Kampis Antal
művészettörténész
Született: 1903. július 20. Arad, Arad vármegye
Meghalt: 1982. augusztus 23. Kerepestarcsa, Pest megye
Temetés: 1982. szeptember 24. Gödöllő
Család
Szülei: Kampis Antal, Kovács Mária.
Felesége:
1. 1926. szept. 18.– Muzslay Kampis Margit (1898. máj. 30. Bp.–1981. júl. 9. Pécs, Baranya m. Temetés: 1981. júl. 17. Pécs) festőművész, muzslai és mocsoládi dr. Kampis János (1861. jan. 25. Újbanát, Arad vm.–1922. jan. 21. Bp. Temetés: 1922. jan. 24. Farkasrét) író, politikus, államtitkár-helyettes és Loman Ilona (1865. Szirák, Nógrád vm.–1938. márc. 24. Bp.) leánya. Elvált.
Gyermeke, fia: Kampis Miklós (1935. nov. 14. Bp.–2020. febr. 25. Kaposvár, Somogy m.) építész, Kossuth-díjas (2001), a Nemzet Művésze (2018) és Kampis Péter (1940. szept. 18. Bp.–1982. márc. 10. Pécs. Temetés: 1982. márc. 24. Pécs, Központi Temető) újságíró, író, a Dunántúli Napló főmunkatársa.
2. Endler Gizella.
Gyermeke, leánya: Kampis Anna (1953–) vegyészmérnök, borász, kandidátus.
Iskola
Az aradi magyar nyelvű minorita gimnáziumban tanult (1917–1921), a román állam elleni szervezkedés vádjával letartóztatták, a katonai bíróság elítélte (1921. nov.), majd valamennyi romániai középiskolából, utóbb Romániából is kiutasították. Budapesten telepedett le (1922. febr.); a Barcsay utcai Gimnáziumban éretts. (1922). A Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karán tanult (1922–1924), művészettörténetből bölcsészdoktori okl. (1932), a közép-európai művészet a középkorban tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1940).
Tanulmányai idején, ösztöndíjjal Németországban, Belgiumban, Hollandiában, Olaszországban és Franciaországban járt.
Életút
A Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti Intézete tanársegéde (1928–1936) és magántanára (1940–1950). A budapesti Képzőművészeti Főiskola előadója (1936–1937), a budapesti Iparművészeti Iskola mb. előadója (1937–1944), mb. igazgatója (1945), a Szépművészeti Múzeum muzeológus-művészettörténész munkatársa (1945–1950). Koholt vádak alapján letartóztatták, másfél év börtönbüntetésre ítélték (büntetését Kazincbarcikán töltötte le, ahol építkezéseken dolgozott, 1950; büntetését elengedték: 1952. jan. 9.). Budapesten műtárgyszakértő (1952–1956), a Képzőművészeti Alap művészettörténésze (1957–1961), a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Újkori Osztálya tud. munkatársa (1961–1968).
Kampis Antal orvosnak készült, ám Hekler Antal (1882–1940) hatására érdeklődése a művészettörténet felé fordult. Lyka Károly (1869–1965) nyugalomba vonulása után egy rövid ideig a Képzőművészeti Főiskolán tanított, majd az Iparművészeti Iskolán tevékenykedett. Munkássága első szakaszában középkori magyar művészettel foglalkozott, alapvetően új eredményeket ért el a középkori magyar gótikus szobrászat vizsgálata terén. Doktori értekezése, A középkori faszobrászat történetének vázlata 1450-ig (1932), ill. annak monográfiává bővítése (Középkori faszobrászat Magyarországon, 1940) a magyar művészettörténet-írás jelentős munkája.
A II. világháború után a Szépművészeti Múzeumba került, muzeológusként számos népszerű tudományos ismeretterjesztő cikket írt és szerkesztett. Börtönbüntetése után azonban nem tudott szakmájában elhelyezkedni, műtárgyszakértőként dolgozott, végül a Képzőművészeti Alapnál, majd a Magyar Nemzeti Múzeum Újkori Osztályán működött. Munkássága második szakaszában népszerű kismonográfiát írt – többek között – Matisse (1959), Greco (1960) és Braque (1966) művészetéről és a 19. századi magyar képzőművészetről, de több írásában kortárs művészeti problémákat is vizsgált.
Emlékezet
Kampis Antal Budapesten (II. kerület, Széher út) élt és tevékenykedett. Börtönbüntetése alatt súlyosan megbetegedett, elhúzódó vírusos tüdő- és mellhártyapanaszai miatt, orvosa tanácsára Gödöllőn telepedett le (1965-ben). Később életjáradéki szerződést kötött Gödöllő városával (1978), amelynek lényege, hogy festményekből, grafikákból, textilekből, bútorokból és egyéb ritkaságokból (pl. Kossuth-levelek; Blaha Lujza legyezője, amelyet Lotz Károly készített és számos kortárs híresség aláírt stb.) álló rendkívül értékes gyűjteményét a városnak adományozta. Az 1976-ban létrejött Gödöllői Helytörténeti Gyűjtemény azonban a Kampis-hagyaték egy részét gyűjtőkörébe tartozó tárgyakra cserélte.
