Kara Győző
irodalomtörténész, klasszika-filológus, régész
1884-ig Kreiner Győző
Született: 1860. november 25. Bonyhád, Tolna vármegye
Meghalt: 1942. június 26. Arad
Család
Nevelt fia: Magyari Bertalan (1912–1979) orvos, fül-orr-gégész.
Iskola
A szabadkai gimnáziumban éretts. (1880), a budapesti tudományegyetemen történelem–latin szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1885).
Életút
Az aradi főgimnázium r. tanára (1891–1936), nyugdíjazása után a Közművelődési Palota Csányi-levéltárának rendezője és vezetője (1936–1942).
Az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc emlékeivel, Arad és környéke helytörténetével, művelődéstörténetével, Fábián Gábor (1795–1877) és Csiky Gergely (1842–1891) munkásságával foglalkozott. Nevéhez fűződik az aradi vértanúk sírjának azonosítása, az országban egyedülálló gyűjteményt hozott létre a kivégzett honvéd tábornokokról. Részt vett a vesztőhelyen folytatott ásatásokon (1913-tól), majd vezette a kivégzés helyén maradt öt vértanú földi maradványainak azonosítását. Műfordítóként elsősorban kortárs román (pl. Mihai Eminescu) és német irodalmat tolmácsolt.
Elismertség
Az Aradi Turista Egyesület választmányi tagja (1901–1902).
Szerkesztés
Az Arad és Vidéke c. lap állandó munkatársa (1885–1904).
Főbb művei
F. m.: Fábián Gábor műfordításai. (Az aradi főgymnasium értesítője, 1892 és külön: Arad, 1892)
Az Arany János összes műveiből kimaradt egyik verséről. – Pázmándy Dénes levele Somogyi Gedeonhoz. – Tompa összes műveiből kimaradt forradalmi vers. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1892)
Fábián Gábor levelezése. 1–2. – Adalék Fábián Gábor Ossian-fordításához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1893)
Csiky Gergely tanuló korában. (Az aradi főgymnasium értesítője, és külön: Arad, 1893)
A régi jó táblabírák. (Budapesti Hírlap, 1894)
A Bibics-alap története. (Arad, 1896)
Az aradi gyásznap. (Arad, 1899)
A Habsburg-Lotharingen uralkodó ház ősanyja. Erzsébet Sarolta orleansi hercegnő. (Arad, 1911)
A nagyhatalmak érdekösszeütközése. (Az aradi Kölcsey Egyesület évkönyve az 1914/15. esztendőről. Összeáll. Rudnyánszky Endre. Arad, 1915)
Sárosy Gyula kiadatlan írásai. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1917)
szerk.: C. Sallusti Crispi De bello Jugurthino liber. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Burián Jánossal. (Görög és latin remekírók. Bp., 1905)
Stílusgyakorlatok Sallustiushoz, Ciceróhoz és Vergiliushoz. Összeáll. Tankönyv a gimnáziumok 7. osztálya számára. (Latin stílusgyakorlatok. 5. Bp., 1908)
Kortani táblák az egyetemes történethez. 1. Ókor. (Tudományos kézikönyvek gyűjteménye. 7. Arad, 1911).
Irodalom
Irod.: Meghalt K. Gy., az aradi vértanúk sírjainak felfedezője. (Magyar Újság [Kolozsvár], 1942. júl. 9.)
Kolta László: Bonyhádi arcképek. (Bonyhád, 2000).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014