Káldy József
erdőmérnök
Született: 1920. augusztus 28. Iharosberény, Somogy vármegye
Meghalt: 1983. február 24. Sopron
Temetés: 1983. március 1. Sopron
Temetési hely: Evangélikus Temető
Család
Sz: Káldy József (1890–1935) evangélikus lelkész, az iharosberényi gyülekezet lelkipásztora, Klimó Vilma (1891–1972). Testvére: Káldy Zoltán (1919–1987) evangélikus püspök, országgyűlési képviselő. F: 1952-től Illés Klára. Fia: Káldy József erdőmérnök; leánya: Káldy Zsuzsanna.
Iskola
A soproni Berzsenyi Dániel Gimnáziumban éretts. (1938), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán erdőmérnöki okl. szerzett (1942), a mezőgazdasági (erdészeti) tudományok kandidátusa (1962).
Életút
A Besztercei Állami Erdőgazdaság Erdőrendezősége (1942), a Marosvásárhelyi Állami Erdőigazgatóság Műszaki Osztálya (1942–1944), a Budapesti Erdőigazgatóság munkatársa (1944), a II. világháborúban az 58-as utász zászlóaljnál frontszolgálatot teljesített, francia, majd amerikai hadifogságban volt (1944–1946). A Pécsi Erdőigazgatóság Műszaki Osztályának vezetője (1946–1948), az Erdőigazgatóság igazgatóhelyettese (1948), igazgatója (1948–1949), az átszervezés után a Pécsi Erdőgazdasági Nemzeti Vállalat vezérigazgató-helyettese (1949–1950). A Földművelésügyi Minisztérium (FM) Erdőgazdasági Főosztály Erdészeti Osztályának főmérnöke (1950), az Állami Erdőgazdasági Üzemi Központ Műszaki Osztályának vezetője (1950–1951), az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériuma (ÁGEM) Műszaki Fejlesztési Osztálya (1952–1953), az ÁGEM Erdőgazdasági Osztályának vezetője (1953–1954), egyúttal az ÁGEM Erdőgazdasági Központ állandó vezetőhelyettese (1950–1954), a Sátoraljaújhelyi Erdőgazdaság erdőművelési főmérnöke (1954–1955), igazgatóhelyettes főmérnöke (1955–1959). A soproni Erdőmérnöki Főiskola, ill. az Erdészeti és Faipari Egyetem (EFE) Erdőmérnöki Kar Erdészeti Géptani Tanszéke tanszékvezető egy. docense (1959. okt. 1.–1963. jún. 30.), tanszékvezető egy. tanára (1963. júl. 1.–1983. febr. 14.). Az Erdőmérnöki Kar dékánhelyettese (1962–1966), dékánja (1966–1969), az EFE tud. rektorhelyettese (1972–1981), mb. rektora (1977–1978) és az Erdőhasználati Tanszék vezetője (1976–1977). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1958–1961).
Alapvető szerepet játszott a magyarországi erdészet gépesítésében, az erdészeti gépállomások szervezésében, az erdészeti munkavédelem és biztonságtechnika bevezetésében. Nevéhez fűződik az ún. hosszúfában történő termelés és szállítás technológiájának kidolgozása és elterjesztése. Jelentős eredményeket ért el a rezgőnyár termesztési lehetőségeinek vizsgálata terén. Kezdeményezője az Erdőgazdasági Tervező Iroda (ERTI) alapításának, ill. erdészeti üzemi épületek és lakások építésének. Az erdészeti géptan egyetemi oktatásának magyarországi elindítója. További kutatási területei: a kérgezés gépeinek vizsgálata és fejlesztése; erdészeti központi, ún. manipulációs telepek kialakítása és gépesítésfejlesztése; a magyarországi cellulóz-alapanyag kialakításának kísérletei stb.
Emlékezet
Sopronban (Bajcsy-Zsilinszky utca 5.) élt és tevékenykedett, a helyi evangélikus temetőben nyugszik. Róla nevezték el a soproni Káldy József Erdőgépfejlesztő Központot (születésének 80. évfordulóján, 2000-ben). Szobra a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Botanikus Kertjében látható (Kutas László bronz mellszobra, 2005).
Elismertség
Az MTA Erdészeti Bizottsága, ill. Faipari Főbizottsága tagja (1950–1953), Erdőhasználati Munkabizottsága és a Fakitermelési ad hoc Bizottsága elnöke. A Veszprémi Akadémiai Bizottság (VEAB) Erdészeti Szakbizottságának tagja. Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) választmányi tagja, Erdészeti Gépesítési Szakosztályának alapító szakosztályvezetője, az Országos Erdészeti Főigazgatóság Erdészeti Tanácsának tagja. A TIT Országos elnökségének tagja és Győr-Sopron megyei szervezetének elnöke (1976–1983).
Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem (1956), Munka Érdemérem (1961), Munka Érdemrend (arany, 1982).
Bedő Albert-emlékérem (1983).
Szerkesztés
Az Erdő és az Erdőgazdaság c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Termelési és szállítási költségek racionalizálása. (Erdőgazdaság, 1948)
Önköltségcsökkentés problémái az erdőgazdálkodásban. (Magyar Technika, 1949)
Tervkészítésünk hiányosságai. (Erdészeti Lapok, 1950)
Gépesítsük az erdőgazdálkodást! (Mezőgazdasági kiskönyvtár. Erdészet. 14. Bp., 1951)
Hogyan gépesítik az erdőgazdaságot a csehszlovák erdészek? – Az ugodi gépesítési kísérlet eredményei. (Erdőgazdaság, 1951)
Mire tanítanak a szovjet fakitermelési tapasztalatok? – Tegyük ipari jellegűvé a fakitermelés munkáját! (Az Erdő, 1952)
Hibák és feladatok a fakitermelés területén. (Az Erdő, 1953)
Erdősítéseink eredményességéről. (Az Erdő, 1954)
Lasso–Cable kötélpálya telepítése és munkája. (Az Erdő, 1955)
A munka termelékenységének emelése a fakitermelésben. (Az Erdő, 1957)
Kötéldarus közelítés új módszere a Zempléni hegységben. Papp Istvánnal. – A rezgőnyár jelentősége a csemetenevelésben. (Az Erdő, 1958)
A rezgőnyár csemetenevelése. (Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle, 1960)
A gépesítés oktatásának időszerű kérdései a soproni Erdőmérnöki Főiskolán. (Felsőoktatási Szemle, 1960)
A rezgőnyár szerepe erdeink fatermésének fokozásában. Kand. értek. (Sopron, 1961)
Újabb adatok a rezgőnyár kérdéshez. (Az Erdő, 1961)
A rezgőnyár szerepe erdeink fatermelésének fokozásában. (Erdészettudományi Közlemények, 1962)
KGST-munkaértekezlet a nyár és egyéb, gyorsan növő fafajokról. Kopeczky Ferenccel, Tompa Károllyal. (Az Erdő, 1963)
Erdészeti géptan. 1/a–1/b. Egy. jegyz. (Sopron, 1964)
Vizsgálatok a kérgezés gépi megoldására. Walter Ferenccel. (Az Erdő, 1964)
Erdészeti géptan. 2/a. Egy. jegyz. (Sopron, 1967)
Kísérletek a kérgezés gépi megoldására hazánkban. (EFE Tudományos Közleményei, 1967)
Vizsgálatok a kérgezés gépi megoldására. Marosvölgyi Bélával. (Az EFE Kiadványai. 1. Sopron, 1967)
Újabb „egri kérgezőgép” típusok. – Az erdőgazdasági termelés gépesítésének fejlesztési kérdései. – VK-16 típusú finn kérgezőgép és alkalmassági vizsgálata. Marosvölgyi Bélával. (Az Erdő, 1967)
Erdészeti manipulációs telepek gépei és a munka technológiája. Az Erdészeti Nemzetközi Gépesítési Szimpózium előadásai. Sopron, 1968. okt. 21–25. Szerk. (Sopron, 1968)
Az „egri kérgezőgépek” műszaki leírása és üzemeltetése. Kovács Jenővel, Marosvölgyi Bélával. (Az EFE Erdészeti Géptani Tanszéke kiadványa. Sopron, 1968)
Központi manipulációs rakodók létesítésének időszerű kérdései. (Az Erdő, 1968)
Erdőgazdasági anyagmozgatás gépei és technológiája. 1/a. Egy. jegyz. Szerk. (Sopron, 1970)
Finnországi tapasztalatok az erdőhasználat köréből. – A traktoros anyagmozgatás helyzete és fejlesztési lehetőségei az erdőgazdaságban. (Az Erdő, 1970)
Munkásvédelem az erdőgazdaságban. I–II. köt. Egy. jegyz. (Sopron, 1971)
A kérgezés gépi eszközei. (Erdei munkák mesterfogásai. Bp., 1971)
A fakitermelés néhány időszerű kérdése. (Agrártudományi Közlemények, 1971)
Gépesítés, az erdőművelés nagy lehetősége. (Az Erdő, 1971)
Erdészeti gépek karbantartása és javítása. Egy. jegyz. Szerk. (Sopron, 1972)
A gépi kérgezés jelenlegi helyzete és fejlesztésének néhány kérdése. (Az Erdő, 1972)