Kampis Antal a Kerepestarcsai Kórházban hunyt el, a Gödöllői Dózsa György úti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2010-ben). Gödöllőn emlékét egy róla elnevezett tér őrzi.
Elismerés
Baumgarten-jutalom (1938).
Főbb művei
F. m.: önálló művei, könyvfejezetei, kéziratai: A középkori magyar faszobrászat történetének vázlata 1450-ig. Egy. doktori értek. is. 8 táblával. (A budapesti kir. m. Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti Intézetének dolgozatai 13. Bp., 1932)
Az angolkisasszonyok Váci utcai templomának építéstörténete. Kézirat. (Bp., 1932)
II. Rákóczi Ferenc arcképeiről. (Rákóczi-emlékkönyv halálának kétszázéves fordulójára. Szerk. Lukinich Imre. Bp., 1934 és külön: Bp., 1934)
Erdély iparművészetéről. 20 táblával. (A történeti Erdély. Bp., 1936 és külön: Az Erdélyi Férfiak Egyesülete Jancsó Benedek Társasága kiadványai 36. Bp., 1936; hasonmás kiad. 2000)
A Szent Anna oltárok mestere. 6 táblával. (Domanovszky Sándor Emlékkönyv. Bp., 1937 és külön: Bp., 1937)
A Nemzeti Színház és a korszerű színházművészet. (A százéves Nemzeti Színház. Az 1937/38-as centenáris év emlékalbuma. Bp., 1938 és külön: Bp., 1938)
Régi magyar művészet. (Magyar művelődéstörténet. I. köt. Bp., 1939 és külön: Bp., 1939; hasonmás kiad. Szekszárd, 1991)
Középkori faszobrászat Magyarországon. Monográfia. (A magyarságtudomány könyvei 3. Bp., 1940; németül: Mittelalterliche Holzbildhauerei in Ungarn. 1940)
Magyar faszobrok. 16 táblával. (Officina Képeskönyvek 19. Bp., 1939; franciául: 1940)
Régi magyar szobrászat. (Magyar művészet 2. Bp., Officina, 1948; franciául: La sculpture Hongroises ancienne. 32 táblával. (Paris, 1948)
Feldebrő. A fényképfelvételeket Petrás István készítette. 1 térképmelléklettel. (Műemlékeink. Bp., Képzőművészeti Alap Kiadó, 1955)
Tihany műemlékei. (Műemlékeink. Bp., Képzőművészeti Alap Kiadó, 1957)
Az impresszionizmus. Kismonográfia. 1 térképpel. (Művészettörténet 52–53. Bp., Gondolat–Képzőművészeti Alap, 1959)
Matisse. Kismonográfia. A fényképfelvételeket Petrás István készítette. 24 táblával. (A művészet kiskönyvtára 10. Bp., Képzőművészeti Alap Kiadó, 1959; 2. kiad. 1964)
A képzőművészetek története. (A kultúra világa. 3. köt. Bp., Minerva, 1960; 2. kiad. 1963)
Greco. Kismonográfia. 30 táblával. (A művészet kiskönyvtára 19. Bp., Képzőművészeti Alap Kiadó, 1960; 2. kiad. 1963; oroszul: 1962)
A klasszicizmus Nyugat-Európában. (Művészettörténet 44. Bp., Gondolat–Képzőművészeti Alap, 1962)
Grünewald, Mathis Neithart Gothart. Kismonográfia. 26 táblával. (A művészet kiskönyvtára 49. Bp., Képzőművészeti Alap Kiadó, 1964)
The History of Art in Hungary. Monográfia. Ford. Halápy Lili. (Bp.–London, Corvina–Wellingborough, 1966; franciául: Les beaux-arts en Hongrie. Ford. Kelemen Imre. Bp.–Paris, Corvina, 1966; németül: Kunst in Ungarn. Ford. Gottschlig Ferenc. Bp., Corvina, 1966)
Braque. Kismonográfia. (A művészet kiskönyvtára. Új sorozat 1. Bp., Corvina Könyvkiadó, 1966; 2. kiad. 1975)
A magyar művészet a XIX. századig. Kismonográfia. (Minerva zsebkönyvek. Bp., 1968)
A magyar művészet a XIX. és a XX. században. Kismonográfia. (Minerva zsebkönyvek. Bp., 1968)
A tihanyi apátság. A fényképfelvételeket Dobos Lajos készítette. 20 táblával. (Bp., Corvina Kiadó, 1968; angolul: Tihany Abbey. Ford. Aston, Paul. 1969; franciául: L’abbaye de Tihany. Ford. Szilágyi Éva. 1969; németül: Die Abtei von Tihany. Ford., Kolbe, Irene. 1969)
Van Eyck. Kismonográfia. 28 táblával. (A művészet kiskönyvtára 56. Bp., 1971)
Gödöllő a magyar művészet történetében. (Gödöllő. Monográfia. Szerk. Dékán Antal. Bp., 1975)
Szinyei Merse Pál. Kismonográfia. 28 táblával. (A művészet kiskönyvtára 100. Bp., Corvina Könyvkiadó, 1975)
Ilosvai Varga István. Kismonográfia. 28 táblával. (A művészet kiskönyvtára 120. Bp., Corvina Könyvkiadó, 1978).
