Karsai Károly
gépészmérnök, villamosmérnök
Karkus Károly
Született: 1926. november 3. Orosháza, Békés vármegye
Meghalt: 2004. november 7. Budapest
Temetés: 2004. november 24. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Karsai János adóügyi jegyző, Kozár Ilona (†1950). F: 1. Gyarmath Zsuzsanna (1933–). Fia: Karsai Károly (1951–). 2. 1975-től Benke Terézia. Nevelt leánya: Georgopulosz Krisztina.
Iskola
Elemi iskoláit Orosházán végezte, az aszódi Evangélikus Gimnáziumban (= Petőfi Sándor Gimnázium) éretts. (1944), a BME Gépészmérnöki Kar Elektrotechnikai Tagozatán végzett (1950), doktorált (1964); a műszaki tudományok kandidátusa (1964), doktora (1979).
Életút
A BME Gépészmérnöki Kar Villamos Gépek és Mérések Tanszéke tanársegéde (1950–1956), egy. adjunktusa (1956–1965); közben az Oktatásügyi Minisztérium villamosmérnökkari előadója is (1950–1956). A Klement Gottwald Villamossági Gyár, ill. a Ganz Villamossági Művek transzformátor műhelyének üzemmérnöke (1959–1962), a Szerkesztési Osztály vezetője (1963–1964), a Transzformátor Gyáregység vezetője (1964–1970). A Villamosenergia-ipari Kutató Intézet (VEIKI) Villamos Berendezések Főosztálya vezetője (1971–1990). A BME c. egy. tanára (1978-tól). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1959–1962).
Transzformátorok gyártási és elméleti kérdéseivel, elsősorban a villamosenergia-átvitel és -elosztás hálózati szennyeződésből eredő üzemzavarokkal szembeni megbízhatóság-növelésével foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a műanyag szigetelők szabadvezetékeken történő bevezetése, ill. a középfeszültségű tokozott berendezések üzemi megbízhatóságának vizsgálata terén. Számos találmánya van a transzformátor-tekercselések, a transzformátorházak, a vezetékszerelvények, valamint a távvezetékek fejlesztése területén.
Elismertség
Az MTA Elektrotechnikai Bizottsága tagja (1976-tól), Kriotechnikai Munkabizottsága elnöke (1976-tól). Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) Intéző Bizottsága tagja, Oktatási Bizottsága elnöke (1951-től), a MEE tb. elnöke (1993-tól).
Elismerés
Munka Érdemrend (bronz, 1979).
Kandó Kálmán-díj (1970), Akadémiai Díj (1975), Elektrotechnikai Nagydíj (1977), Zipernowsky-díj (1978), Állami Díj (1980), Verebélÿ László-díj (1989), a MEE Életpálya Díja (2000).
Szerkesztés
Az Elektrotechnika c. folyóirat szerkesztője (1958–1973).
Főbb művei
F. m.: Áramkörök. Többekkel. Egyetemi segédkönyv. (Bp., 1957)
Közvetlen módszer a feszültségváltók méreteinek megállapítására. (Elektrotechnika, 1958)
Bányászati kézikönyv 2. Többekkel. (Bp., 1959)
Kismintakísérlet radikális hornyú turbógenerátor-forgórész tekercsfejein a hőátadási tényező meghatározására. Szita Ivánnal. (Elektrotechnika, 1959)
Zárt aszinkron motor hőmérséklet-eloszlásának mérése. Rajki Imrével. (Elektrotechnika, 1961)
Új kevertmenetű transzformátor tekercselés lökőfeszültség igénybevételeinek vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1962)
Utolsó szakaszában inhomogén transzformátor-tekercselés. – Növelt soros kapacitású tárcsás tekercsek. (Elektrotechnika, 1962)
Hidegen hengerelt transzformátorlemezek megmunkálása. (Villamosság, 1965)
Lökőfeszültség-kísérletek transzformátorokon. Kerényi Dénessel és Kiss Lászlóval. (Elektrotechnika, 1965)
Mértékegységek és mértékrendszerek. – Villamos és mágneses körök. – Váltakozóáramú körök. (Gépész- és Villamosmérnöki Kézikönyv. VII. köt. Bp., 1964)
Új transzformátorlemez-feldolgozó műhely. (Ganz Villamossági Közlemények, 1965)
Calculation of Pseudo-Final Voltage Distribution in Impulsed Wingings with a Matrix Method. (Acta Technica, 1966)