Hosszúfás termelési technológia. Radó Gáborral, Szepesi Lászlóval. (A MÉM Szakoktatási Felügyelősége kiadványa. Bp., 1973)
Gépesítés az erdőnevelés szolgálatában. (EFE Tudományos Közleményei, 1973)
Új, hazai hasítógép. (Az Erdő, 1973)
Erdészeti gépek karbantartásának és javításának helyzete és fejlesztési teendői. – Kutatási eredmények az Erdészeti és Faipari Egyetemen, 1973-ban. (Az Erdő, 1974)
Erdészeti gépek. Az erdőművelés gépei. Egy. jegyz. (Sopron, 1975)
Erdővédelmi géptan. Egy. jegyz. Horváth Bélával. (Sopron, 1975)
A fahasználat gépesítésének helyzete és a fejlesztés útjai. (Agrártudományi Közlemények, 1975)
A tudományos diákköri munka az Erdészeti és Faipari Egyetemen. (Felsőoktatási Szemle, 1975)
Munkavédelem az erdőgazdaságban. Egy. jegyz. (Sopron, 1976)
Munkavédelem a fahasználatban. Bogschütz Bélával. Egy. jegyz. (Sopron, 1976)
A hosszúfás termelési rendszer hazai eredményeiről és a további teendőkről. (Az Erdő, 1976)
Erdősítés. Monográfia. Gál Jánossal. (Bp., 1977)
A tudományos kutatások új ötéves terve, a tudományos munka szervezése és összefüggése az oktatással. (Felsőoktatási Szemle, 1977)
A Quickwood csemeteültető gép és használatának magyarországi tapasztalatai. (Az Erdő, 1977)
Munkavédelem az erdőgazdaságban. Monográfia. (Bp., 1978)
Kutatási terv és kutatási irányítás az Erdészeti és Faipari Egyetemen. – A fakitermelés technikájának és technológiájának fejlesztése. (Az Erdő, 1978)
Erdészeti géptan. 1. Az erdőművelés gépei. Egy. jegyz. Horváth Bélával, Marosvölgyi Bélával. (Sopron, 1979)
Erdészeti géptan. 2/b. A fahasználat gépei. Egy. jegyz. (Sopron, 1979)
A fahasználat fejlesztésének időszerű feladatai. (Az Erdő, 1979)
Az erdészeti karbantartó- és javítóbázisok kiépítése és üzemeltetése. (Bp., 1980)
Mezőgazdasági gépek, berendezések, szerszámok biztonságtechnikája. Munkavédelmi technikusi jegyzetek. (A SZOT Munkavédelmi Továbbképző Intézete kiadványa. Bp., 1980)
A szlipjelző alkalmazásának jelentősége az erdőgazdasági anyagmozgatásban. Gellért Miklóssal. (Az Erdő, 1980)
Az erdészeti gépesítés korszerűsítése. – Az erdőgazdasági közelítés helyzete és fejlesztésének néhány kérdése. Pirkhoffer Jánossal. (Az Erdő, 1981)
Bútoripari célú csiszolópapírok minősége és vizsgálata. Zsoldos Benővel. (Faipar, 1981)
Munkavédelmi szakmai ismeretek. Erdészet és faipar. Egy. jegyz. (Sopron, 1982)
Az LKT-traktor sikere. – A kitermelhető fatömeg realizálásának műszaki feltételei. – Az erdészeti és faipari felsőfokú továbbképzés helyzete és tervei. (Az Erdő, 1982)
Az erdészeti faanyagszállítás jelenlegi helyzete és a fejlesztés teendői. (Az Erdő, 1983)
A fahasználat gépei. Sajtó alá rend. Ifj. Káldy József. (Bp., 1986).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1983. márc. 6.–Népszabadság, 1983. márc. 8.)
Gál János: K. J. (Az Erdő, 1983)
Király Pál: K. J. (Az Erdő, 1983 és Erdőgazdaság és Faipar, 1983)
K. J. (Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények, 1984)
Horváth Béla: K. J. oktatási és kutatási tevékenysége. (Az Erdő, 1988)
Király Pál: A velünk élő múlt. Erdészeti emlékhelyek Magyarországon. (Bp., 2000)
Horváth Béla: K. J. élete és munkássága. Kismonográfia. Művei bibliográfiájával. (Erdésznagyjaink arcképcsarnoka. 9. Sopron, 2000).
Megjegyzések
MÉL: téves halálozási adat: febr. 14.! Gyászjelentése szerint febr. 24-én hunyt el!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014
