Réthy Lipót
nyomdász
1844-ig Schlotterbeck Leopold
Született: 1817. október 22. Szarvas, Békés vármegye
Meghalt: 1903. július 23. Arad, Arad vármegye
Temetés: 1903. július 24. Arad
Család
Elzászi eredetű, evangélikus családból származott. Sz: Schlotterbeck Kristóf vaskereskedő, Szarvas város első vaskereskedését alapította, Szczarsky Rozália bábaasszony. F: Hoske Josefine (†1876). Testvérei közül: Réthy Pál orvos és Réthy Vilmos kereskedő. Fia: Réthy László (1851–1914) történész, költő, numizmatikus, Réthy Viktor és Simon Jenőné Réthy Etelka.
Iskola
Középiskoláit a mezőberényi evangélikus gimnáziumban végezte, Pesten, Beimel József nyomdájában betűszedői képesítést szerzett.
Életút
Beimel József pesti nyomdájának szedőtanonca, szedősegéde (1833–1841), hosszabb ideig német városok több nagyobb nyomdájában képezte magát (1841–1843). Hazatérése után Kossuth Lajos lapjának, a Pesti Hírlapnak szedője (1843–1846), majd visszatért Szarvasra, ahol a város – és Békés vármegye – első „könyvnyomtató intézetét” alapította (1846–1856). Nyomdáját később Gyulára telepítette (1856–1858), majd Aradra költöztette át (1858–1867), később Pesten betársult Leitner és Kunosy nyomdavállalatába (1867–1870). Visszatért Aradra, ahol cége Réthy Lipót és Fia néven működött tovább (1870–1897).
Öccse, Réthy Pál hívására, középiskolai tanulmányai után, Pesten telepedett le. Beimel József nyomdájában kitanulta a betűszedő mesterséget, majd a kor szokásának megfelelően németországi vándorútra ment. Pesten először Helmeczy Mihály Jelenkor c. lapját szedte, később elsősorban szerb lapokat szedett, hazatérése után a Heckenast-féle nyomdában dolgozott, ahol – többek között – Kossuth lapját is előállították. Jóllehet 1846-ban engedélyt kapott nyomda felállítására Szarvason, csak egy évvel később jelenhettek meg az első helyi kiadványok (1847. máj. 17-én). A forradalom és szabadságharc idején hazafias nyomtatványokat jelentetett meg (1848. márc. 16-án 1000 példányban adta ki a 12 pontot!), a bukás után haditörvényszék elé állították (Nagyváradon fogságban volt, 1849–1850). Szabadulását követően még hat évig fenntartotta szarvasi nyomdáját, amely teljes fennállása alatt 112 munkát adott ki. Nyomdai tevékenységét Gyulán és Aradon folytatta, rövid ideig Pesten próbálkozott. Visszatért Aradra, ahol fiával, Réthy Viktorral közösen működött (1897-ig).
Emlékezet
Aradon hunyt el, a helyi családi sírboltban nyugszik. Emlékét Gyulán utca őrzi.
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Budapest Hírlap, 1903. júl. 24.)
A Békés és Arad megyei Réthy családra vonatkozó adatok. Összegyűjtötte: Réthy László. (Bp., 1908)
Ballóné Mike Ágnes: A szarvasi Réthy nyomda története. Szakdolgozat. Kézirat. (Szeged, 1962)
Békés megye első nyomdásza, R. L. Dokumentumok. 1844–1858. Szerk. Elek László és Szabó Ferenc. (A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola kiadványa. Békéscsaba, 1977)
Petőcz Károly: R. L. szarvasi nyomdája. (A Kner Nyomdaipari Múzeum füzetei. 11. Békéscsaba, 1986)
Molitorisz Pál: Melyik épületben működött a szarvasi Réthy nyomda? 1–2. (Szarvas és Vidéke, 2005) és www.bekeswiki.bmk.hu
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014