F. m.: szerk.: Erzsébet királynő hagyatékában maradt műbecsű emlékkönyvek és műkincsek. Összeáll. 6 táblával. (Bp., 1935)
Eugéne Delacroix naplója. Ford., a bevezetést írta Bárdos Arthur. Szerk. K. A. (Officina Könyvtár 24–25. Bp., 1942)
Andráskó István. Kat. Leporelló. (Esztergom, Balassa Bálint Múzeum, 1958)
Ilosvai Varga István festőművész kiállítása. Kat. A katalógust szerk., a bevezetést írta K. A. (Bp., Ernst Múzeum, 1958)
Kerekes János: Trencsén vármegye tizenhét vára. – Kerekes Johann: Die siebzehn Schlösser des Trenchiner Comitat. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta K. A. (Művészettörténeti tanulmányok. 10. Szerk. Dávid Katalin és Németh Lajos. Bp., 1961)
Szentendrei festők kiállítása. Kat. A bevezetőt írta K. A. (Szentendre, Ferenczy Károly Múzeum, 1961)
Paul Gauguin. Akvarellek, pasztellek és színes rajzok. A rajzokat vál. Leymarei, Jean. A bevezetést írta és a magyar kiadást szerk. K. A. 62 táblával. (Bp., Képzőművészeti Alap Kiadó, 1962)
Tornyai János művészete. Szerk. K. A. 8 táblával. (A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Közleményei 1. Bp., 1962)
A középkor-fogalom a művészettörténeti irodalomban. (A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Közleményei 2. A művészettörténet-tudomány módszertani kérdései. Szerk. is. Bp., 1963)
A Bauhaus. Szerk. K. A. 8 táblával. (A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Közleményei 3. Bp., 1963)
Eugéne Delacroix naplója. Vál., a bevezető tanulmányt írta K. A., ford. Faludi János, sajtó alá rend. Vásárhelyi Miklós. (A művészettörténet forrásai. Bp., 1963)
Modernizmus és hagyomány. (A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Közleményei 4. A XX. század művészete. Szerk. is. Bp., 1964)
Képek és nézők. Írók, képzőművészek, gondolkodók szubjektív kommentárjai egy-egy műalkotáshoz. [Reprodukciók és antológia.] Összeáll. Németh Lajossal. 16 táblával. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1973).
F. m.: tanulmányai, népszerű írásai: Lőcsei Pál mester. (Archaeológiai Értesítő, 1934)
II. Rákóczi Ferenc arcképeiről. (Rákóczi Emlékkönyv. II. köt. Bp., 1935)
Adatok középkori szobrászatunk történetéhez. (Archaeológiai Értesítő, 1935)
Az új magyar festőművészet. (Magyar Szemle, 1935. 5-8.)
Molnár C. Pál művészete. (Magyar Művészet, 1935)
II. Rákóczi Ferenc és a művészet. (Napkelet, 1935. 4.)
A középkori Budapest. (Magyar Szemle, 1936. 1-4.)
Hazai fafaragásunk néhány középkori emléke. (Magyar Művészet, 1936)
The First Period of Hungarian Woodcarving. 2 táblával. (Hungarian Quarterly, 1936)
Szentgyörgyi István újabb művei. (Magyar Művészet, 1937)
Ötvösök és ötvösjegyek. (Búvár, 1938. 1.)
Orbán Antal művészete. (Magyar Iparművészet, 1939)
A Felvidék művészete. (Napkelet, 1939. 1.)
Philip de László. (Danubian News, 1938. 8.)
Az önarckép. (Tükör. Irodalmi, művészeti és színházi folyóirat, 1939. 6.)
Régi magyar szobrászat. (Szépművészetek könyve. Bp., 1940)
A Szabadság téri református templom. (Magyar Iparművészet, 1940)
Erdélyi művészet. (Tükör. Irodalmi, művészeti és színházi folyóirat, 1940. 9.)
A hatvanéves Iparművészeti Iskola. (Szépművészet, 1941. 9.)
