Román András
építészettörténész, építészmérnök, művészettörténész
1951-ig Rechnitz András
Született: 1929. szeptember 15. Budapest
Meghalt: 2005. november 13. Budapest
Család
Sz: Rechnitz Zoltán gyapjúbizományos, Rosenthal Margit óvónő. Apja a holokauszt áldozata, egy ausztriai koncentrációs táborban hunyt el (†1945 eleje). F: 1. 1956-tól Vnoucsek Ágnes, az Építésügyi Minisztérium (ÉM) Épületasztalos-ipari Vállalata könyvelője, majd műszaki rajzoló. Elvált. Leánya: Román Edit. 2. Szekeres-Varsa Vera (1933–) nyelvtanár, emlékiratíró.
Iskola
A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban éretts. (1947), az ÉKME Építészmérnöki Karán végzett (1951), a műszaki tudományok kandidátusa (1969). Az MLEE általános tagozatán is végzett (1960).
Életút
A sztálinvárosi 26. sz. Állami Építőipari Vállalat (ÁÉV) építésvezető-helyettese, építésvezetője (1951–1953), a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) Tervosztálya műszaki ellenőre és a SZOT Építőipari Vállalata diszpécsere (1953–1954). A Fővárosi I. kerületi Tatarozó Vállalat (1954–1955), a Fővárosi Tanács VB Építőipari Igazgatósága főmérnöke (1955–1957), a Fővárosi Építőipari Beruházó Vállalat műszaki ellenőre (1957–1958), a Fővárosi XVI. kerületi Tatarozó Vállalat (1958–1959), a Fővárosi 13. sz. ÁÉV főmérnöke (1960–1961). A Budapesti Műemlék-felügyelőség osztályvezető-helyettese (1961), az Országos Műemlék-felügyelőség, ill. az Országos Műemlékvédelmi Hivatal osztályvezetője (1961–1962 és 1970–1995); közben az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium (ÉVM) Területrendezési Főosztálya főmérnöke (1962–1970).
A BME Építészettörténeti és Elméleti Intézete c. egy. docense. Az MTA–TMB-n Rados Kornél aspiránsa (1961–1965). A műemlékvédelem elmélete c. tantárgy előadója a posztgraduális képzés keretében a BME-n (1976-tól) és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (1995-től).
Lakóépületek felújításával, karbantartásával és korszerűsítésével, településvédelmi és -fejlesztési kutatásokkal foglalkozott. Jelentős szerepet vállalt a nem műemléki jelentőségű területek, ill. települések történeti, városképi, szerkezeti és morfológiai védelmével kapcsolatos irányelvek kidolgozásában, valamint a népi műemlékek fogalom meghatározásában. A Velencei Charta szellemében többször is fellépett a magyarországi történeti városok (pl. Veszprém, Debrecen) urbanisztikai rekonstrukciója ellen. Nevéhez fűződik az UNESCO Műemlékvédelmi Szervezete, az ICOMOS Washingtonban elfogadott Történeti városok rehabilitációjának nemzetközi kartája elnevezésű dokumentuma összeállítása. Kezdeményezte az első magyar helyszínek Világörökségi Listára való felkerülését, Hollókő és Ófalu restaurálását, a mádi zsinagóga, valamint több erdélyi kicsiny település (pl. Torockó, Énlaka) építészeti örökségének megmentését.
Emlékezet
Budapesten (Lipótváros, V. kerület) élt és tevékenykedett, halálának 5. évfordulóján lakóházát (Aulich utca 3.) a Magyar Építész Kamara emléktáblával jelölte meg (2010. nov. 3-án). Nevét vette fel az ICOMOS Román András Műemlékvédelmi Nyári Egyeteme (2006-ban).
Elismertség
Az MTA Építészettörténeti és Elméleti Bizottsága tagja.
Az ICOMOS VB tagja (1982–1992), a történeti városok nemzetközi bizottságának elnöke (1982–1992), majd az ICOMOS alelnöke (1990–1996), örökös tb. tagja (1999-től). Az ICOMOS egri székhelyű Történeti Városok és Falvak Nemzetközi Bizottságának alapító elnöke (1983–1992).
Elismerés
Szocialista Kultúráért (1972), Madách Imre-díj (Nógrád megye, 1976), Budapestért Emlékérem (1978), Möller István-emlékérem (2000), Magyar Műemlékvédelemért Emlékérem (2000), Forster Gyula-díj (2004).
