Lovász László, id.
orvos, sebész
Született: 1918. május 27. Bátorkeszi, Esztergom vármegye
Meghalt: 1999. március 4. Budapest
Temetés: 1999. március 16. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Református szegényparaszti családból származott. Sz: Boldizsár Erzsébet. Testvére: Lovász János (1916–1999) jogász, járásbírósági elnök, Lovász Béla (1921–2010), az Oroszlányi Szénbányák Munkatársa és Lovász Anna. F: Pánczél Lívia (1923–1967), a Szövetség utcai Kórház, majd a Semmelweis Szülőotthon irodavezetője. Fia: Lovász László (1948–) matematikus, az MTA elnöke és Lovász Sándor (1951–) orvos.
Iskola
Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, a komáromi Bencés Gimnáziumban éretts. (1938), a Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1944), sebészi szakorvosi vizsgát tett (1949), az orvostudományok kandidátusa (1966).
Életút
Tanulmányai befejezése után az 1. sz. Honvédkórház Sebészeti Osztályán szolgált, majd harctéri szolgálatot teljesített; szovjet hadifogságban volt (1944–1945). A budapesti Szövetség utcai Poliklinika Sebészeti Osztályának segédorvosa (1945. okt. 1.–1949), alorvosa (1949–1952). Az Országos Rheuma és Fürdőügyi Igazgatóság Kórházai, ill. az Országos Reumatológiai és Fiziológiai Intézet (ORFI) Sebészeti Osztálya klinikai adjunktusa (1952–1968), osztályvezető főorvosa (1968–1986).
A gyomor-, a béltraktus-, az epeutak- és a hasnyálmirigy-betegségek sebészeti megoldásaival, pajzsmirigy-elváltozások klinikai patológiai vizsgálatával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a reumás betegségek, elsősorban a reumás láz és a reumatoid artritisz patológiai elváltozásainak feltárása terén. Magyarországon elsőként dolgozta ki a hipertireotikus megbetegedések korszerű, kombinált műtéti technológiáját.
Emlékezet
A Felvidéken, Bátorkeszin született, Komáromban élt, majd a II. világháború után Budapesten telepedett le (lakóhelyei: Újlipótváros, XIII. kerület Hegedűs Gyula utca 8. és II. kerület Ruthén utca 32.). Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Visszaemlékezéseit a Komáromi Öregdiák c. lap közölte (kivonatosan, 2011-ben).
Főbb művei
F. m.: A peripheriás idegdaganatokról, különös tekintettel a lemmocytomákra. (Magyar Sebészet, 1954)
Az epehólyag-tuberculosisról. (Orvosi Hetilap, 1956. 16.)
Az aktinomycosisról, különös tekintettel a pathogenesisre. (Orvosi Hetilap, 1957. 7–8.)
Elsődleges cseplesz-aktinomycosis esetek. (Orvosi Hetilap, 1957. 15.)
Gyomorműtétek utáni korai ürülési zavarok. (Orvosi Hetilap, 1958. 13.)
A pajzsmirigy gümőkóros elváltozásairól. Mészáros Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1958. 37.)
Hyperthyreoticusok műtéti előkészítése thyreostaticus szerek igénybevételével. Gyulai Ernővel. (Orvosi Hetilap, 1958. 40.)
A pajzsmirigy vegyes daganatáról egy operált eset kapcsán. Fodor ?-val. (Magyar Sebészet, 1959)
A megacolon congenitum korszerű gyógyítása. Dénes Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1959. 7.)
A műtétnélküli heveny gyomortágulatról. (Orvosi Hetilap, 1960)
Prosztatarák mellett előforduló gyomorlemmocytoma operált esete. Mészáros Lászlóval és Tanka Dezsővel. – A cardiatáj nem daganatos eredetű szűkületei és azok sebészi gyógykezelése. (Magyar Sebészet, 1961)
A „rheuma” mint alapbetegség jelentősége a sebészeti kórképek alakulásában. (Rheumatologia–Balneologia–Allergológia, 1962)
A portalis hypertensio sebészi problémái. (Magyar Sebészet, 1962)
Az ileus sajátos alakulása „allergiás-rheumás” betegen. (Rheumatologia–Balneologia–Allergológia, 1963)
Rheumások heveny hasi megbetegedéseinek diagnosztikai és műtéti indicatios problémái. (Rheumatologia–Balneologia–Allergológia, 1964)
A Degos–Delort–Tricot-syndromáról. (Rheumatologia–Balneologia–Allergológia, 1965)
A rheumás betegek sebészeti problémái. Rheumás természetű sebészpathológiai elváltozások, különös tekintettel az ér- és idegrendszerre. Kand. értek. (Bp., 1966)
Eredményesen resuscitált szívmegállás műtét után. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1966. 36.)
Antirheumás gyógyszerek és gyógymódok során jelentkező sebészpathológiai elváltozások. (Rheumatologia–Balneologia–Allergológia, 1967)
Az arteria hepatica aneurysmájáról. (Orvosi Hetilap, 1968. 20.)
Sacrococcygealis chordomákról négy operált beteg követése kapcsán. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1983. 38.).
Irodalom
Irod.: J. L.: Emlékezzünk… A Lovász-fiúk. (Komáromi Öregdiák, 2011).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014