A Ganz Villamossági Művek lökőfeszültség-biztos transzformátor-tekercselései. (Ganz Villamossági Közlemények, 1966)
Transzformátorok számítása. (Villamosgépek 2. Bp., 1968)
Határteljesítményű transzformátorok vákuumszárításának néhány kérdése. (Elektrotechnika, 1968)
Helyesen tükrözi-e a transzformátor mágneses viszonyait a helyettesítő kapcsolása? (Elektrotechnika, 1970)
Einige Fragen des Stosspannungsschutzes von Transformatoren mit Scheibenwicklungen. Kerényi Dénessel és Ujházy Gézával. (Periodica Polytechnica, 1971)
Nagytranszformátorok. Monográfia. Kerényi Dénessel, Kiss Lászlóval. Szerk. (Bp., 1973; angolul: Large-Power Transformers. Bp.–Amsterdam, 1987)
A kriotechnika alkalmazásának lehetőségei a villamosiparban. Jermendy Lászlóval és Krómer Istvánnal. – Transzformátorok szórt tere által okozott töblettveszteségek vizsgálata. Kerényi Dénessel és Kertész Viktorral. (VEIKI Közlemények, 1975)
Transzformátorok szórt terében keletkező veszteségek. Kerényi Dénessel, Kertész Viktorral. (Elektrotechnika, 1975)
A villamosenergia-átvitel várható fejlődése. Krómer Istvánnal és Mihálkovics Tiborral. – Transzformátorok szórt terében keletkező vasmag többletveszteségek vizsgálata. Kerényi Dénessel és Kertész Viktorral. (VEIKI Közlemények, 1976)
Prüfungen der Hochspannungs Leistungsschalter und Trenner. Kerényi Dénessel és Szomor Vilmossal. (Ganz Electric Review, 1976)
Az alumínium vezetőanyag várható fejlődése. – Az alumínium alkalmazása a transzformátorgyártásban. (Magyar Alumínium, 1977)
A transzformátorok sugárirányú szórt mágneses terében kötelező veszteségek és melegedések. Kerényi Dénessel és Kertész Viktorral. (Elektrotechnika, 1977)
Transzformátorok üzemi megbízhatóságának fokozása. Tud. munkásság eredményeinek tézisszerű összefoglalója. Doktori értek. (Bp., 1978)
Korszerű módszerek a nagytranszformátorok szigetelő szerkezeteinek kialakítására. Kerényi Dénessel és Kocsis Vilmossal. (Elektrotechnika, 1979)
A villamosenergia-átviteli berendezések várható fejlődése 2000-ig. Szerk. (Bp., 1979)
Alumíniumfelhasználás a magyar villamosiparban. Többekkel. (Magyar Alumínium, 1979)
Transzformátorok részleges kisüléseinek helymeghatározása. Bognár Alajossal. (Elektrotechnika, 1980)
Fejlesztések a szigeteléstechnikában. (Elektrotechnika, 1981)
Alumíniumházas transzformátor-állomás. Hortobágyi Józseffel és Karsa Botonddal. (Magyar Alumínium, 1982)
Mérőberendezés tekercsek átlagos melegedésének mérésére. Schmidt Lászlóval. (Elektrotechnika, 1984)
Nagyfeszültségű technikai oktatás és kutatása grazi műegyetemen. Kerényi Dénessel. (Elektrotechnika, 1985)
Az alumínium felhasználása a villamosiparban, Magyarországon. 1–2. Többekkel. – Hangfrekvenciás központi vezérlő berendezések csatoló elemei. Besze Jenővel és Sándor Györgynével. (Magyar Alumínium, 1985)
Turbógenerátorok homlokoldali veszteségeinek modellezése. Asztalos Péterrel és Zaymus Vincével. – A transzformátor-vizsgálatok várható fejlődése. (Elektrotechnika, 1986)
Az alumínium felhasználásának lehetőségei és energetikai jelentősége a villamosenergia-iparban. (Magyar Alumínium, 1987)
A tudomány és az erősáramú elektrotechnika kapcsolata az elmúlt száz évben Magyarországon. (Elektrotechnika, 1988)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület útja a 200-es évek felé. (Elektrotechnika, 1994).
Irodalom
Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1986)
Major Edit: Rendhagyó beszélgetés dr. K. K.-lyal, címzetes egyetemi tanárral, az MTA doktorával. (Elektrotechnika, 2004)
Halálhír. (Népszabadság, 2004. nov. 17.)
Krómer István: Elhunyt K. K. (Elektrotechnika, 2005).
Megjegyzések
Nekrológjában eltérő halálozási adat: nov. 5.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014
