Kálmán György
jogász
Született: 1921. október 10. Budapest
Meghalt: 2010. november 16. Budapest
Család
Sz: Kálmán Miklós (†1974) jogász, ügyvéd, vállalati ügyész, Krausz Erzsébet. F: 1. Lieszkovszki Gyuláné Blum Valéria, a Belkereskedelmi Minisztérium, majd a Pannónia Vendéglátóipari Vállalat előadója. Elvált. Fia: Kálmán Péter (1949–) kutatómérnök. 2. Csányi Józsefné Kolics Veronika orosz szakos általános iskolai tanár. Elvált.
Iskola
A Kecskeméti Jogakadémián tanult (1940), a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1945), összevont bírói és ügyvédi vizsgát tett (1947), a jogi tudományok kandidátusa (1959), az állam- és jogtudományok doktora (1980).
Életút
A Pénzügyminisztérium (PM) és az Elektromos Művek igazolóbizottságának jegyzője és apja ügyvédi irodájának ügyvédjelöltje (1945. jún.–okt.), a budapesti népügyészség népügyésze (1945. okt.–1947), Kádár Miklós ügyvédi irodájának ügyvédjelöltje (1947–1948). A Papíripari Igazgatóság, ill. a Papírgyártóipari Központ vállalati ügyésze (1948–1949), a Könnyűipari Minisztérium Törvényelőkészítő és Jogi Osztályának főelőadója (1949–1951), a Minisztérium Titkárságának vezetője (1951–1954). A Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium Titkárságának vezetője (1955–1956), a Nehézipari Minisztérium (NIM) vegyipari ágazatának jogtanácsosa (1956–1957). Az Országos Tervhivatal (OT) Elnöki Titkárságának vezetője (1957–1962 és 1963–1981); közben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) Titkárságának vezetője (1962–1963). Az ELTE ÁJTK Dékáni Hivatalának vezetője (1958–1959), az ELTE ÁJTK-n a büntető- és az államigazgatási jog előadó tanára (1959–1964), c. egy. docense (1964–1967), c. egy. tanára (1967-től). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (rövidített: 1954–1955).
Tudományos pályafutásának kezdetén szocialista és polgári büntetőjoggal foglalkozott, majd érdeklődése a gazdasági és kereskedelmi jog felé fordult. Jelentős szerepet játszott a gazdasági reform gazdaságirányítási részének és új jogi rendszerének kidolgozásában (1967), ill. a népgazdaságról szóló törvény és a vállalati törvény jogi kodifikációs munkálataiban (1971–1972). Később a kereskedelmi szerződések jogi lehetőségeit, majd a kereskedelmi választottbíráskodás kérdéseit vizsgálta.
Elismerés
Magyar Népköztársasági Érdemérem (ezüst, 1952), Szocialista Munkáért Érdemérem (1957), Munka Érdemrend (ezüst, 1965; arany, 1970), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970).
Szerkesztés
A Jogtudományi Közlöny társszerkesztője (1951–1953).
Főbb művei
F. m.: „Bizonyítékok hiányában…” – Népbíróság vagy szakbíróság. (Népbírósági Közlöny, 1946)
Az 1948. évi amnesztia. Összeáll., magyarázatokkal ellátta Kádár Miklóssal. (Bp., 1948)
A megbízó felelősségének kérdéséhez. – A 9.830/1948 korm. sz. rendelettel létesített egyeztető bizottságok. (Jogtudományi Közlöny, 1948)
A népnek a büntető igazságszolgáltatásban való részvételéről és a fellebbvitel egyszerűsítéséről szóló 1949. évi XI. tc. és magyarázata. Összeáll., magyarázatokkal ellátta Kádár Miklóssal. (Bp., 1949)
A népi demokráciák alkotmányai. Csanádi Györggyel, Csató Istvánnal. (Jogtudományi Közlöny, 1949)
A Magyar Jogász Szövetség világnézeti oktatási munkája. – Kommentár a Legfelsőbb Bizottság két határozatához. (Jogtudományi Közlöny, 1950)
A burzsoá jog a tőkés kizsákmányolás szolgálatában. (A Magyar Jogász Szövetség szemináriumi füzetei. Bp., 1951)
A tulajdon elleni bűncselekmények új szabályozásához. – A burzsoá igazságszolgáltatás az imperializmus szolgálatában. (Jogtudományi Közlöny, 1951)
A becsület védelme az anyagi büntetőjogban. Kand. értek. (Bp., 1958)
