Halál utáni élet. Regény. Ford. Kolozsvári Papp László. Az utószót írta B. Gy. (Modern Könyvtár. P287. Bp., Európa Könyvkiadó, 1975)
Sadoveanu, Mihai: A nyestfiak. Történelmi regény. I–II. köt. Ford. Lőrinczi László. Az utószót írta B. Gy. (A világirodalom remekei. Bp., Európa Könyvkiadó, 1978).
F. m.: ford.: Artyemjev, N.: Egy falusi könyvtáros feljegyzései. Ford. B. Gy. (A könyvtáros kézikönyvei. 1. Bp., Művelt Nép, 1952)
Szapozsnyikov, M. J.–Bulavin, I. A.: Szilikátipari gépek és berendezések. Ford. Bélia György néven. (Bp., Építésügyi Kiadó, 1953)
Beniuc, Mihai: Egy közember története. Regény. Ford. B. Gy. (Bp., Európa Könyvkiadó, 1965)
Nagibin, Jurij: Felfedező úton. – Szotnyik, Jurij: Vipera. Elbeszélések. Ford. B. Gy. Ill. Szabó Sipos Tamás. (Kispajtások mesekönyve. 168. Bp., 1965)
Sebastian, Mihai: Névtelen csillag. Ford. B. Gy. – Preda, Marin: Martin Bormann. Ford. Domokos Sámuellel. (Egyszerű véletlenek. Modern román drámák. Az utószót írta Heszke Béla. Bp., Európa Könyvkiadó, 1967)
Báiescu, Ion: Szerelmes lett a mama. – Popescu, Dumitru Radu: A sikerlovag. (Modern Könyvtár. P137. Különös látogatás. Mai román elbeszélők. Szerk. Réz Pál. Bp., Európa Könyvkiadó, 1968)
Dnyeprov, Alekszandr: Bíbormúmia. Tudományos-fantasztikus elbeszélések. Ford. B. Gy. Az utószót Tarján Rezső, a szerző életrajzát Apostol András írta. (Kozmosz fantasztikus könyvek. Bp.–Uzsgorod, 1969)
Tergit, Gabriele: A virágok regénye. Ford. B. Gy. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1969)
Vulpescu, Romulus: Az esti futár. – Astalos, Gheorghe: Jönnek a katonák. (Modern Könyvtár. D216. Az esti futár. Mai román egyfelvonásosok. Vál. Kosály Márta. Ford., az utószót írta B. Gy. Bp., Európa Könyvkiadó, 1972)
Popescu, Petru: Csapdában. Regény. Ford. B. Gy. (Bp., Európa Könyvkiadó, 1973)
Velea, Nicolae: Mélyrepülés. – Egyholdas virágkert – háborúban. Elbeszélések és kisregény. Ford. Kálmán Bélával és Keresztesi Évával. Ill. Benyó Ildikó. (Bp., Európa Könyvkiadó, 1973)
Pardau, Platon: Reggeli órák. Regény. Ford. B. Gy. (Bp., Európa Könyvkiadó, 1975)
Eliade, Mircea: Különös kalandok. Tudományos-fantasztikus elbeszélések. Ford. Kálmán Bélával és Zirkuli Péterrel. (Kozmosz fantasztikus könyvek. Bp., 1976)
Kunert, Günter: A másik planéta. Amerikai képek. Ford. B. Gy. Az utószót írta Simon László. (Modern Könyvtár. P320. Bp., Európa Könyvkiadó, 1976)
Rulfo, Juan: Lángoló síkság. Elbeszélések. (Európa zsebkönyvek. Bp., 1978).
Irodalom
Irod.: források és műveiről: Somlyó György: Babits–Juhász–Kosztolányi levelezése. Sajtó alá rend. B. Gy. (Magyar Nemzet, 1959. jún. 13.)
Komlós Aladár: Babits–Juhász–Kosztolányi levelezése. Sajtó alá rend. B. Gy. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961. 2.)
Beke György: B. Gy. (Beke György: Tolmács nélkül. Bukarest, 1972)
Melczer Tibor: Babits Mihály: Könyvről könyvre. Sajtó alá rend. B. Gy. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1975. 4.)
Meghalt B. Gy. (Magyar Nemzet–Népszabadság–Pest megyei Hírlap, 1982. márc. 13.)
Pomogáts Béla: B. Gy. halálára. (Élet és Irodalom, 1982. márc. 19.)
Gál István: B. Gy. és a Babits-kiadások. (Magyar Nemzet, 1982. márc. 24.)
Lőrinczi László: Levél-féle halott barátokról. [B. Gy.-ről.] (A Hét, 1982. márc. 26.)
Kenéz János: B. Gy. arcképéhez. (Magyar Nemzet, 1982. máj. 4.)
Illés Endre: B. Gy. (Tiszatáj, 1982)
Melczer Tibor: In memoriam B. Gy. (Kortárs, 1982. 6.)
Réz Pál: B. Gy. (Irodalomtörténet, 1982. 4.)
Tarnai Andor: Egy tudós szerkesztő portréjához. (Kritika, 1982. 11.)
Sőtér István: B. Gy. emléke. (Jelenkor, 1982. 6.)
Vargha Kálmán: B. Gy. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1982. 3.)
Csűrös Miklós: Babits Mihály beszélgetőfüzetei. Sajtó alá rend. B. Gy. (Jelenkor, 1982. 6.)
Reisinger János: Babits Mihály beszélgetőfüzetei. Sajtó alá rend. B. Gy. (Irodalomtörténet, 1982. 3.)
Bodri Ferenc: Egy gondolkodásmód születése. B. Gy.: Babits Mihály tanulóévei. (Alföld, 1983. 11.)
Csányi László: Babits Mihály tanulóévei. Bélia [!] György könyve. (Dunatáj, 1983. 4.)
Czine Mihály: Ady levelei. Sajtó alá rend. B. Gy. (Népszava, 1983. dec. 17.)
Pákovics Miklós: Babits Mihály tanulóévei. (Népszabadság, 1983. nov. 19.)
Rónai Mihály András: Ady levelei. Sajtó alá rend. B. Gy. (Népszabadság, 1983. szept. 24.)
Ungvári Tamás: Az irodalom felelőssége. [Babits Mihály beszélgetőfüzeteiről és B. Gy.-ről.] (Magyar Nemzet, 1983. febr. 12.)
Rába György: B. Gy.: Babits Mihály tanulóévei. (Jelenkor, 1984. 3.)
Rába György: B. Gy.-ről, évforduló nélkül. (Holmi, 1994. 8.).
Irod.: lexikonok: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000).
neten:
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/334972 (Belia György gyászjelentése, 1982)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM45860
https://nntp.hu/person/person.php?personid=25694
https://nevpont.hu/palyakep/belia-gyorgy-8a1e8
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2024
