Főbb művei

F. m.: Gyermekmunka a gyáriparban a kapitalizmus kialakulásától az első világháborúig. Monográfia és egy. doktori értek. is. (Dissertationes Facultatis Philosophicae 1. Bp., 1947 és külön: Szocialista Könyvtár. Bp., 1947)
A fehér terror. Pamlényi Ervinnel. 4 táblával. (A Magyar Történelmi Társulat kiadványa. Bp., 1951)
Három választás a Horthy-fasizmus idején. Pamlényi Ervinnel. (Állam és Igazgatás, 1953)
A kormánybiztosok hatásköre és tevékenysége az ellenforradalmi rendszer első hónapjaiban. (Levéltári Közlemények, 1955)
Darutollasok. Szegedtől a királyi várig. Riportsorozat. Pintér Istvánnal. 8 táblával. (Bp., 1960)
Országgyarapítás – országvesztés. A nürnbergi per és Magyarország. I–II. köt. (A Levéltárak Országos Központja kiadványa. Bp., 1961)
A Weiss Manfréd-vagyon német kézre kerülésének története. Szinai Miklóssal. (Századok, 1961 és külön: Bp., 1961)
Iratok a Gömbös–Hitler találkozó – 1933. jún. 17–18. – történetéhez. 2 táblával. (Levéltári Közlemények, 1961 és külön: Bp., 1961)
A berchtesgadeni sasfészektől a berlini bunkerig. Fejezetek a II. világháború történetéből. (1–2. kiad. Bp., 1961; 3. kiad. 1962; 4. kiad. 1965; Szivárvány Könyvek. 5. teljesen átd. és bőv. kiad. 1981; szlovákul: Bratislava, 1967; oroszul: Moszkva, 1968)
A budai Sándor-palotában történt. 1919–1941. 46 táblával. (Bp., 1963; 2. kiad. 1964; 3. kiad. 1967; szlovákul: Bratislava, 1966)
Edmund Veesenmayer’s Report to Hitler on Hungary in 1943. (The New Hungarian Quaterly, 1964)
A budai Vártól a Gyepűig. 1941–1945. A budai Sándor-palotában történt c. műve folytatása. (Bp., 1965)
Beszélgetések régi pártmunkásokkal a szabadság első napjairól. 1–3. (Társadalmi Szemle, 1965)
Dokumentumok Magyarország felszabadulásának történetéhez. (Levéltári Közlemények, 1965)
Történelem hangszalagon. (Valóság, 1965)
Két Magyarország. 1–6. (Kortárs, 1965)
A Hideg napok történelmi dokumentumaiból. Az újvidéki hivatalos pogrom. (Filmkultúra, 1966)
Iratok a Smuts-misszió történetéhez. (Levéltári Közlemények, 1967 és külön: Bp., 1967)
Iratok a brit–magyar diplomáciai érintkezés történetéhez, a polgári demokratikus forradalom idején. – Brit diplomáciai iratok az 1921. évi húsvéti királypuccs történetéhez. (Levéltári Közlemények, 1968; mindkettő külön: Bp., 1968)
Számjeltávirat valamennyi magyar királyi követségnek. 49 táblával. (Bp., 1969)
Iratok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez angol levéltárakban. (Levéltári Közlemények, 1969 és külön: Bp., 1969)
Dokumentumok Fejér megye felszabadításának történetéhez 1944 karácsonyától 1945 tavaszáig. Farkas Gáborral. (Fejér Megyei Szemle, 1970)
Adalékok a magyar–szovjet államközi kapcsolatok történetéhez. 1920. aug. 14.–1944. okt. 11. között. (A BME Marxizmus-Leninizmus Tanszékcsoportjának Közleményei, 1973)
Új ország született. Tóth Sándorral. (A Magyar–Szovjet Baráti Társaság kiadványa. Bp., 1974)
Ítél a nép. 16 táblával. (Népszerű történelem. Bp., 1977)
Miért nem bombázták az amerikaiak a náci haláltáborokat? (História, 1981)
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az angol és az amerikai levéltárak forrásainak tükrében.(A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve, 1982)
Az újvidéki „hideg napok” emlékeztető évfordulóján. (Társadalmi Szemle, 1982)
Magyar delegáció Moszkvában, 1944 őszén. – Az 1956. októberi–novemberi magyarországi események – amerikai szemmel. (História, 1982)
1944. március 19. Magyarország német megszállásának háttere és tragikus eseményei. (Társadalmi Szemle, 1984)
A szakszervezeti mozgalom újjáéledése. 1944 ősze – 1945 tavasza. (Társadalmi Szemle, 1985)
Elképzelések és tervek Magyarország bombázására 1944-ben. Az amerikai levéltári anyag alapján. (Somogy megye múltjából, 1985)