Az Országos Magyar Kir. Iparművészeti Iskola 60 éves fennállása alkalmából rendezett kiállítása. (Magyar Iparművészet, 1941)
Középkori oltárszobrok Budapesten. (Budapest [folyóirat], 1947. 12.)
A Szépművészeti Múzeum új szerzeményei. (Magyar Művészet, 1948. 6.)
A feldebrői altemplom. (Művészettörténeti Értesítő, 1955. 2.)
Medgyessy Ferenc életműve. (Művészettörténeti Értesítő, 1956. 4.)
Szentmiklósi kereszttalapzat. (Művészettörténeti Értesítő, 1957. 2-3.)
Borsos Miklós művészete. (Műterem, 1958. 1.)
Csontváry egy ismeretlen levele. Közli K. A. (Műterem, 1958. 2.)
Egy építészről. [Tornyosi Tamás kassai építőmesterről.]. (Műterem, 1958. 4.)
Régi magyar festmények és szobrok kiállítása a Szépművészeti Múzeumban. (Műterem, 1958. 8.)
A Nemzeti Galéria. (Művészettörténeti Értesítő, 1958. 1.)
Szobrászok Szolnokon. (Jászkunság, 1960. 2.)
A feldebrői pásztorbot. (Archaeológiai Értesítő, 1961. 1.)
Emlékezés Pajzs Goebel Jenőről. (Művészet, 1961. 7.)
Jókai Mór rajzai. (Művészet, 1962. 2.)
Csikász Imréről. (Művészet, 1962. 4.)
Petri Lajos. (Művészet, 1962. 7.)
Medveczky Jenőről. (Művészet, 1963. 6.)
Szabó Sándor. (Művészet, 1966. 5.)
A magyar képzőművészet története. 1–49. (Népszava, 1971. szept. 4.–1972. aug. 12.)
Nézzük meg együtt az esztergomi Mátyás-kálváriát! (Művészet, 1973. 4.)
Egy Munkácsyénak vélt rajzról. (Művészet, 1977. 5.).
Irodalom
Irod.: műveiről: Genthon István: K. A.: A középkori magyar faszobrászat történetének vázlata 1450-ig. (Századok, 1933. 9-10.)
Bogyay Tamás: K. A.: A középkori magyar faszobrászat történetének vázlata 1450-ig. (Magyar Művészet, 1935)
Murányi-Kovács Endre: K. A.: Matisse. (Könyvtáros, 1960. 5.)
Körner Éva: K. A.: Greco. (Könyvtáros, 1960. 9.)
Gerő László: K. A.: Trencsén megye tizenhét vára. (Műemlékvédelem, 1962. 3.)
Horváth Tibor: Paul Gauguin. Akvarellek, pasztellek és színes rajzok. (Művészettörténeti Értesítő, 1963. 1.)
Dávid Katalin–Lukácsy Sándor: Párbeszéd – Kampis Antal könyvéről. [K. A.: A képzőművészetek története. A kultúra világa. 3. köt.] (Kritika, 1964. 5.)
Zrinszky László: K. A.: A képzőművészetek története. [A kultúra világa. 3. köt.] (Történelemtanítás, 1964. 6.).
Irod. és családi források: Kampis János meghalt. (Budapesti Hírlap–Nemzeti Újság, 1922. jan. 22.)
Dr. Kapmis Jánosné ny. helyettes államtitkár özvegye elhunyt. (Magyarság–Pesti Hírlap, 1938. márc. 29.)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966; 2. kiad. 1973)
Hallama Erzsébet: Kampis Péter halálára. (Élet és Irodalom, 1982. márc. 19.)
Kampis Péter, 1940–1982. (Dunántúli Napló, 1982. márc. 11.)
Elhunyt dr. Kampis Antal. (Délmagyarország–Magyar Nemzet–Népszabadság, 1982. szept. 21.)
Magyar múzeumi arcképcsarnok. Szerk. Bodó Sándor és Viga Gyula. (Bp., 2002)
Mohácsi János: Határ Győző és Kampis Antal. (Irodalomismeret, 2013. 4.)
Elhunyt Kampis Miklós. (Magyar Hírlap, 2020. febr. 26.).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:8835-S13Z (Kampis Margit születési anyakönyve, 1898)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:8TG2-WD6Z (Dr. Kampis János halotti anyakönyve, 1922)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZJW-2K57 (Kampis Antal és Kampis Margit házassági anyakönyve, 1926)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68QN-8YT6 (Dr. Kampis Jánosné Loman ilona halotti anyakönyve, 1938)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/127881 (Kampis Antalné Kampis Margit gyászjelentése, 1981)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/127880 (Dr. Kampis Antal gyászjelentése, 1982)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM59733
https://nntp.hu/person/person.php?personid=43699
https://nevpont.hu/palyakep/kampis-antal-4f3fc
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023
