Károlyházy Frigyes
fizikus
Fetter Frigyes
Született: 1929. december 28. Budapest
Meghalt: 2012. július 2. Budapest
Temetés: 2012. július 24. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Károlyházy (Fetter) Gyula, a fővárosi XIX. kerületi tanács tisztviselője, Patay Mária orvos. Apja testvére és keresztapja: Feleky-Fetter Frigyes (1899–1977) festőművész. Hárman voltak testvérek: bátyja és húga is orvosok.
Iskola
A Piarista Gimnáziumban éretts. (1948), az ELTE TTK-n matematika–fizika szakon tanult, majd fizikus okl. szerzett (1952), a fizikai tudományok kandidátusa (1956), doktora (1972). Egyetemi tanulmányai során egy évig az Eötvös Kollégium tagja (1949-ben kizárták, mert nem volt hajlandó elítélni Rajk Lászlót).
Életút
Az ELTE TTK Elméleti Fizikai Intézetében Novobátzky Károly aspiránsa (1952–1955), a Kísérleti Fizikai Intézet tud. munkatársa (1956–1963), egy. docense (1963–1972), egy. tanára (1972. júl. 1.–1999. dec. 31.). A Chapel Hill-i Egyetem vendégkutatója (USA, 1964), a santiagói Chile Egyetem vendégtanára (1970).
A kvantumelmélet és a relativitáselmélet elvi kérdéseivel, elsősorban a kvantummechanika és a gravitáció kapcsolatával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a relativisztikus térelmélet terén, egy új modellt adott az ún. Mach-elv beépítésére. A kvantumelméletben a koherencia és szuperpozíció érdekelte, értékes munkája a koherencia-kérdés makroszkopikus szintig összetett rendszerekre való kiterjesztése. Később az elektrogáz-dinamikai generátorok hasznosításának lehetőségeit kutatta. Nevéhez fűződik annak az irányzatnak a kezdeményezése, amely a kvantummechanikai véletlenszerűséget nem a mérési folyamatnak, mint külső beavatkozásnak rótta fel, hanem az időbeli fejlődés szerves, a Schrödinger-egyenlet folyamatosan módosító részének tekinti.
Elismertség
Az MTA Fizikai Bizottság Részecskefizikai Albizottsága (1966-tól) és Csillagászati és Asztrofizikai Albizottsága tagja (1972-től).
Elismerés
Bródy Imre-díj (1962), Prométheusz-érem (1979), Apáczai Csere János-díj (1993), Eötvös József-koszorú (1997), Felsőoktatási Díj (Eötvös Loránd Fizikai Társulat, 2006).
Főbb művei
F. m.: Elektromágneses hullámok interferenciája a kvantum-elektrodinamikában. (Az ELTE TTK Évkönyve, 1952/53)
Kovariáns határfeltételek az általános relativitáselméletben. Kand. értek. (Bp., 1955)
Az óra-paradoxonról. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1956)
Egy probléma a merev testek relativisztikus elméletében. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1957)
Strong Interactions in the Four Dimensional Isotopic Space. Marx Györggyel. (Acta Physica, 1959)
Űr és órák. (Fizikai Szemle, 1959)
Über phasen operatoren in der Strahlungstheorie. (Acta Physica, 1960)
A tér és az idő szerkezete. (Fizikai Szemle, 1960)
Még egyszer az ikerparadoxonról. (Természettudományi Közlöny, 1960)
Über Kohärenzeigenschaften der „inkohärenten” Streustrahlung. – Über Phasenoperatoren in der Strahlungstheorie. (Acta Physica, 1961)
Van-e az elektromágneses potenciáloknak abszolút jelentősége? (Fizikai Szemle, 1963)
Tér és idő a mai természettudományban. (Világosság, 1963)
A Mach-elv az általános relativitáselméletben. (Fizikai Szemle, 1964)
Statisztikus mechanika. Egy. jegyz. Marx Györggyel, Nagy Károllyal. (Bp., 1965)
Atomizmus a modern fizikában. 1–2. (Világosság, 1965)
Gravitation and Quantum Mechanics of Macroscopic Objects. (Nuovo Cimento, 1966)
A térelméleti módszer a részecskefizikában. (Fizikai Szemle, 1967)
Asimov, Isaac: A halhatatlanság halála. Tudományos-fantasztikus regény. Ford. Apostol András, az utószót írta K. F. (Kozmosz Fantasztikus Könyvek. Bp., 1969)
A kozmológia általános relativitáselméleti alapjai. (Fizikai Szemle, 1971)
Gravitációs és makroszkopikus testek kvantummechanikája. Doktori értek. (Bp., 1972)
Calvino, Italo: Kozmikomédia. Ford. Székely Sándor, az utószót írta K. F. (Kozmosz Fantasztikus Könyvek. Bp., 1972)
Fizika az iskolában. – Tér, idő, anyag, gravitáció. Kozmikus színjátékok. – Görbült téridő. (Természet Világa, 1973)
Gravitáció és a makroszkopikus testek kvantummechanikája. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1974)
Igaz varázslat. Ill. Kónya Katalin. (Gondolat Zsebkönyvek. Bp., 1976; oroszul: Moszkva, 1980; németül: Leipzig–Jena–Berlin, 1985)
A teljesség igézete. (Magyar Tudomány, 1979)
A relativitáselmélet kulturális időszerűsége. (Természet Világa, 1979; és Albert Einstein emlékére. Mit jelent ma számunkra Einstein? Szerk. Abonyi Iván és Staar Gyula. Bp., 1980)
A kvantummechanika alapfogalmainak elfogadtatása. (Kvantummechanika a középiskolában. Bp., 1981)
Hungarae gentis decus. K. F. előadása 1998. okt. 14-én, az ELTE Eötvös-épületének búcsúján. (Fizikai Szemle, 1998)
Talán a csillagok. (Magyar Tudomány, 2002)
Ördöngös téridő. (Természet Világa, 2005)
Az öcskös felesége. (Fizikai Szemle, 2007)
ford.: Heitler, Walter: A sugárzás kvantumelmélete. Monográfia. Ford. Nagy Károllyal és Nagy Kázmérral. (Bp., 1959)
Markov, M. A.: Az atomizmus mai formája. Ford., lerövidítette K. F. (Fizikai Szemle, 1961)
Szent-Györgyi Albert: A tanítás és a bővülő tudás. Ford. (Fizikai Szemle, 1966)
Morrison, Philip: Interstelláris érintkezés. Ford. (Fizikai Szemle, 1967).
Irodalom
Irod.: K. F. (Erdélyi örmény gyökerek, 2012)
K. F. (Fizikai Szemle, 2012)
Radnai Gyula: Fizikusok és matematikusok az Eötvös Collégiumban. 1895–1950. (Az Eötvös József Collegium kiadványa. Bp., 2014)
Radnai Gyula: „… ki néma volt tán, csak lelkesedni rest…” K. F. eltávolítása az Eötvös Collégiumból, 1949-ben. (Természet Világa, 2014).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014