szerk.: A szocializmus útján a magyar nép szabadságáért. A Munkásmozgalmi Múzeum Archívumából összeáll. K. E. (Bp., 1947)
Iratok az ellenforradalom történetéhez. I–V. köt. Szerk. Pamlényi Ervinnel. (Bp., 1956–1976)
Vádirat a nácizmus ellen. Dokumentumok a magyarországi zsidóüldözés történetéhez. I–III. köt. Szerk. Benoschofsky Ilonával, a bevezető tanulmányt írta K. E. (A MIOK kiadványa. Bp., 1958–1967)
„Fegyvertelen álltak az aknamezőkön…” Dokumentumok a munkaszolgálat történetéhez Magyarországon. I–II. köt. Szerk., a bevezető tanulmányt írta K. E. (Bp., 1962)
Iratok a Gömbös–Hitler találkozó történetéhez. (Bp., 1962)
Szemelvénygyűjtemény Az ellenforradalmi rendszer kül- és belpolitikai kérdései Magyarországon c. speciális kollégium hallgatói számára. Összeáll. Berán Ivánnéval. (Bp., 1969; 2. kiad. 1972)
Sorsforduló. Iratok Magyarország felszabadulásának történetéhez. 1944. szeptember–1945. április. I–II. köt. Összeáll. M. Somlyai Magdával. 24 táblával. (A Levéltári Igazgatóság kiadványa. Bp., 1970)
A felszabadulás krónikája. 1944 ősze–1945 tavasza. Összeáll. M. Somlyai Magdával. (Bp., 1970)
Launay, Jacques de: A fasizmus végnapjai Európában. Ford. Bibó István. Az utószót írta K. E. (Bp., 1975)
„Szálasi naplója.” A nyilasmozgalom a II. világháború idején. Szerk. K. E. (Bp., 1978)
A világ újraépül. Magyarország felszabadulása történetének dokumentumaiból. 1944. szept.–1945. ápr. Vál., szerk., sajtó alá rend. K. E. 32 táblával. Bibliofil kiad. (Bp., 1980)
Hausner, Gideon: Ítélet Jeruzsálemben. Az Eichmann-per története. Ford. Balabán Péter. Szerk., a kísérő tanulmányt írta K. E. (Bp., 1984; Új kiad. 2004)
A magyar szakszervezeti mozgalom válogatott dokumentumai. Szemelvények. 1848–1975. Vál., szerk. K. E. (A SZOT Központi Iskola kiadványa. Bp., 1986)
A Szálasi-per. Szerk., sajtó alá rend. Karsai Lászlóval. (Bp., 1988). 

Irodalom

Irod.: Berend T. Iván: K. E.: Országgyarapítás – országvesztés. A nürnbergi per és Magyarország. I–II. köt. (Századok, 1963)
Ormos Mária: K. E.: A budai Sándor-palotában történt. (Századok, 1965)
Tilkovszky Lóránt: K. E.: „Szálasi naplója.” A nyilasmozgalom a II. világháború idején. (Századok, 1979)
Tilkovszky Lóránt: K. E.: Számjeltávirat valamennyi magyar királyi követségnek. (Századok, 1971)
SZOT-díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. (Bp., 1981)
Szűcs László: K. E. (Levéltári Szemle, 1986)
Kállay István: K. E. (Levéltári Közlemények, 1986)
Varga Sándor: K. E. (Országos Rabbiképző Intézet Évkönyve. Bp., 1994). 

Megjegyzések

MÉL IV. téves születési adat: júl. 14. Putnok! Önéletrajza szerint Miskolcon született, jún. 14-én!