Hollókő, Mád és Torockó díszpolgára (posztumusz, 2006).
Szerkesztés
A Műemlékvédelem c. folyóirat főszerkesztője (1995–2001). Az Építésügyi Évkönyv szerkesztőjeként az éves műemlékvédelmi beszámolók és kronológiák összeállítója (1973-tól).
Főbb művei
F. m.: Budapest műemlékeiért. Dercsényi Dezsővel. (Műemlékvédelem, 1963)
Műemlékek helyreállítási munkái. (Építésügyi Szemle, 1964)
Egy népi műemlék újszerű helyreállítása. Mendele Ferenccel. (Műemlékvédelem, 1965)
A műemlék-helyreállítások technikai színvonala. (Magyar műemlékvédelem. III. köt. 1961–1962. Bp., 1966)
A népi műemlékek védelme és a falusi települések fejlesztése. (Építésügyi Szemle, 1966)
Az Országos Kéktúra útvonalának műemlékei. (Műemlékvédelem, 1966)
Várak helyreállításának kiviteli munkái. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1966)
A Balaton-környék népi építészeti együttesei. Galambos Ferenccel. – Soproni túrák. – Budai műemléki séta. – Balatoni túrák. (Műemlékvédelem, 1967)
Elavult lakóépületek korszerűsítése. Kand. értek. (Bp., 1968)
A szentendrei falumúzeum tervpályázata. (Műemlékvédelem, 1968)
Műemlékvédelem és városrendezés. (Magyar műemlékvédelem. IV. köt. 1963–1966. Bp., 1969)
Gondolatok a budapesti városkép alakulásáról. (Magyar műemlékvédelem. V. köt. 1967–1968. Bp., 1970)
A felújítások speciális műemléki követelményei. (Az Építőipari Tudományos Egyesület konferenciája. Bp., 1971)
Műemléki lakóházak problémái. (Magyar műemlékvédelem. VI. köt. 1969–1970. Bp., 1972)
Székesfehérvár védett műemléki belvárosa. (Városépítés, 1972)
A népi építészet emlékeinek megmentése. (A Műemléki Albizottságok VI. Országos Értekezlete előadásai. Bp., 1972)
A magyar műemlékvédelem nagy napjai. Az ICOMOS III. Közgyűlése és Kollokviuma. (Műemlékvédelem, 1972)
A népi építészeti együttesek védelme. (Az Egri Nyári Egyetem előadásai. Eger, 1973)
Faluszerkezet, falukép – 1973. (Városépítés, 1973)
A magyar műemlékvédelem nagy napjai. (Magyar műemlékvédelem. VII. köt. 1971–1972. Bp., 1974)
A népi műemlékek néhány sajátos vonása. (Műemlékvédelem, 1974)
A városképek védelmével kapcsolatos helyzetfelmérés. (Építés-, Építészettudomány, 1974)
Műemlékileg védett városrészek a településekben. (Területrendezés, 1974)
Gondolatok a szabadtéri néprajzi múzeumokról. (Magyar Építőművészet, 1974)
Restaurátori tevékenység a népi műemlékek védelmében. (Az Egri Nyári Egyetem előadásai. Eger, 1974)
Városrekonstrukció és műemlékvédelem. (Műszaki Tervezés, 1975)
Műemléki szakemberképzés. – A Velencei Charta és a magyar műemlékvédelem. (Az Egri Nyári Egyetem előadásai. Eger, 1975)
A népi műemlékek fogalomkörének meghatározása. (Életünk, 1976)
A soproni városkép fejlődése. (Magyar műemlékvédelem. VIII. köt. 1973–1974. Bp., 1977)
Városrekonstrukció Veszprémben. (Magyar Építőművészet, 1979)
Történeti jellegű települések védelme. (Városépítés, 1979)
Peculiar Characteristics of Rural Monuments. (Acta Technica, 1979)
A műemlékvédelem elmélete és gyakorlata. Műemlékvédelmi alapfogalmak. Műemlékvédelmi szakmérnöki jegyz. (Bp., 1980)
Élő város – élő műemlék. (Építés-, Építészettudomány, 1980)
Így is lehet városközpontot építeni. (Magyar Építőművészet, 1980)
A magyar műemlékvédelem a nemzetközi integrációban. (Az Egri Nyári Egyetem előadásai. Eger, 1981)
A műemlékvédelem Magyarországon. Többekkel. (Bp., 1983)
A magyar műemlékvédelem helye a nagyvilágban. R. A. előadása az OMF 25 éves fennállásának alkalmából tartott emlékülésen. (Műemlékvédelem, 1983)