A becsületsértő cselekmények jogi tárgya és passzív alanya. (Jogtudományi Közlöny, 1959)
A népgazdasági tervezés metodikája és a szállítási szerződési rendszer. (Döntőbíráskodás, 1961)
The Legal Object and the Passive Subjects of Defamatory Acts. (Acta Juridica, 1961)
A becsület védelme az új büntetőtörvénykönyvben. (Magyar Jog, 1962)
Az irányítási mechanizmus és a szállítási szerződési rendszer. (Pénzügy és Számvitel, 1964)
A büntetőjog általános tanai. Monográfia. Kádár Miklóssal. (Bp., 1966)
Gazdasági irányítás és a jogrendszer egyes strukturális kérdései. (Jogtudományi Közlöny, 1966)
A terv és a szerződés kapcsolata a szállítási szerződések új rendszerében. (Döntőbíráskodás, 1966)
A népgazdaság központi irányításának jogi eszközei. (Jogi kérdések az új gazdaságirányítás köréből. Szerk. Szilbereky Jenő. Bp., 1967)
A gazdasági mechanizmus reformja és a büntetőjog. (Jogtudományi Közlöny, 1967)
A mechanizmusreform és a jogi munka néhány összefüggése. (Pénzügy és Számvitel, 1967)
A vállalatok jogállása. (Az Országos Vezetőképző Tanfolyam kiadványa. Bp., 1968)
A jogi eszközök szerepe a gazdaságirányítás új rendszerében. (Társadalmi Szemle, 1968)
A gazdasági kapcsolatok jogi szabályozásának néhány kérdéséről. (Magyar Jog, 1972)
A KGST-államok anyagi felelőssége gazdasági kötelezettségvállalásaikért. (Jogtudományi Közlöny, 1972)
Törvény a népgazdasági tervezésről. (Magyar Jog, 1973)
Az államok anyagi felelőssége gazdasági kötelezettségvállalásaikért. (Jogtudományi Közlöny, 1974)
The Financial Liability of the CMEA Countries for Economic Obligations. (Acta Juridica, 1974)
A népgazdasági tervek KGST-országok közötti koordinációjának jogi kérdései. (Jogtudományi Közlöny, 1976)
A gazdasági életben alkalmazott szankciók jellege és alkalmazási körük. (Bp., 1978)
A gazdaság jogi szabályozása. Monográfia és részben doktori értek is. Írta és szerk. (Bp., 1979; 2. átd. kiad. 1988)
A magyar gazdaságirányítási rendszer jogi szabályozásának fejlesztése. Egy gazdaságirányítási törvény koncepciója. Doktori értek. (Bp., 1980)
A gazdaságirányítás és annak körében létrejövő jogviszonyok néhány kérdéséről. – A gazdasági élet normarendszere. (Jogtudományi Közlöny, 1981)
A magyar gazdaságirányítás joga. Monográfia. (Bp., 1982)
Elvi döntés a szavatossági jogok érvényesítésének határidejéről. (Magyar Jog, 1982)
Az általános szerződési feltételek a gazdálkodó szervezetek közötti forgalomban. (Magyar Jog, 1983)
A szerződések gazdaságszervező szerepéről. (Jogtudományi Közlöny, 1983)
A gazdálkodó szervezetek piaci magatartásának szabályozása. (Magyar Jog, 1984)
Elvi irányítás és bírói jog. (Jogtudományi Közlöny, 1985)
A gazdasági bíróságról. (Magyar Jog, 1985)
A hosszabb távú gazdasági kapcsolatok szerződési kérdései. (Szerződések a népgazdaságban. Bp., 1986)
Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai. Összeáll., szerk. Havasi Győzővel. (Bp., 1986)
A bíróság szerepe a jog alakításában. 1–2. (Magyar Jog, 1987)
A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok. Összeáll. Majoros Richárddal és Szilágyi Dénessel. (Bp., 1988)
Néhány gondolat a gazdasági ítélkezés fejlődéséről. (Magyar Jog, 1989)
Nemzetközi kereskedelmi szerződések alapelvei. (Jogtudományi Közlöny, 1996)
Az új angol választottbírósági törvény. (Gazdaság és Jog, 1997)
Új választottbírósági törvény a Német Szövetségi Köztársaságban. (Gazdaság és Jog, 1998)
Nemzetközi eljárások joga – a kereskedelmi választottbíráskodás. Monográfia. Horváth Évával. (Osiris Könyvek. Bp., 1999; A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Könyvei. 2. kiad. 2003; 3. kiad. 2005)
The Problematics of Economic Law in the Works of Gyula Eörsi. (Acta Juridica, 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014