Az ICOMOS és a magyar műemlékvédelem. 1975–1980. (Magyar műemlékvédelem. IX. köt. Az Országos Műemléki Felügyelőség évkönyve. Bp., 1984)
A történeti város és városrész mint a legkomplexebb műemlék. (Műemlékvédelem, 1984)
A győri belváros tegnap és ma. (Városépítés, 1984)
Hollókő helye a világ műemlékvédelmében. (Honismeret, 1984)
Műemlékvédelem és városépítés. (Városépítés, 1985)
A hollókői falurehabilitáció. (Magyar Építőipar, 1986)
Történeti negyed mint lakóterület. – Műemlékvédelem és településvédelem. – Városrehabilitáció és településkultúra. (Városépítés, 1987)
Kastélysors. 1945–1987. (Magyar Építőipar, 1987)
Műemlékvédelem és idegenforgalom. (Városépítés, 1989 és A falu, 1989)
Hollókő. Fotóalbum. A fotókat Ács Irén készítette a szöveget írta Zólyomi Józseffel. (Bp., 1990)
Műemlék és építészeti örökség. (Honismeret, 1990)
A Nemzeti Örökség Bizottsága tevékenysége. (Műszaki Tervezés, 1991)
A nemzeti örökségről. (Honismeret, 1991)
A történeti városok nemzetközi kartájának története és tanítása. (Entz Géza nyolcvanadik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Valter Ilona. Bp., 1993)
Változások, hangsúlyeltolódások a világ műemlékvédelmében. (Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Pamer Nóra. Bp., 1994)
Műemlék, építészeti örökség, város. Vál. cikkek, előadások. 1970–1995. (Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal kiadványa. Bp., 1996)
Az ópusztaszeri történeti emlékhely. – A sárospataki Vörös torony helyreállítása. (Műemlékvédelem, 1996)
Madách Imre, avagy egy sugárút tragédiája. (Budapesti Negyed, 1997)
Kérdések a siklódi református templomról. – Akció Torockó és Énlaka építészeti örökségének megvédésére. – A hollókői vár. – A Velencei Chartától a Nárai Dokumentumig. (Műemlékvédelem, 1997)
Polgármesteri hivatal a Kapisztrán téren. – A szamosújlaki református templom. (Műemlékvédelem, 1998)
A sonkádi református templom helyreállítása. (Műemlékvédelem, 1999)
A magyar városkép. – A budai várnegyed új háza a városképben. – Műemlék és történeti emlékhely. (Műemlékvédelem, 2000)
Lehet egy emelettel több? A visegrádi Mátyás-palota millenniumi munkálatairól. – Térérzések, életterek. Novák István építészeti munkássága. – Ami jó és ami rossz egy hagyományban. A szőregi kolostorrom helyreállítása. (Műemlékvédelem, 2001)
Karták könyve. Műemlékvédelmi dokumentumok gyűjteménye. Vál., összeáll. R. A. (Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága kiadványa. Bp., 2002; 2. bőv. kiad. 2011)
Mi áll amott a szirttetőn…? A kaposszentjakabi bencés romok újbóli helyreállítása. (Műemlékvédelem, 2003)
487 bekezdés és 617 kép a műemlékvédelemről. Monográfia és egy. tankönyv is. (Bp., 2004)
Minden rekonstrukciót eleve ki kell zárni…? Gondolatok a mádi zsinagóga helyreállítása kapcsán. (Műemlékvédelem, 2004)
Ember – identitás – épített környezet. (Műemlékvédelem, 2005)
A műemlékvédelem. (Biztosítási Szemle, 2005)
A legrégibb zsidó templom. (Szalon [folyóirat], 2006)
írásai napilapokban: Skanzenek – majdnem ingyen. (Népszabadság, 1971. aug. 18.)
A balatonszentgyörgyi talpas ház volt az első. (Magyar Hírlap, 1974. dec. 14.).
Irodalom
Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1986)
Winkler Gábor: R. A.: 487 bekezdés és 617 kép a műemlékvédelemről. (Műemlékvédelem, 2004).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014
