Szajáni Béla, ifj.
biokémikus, biológus
Született: 1942. június 23. Budapest
Meghalt: 2013. szeptember 8. Budapest
Család
Sz: dr. Szajáni Béla, id. (†1982) közgazdász, bankvezető, dr. Strunz Hildegard. F: dr. Salomváry Erzsébet, a Természettudományi Múzeum osztályvezetője. Leánya: Szajáni Krisztina (1970–) és Szajáni Piroska (1972–).
Iskola
A Than Károly Könnyűipari Vegyészeti Technikumban éretts. és bőrvegyész technikus képesítést (1960), az ELTE TTK-n biológia–kémia szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1965), biokémiából doktorált (1972), a biológiai tudományok kandidátusa (1981), doktora (1997). Az MLEE-n politikai gazdaságtan szakosítót végzett (1978).
Életút
Az MTA Biokémiai Intézete tud. gyakornoka (1965–1966), tud. segédmunkatársa (1966–1969), a Magyar Hűtőipari Vállalat Budapesti Mirelit Gyára minőségellenőrző laboratóriumának vezetője (1969–1971). A Reanal Finomvegyszergyár Biokémiai Üzemének csoportvezetője, majd a Biokémiai Fejlesztő Laboratórium vezetője (1971–1983), a gyár műszaki igazgatóhelyettese, vezérigazgató-helyettese, majd innovációs menedzsere (1983–1994), tud. szakértője (1994-től). A Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont gödöllői Molekuláris Genetikai Intézete tud. főmunkatársa (másodállásban).
A JATE TTK-n az alkalmazott enzimológia és az alkalmazott biokémia előadó tanára (1975-től), c. egy. docense (1982-től); a Veszprémi Egyetemen a biomérnöki ismeretek előadója c. egy. tanára (1993-tól). A Felsőfokú Élelmiszeripari Technikum, ill. az Élelmiszeripari Főiskola előadója és ipari konzulense (1969–1971).
Alkalmazott biokémiai kutatásokkal, enzimológiával foglalkozott, a hazai biotechnológiai kutatások irányítójaként elsősorban egyes iparilag fontos enzimek izolálási és immobilizálási módszereit vizsgálta. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el különböző biokatalizátorok (= oldott és immobilizált enzimek) tulajdonságainak és stabilitásának összehasonlítása terén. Kidolgozta a sertésvese aminoaciláz izolálását; az eljárás gyakorlati megvalósításával előállított enzimkészítmény, ill. aminosav izomerek széles körben elterjedtek. Vizsgálta még mezőgazdasági és ipari hulladékanyagok és egyéb biológiai melléktermékek hasznosítási lehetőségeit.
Elismertség
Az MTA Biomérnöki Bizottsága tagja, a Veszprémi Akadémiai Bizottság (VEAB) Ipari Biotechnológiai Munkabizottsága alapító tagja. A Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság vezetőségi tagja (1984–1993).
Az International Federation of Clinical Chemistry tagja (1984–1994).
Elismerés
Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem (1965).
Főbb művei
F. m.: Inhibition of Rabbit Skeletal Muscle Aldolase by an Alkylating Agent. Friedrich Péterrel és Szabolcsi Gertrúddal. (Acta Biochimica et Biophysica, 1969)
Identification of a Cysteinil Residue Involved in the Activity of Rabbit Muscle Aldolase. Többekkel. (European Journal of Biochemistry, 1970)
A nyúl vázizom aldoláz katalitikus aktivitásában szerepet játszó ciszteinil-oldallánc kimutatása. Egy. doktori értek. (Bp., 1972)
Iodination of Penicillinase Isoenzymes. Többekkel. (Acta Biochimica et Biophysica, 1972)
Comparative Studies on the Stability of Different Immobilized Enzymes. Többekkel. (Acta Biochimica et Biophysica, 1976)
Comparative Studies on Soluble and Immobilized Pig Kidney Aminoacylase. Boross Lászlóval és Ivony Katalinnal. (Journal of Applied Biochemistry, 1980)
Studies on the Heat Inactivation of Porcine Kidney Aminoacylase. – A New Method for the Isolation of Aminoacylase from Mammalian Kidney. (Acta Biochimica et Biophysica, 1980)
A sertés vese aminoaciláz néhány szerkezeti jellemvonása, immobilizálása és ipari alkalmazása. Kand. értek. (Bp., 1980)
Aminosav-racemátok szétválasztása optikai izomerekre immobilizált aminoacilázzal. Boross Lászlóval és Ivony Katalinnal. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1980)
Immobilizált kolineszteráz előállítása. Boross Lászlóval és Kovács Kamillával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1982; angolul: Preparation and Properties of a Novel Immobilized Cholinesterase. Journal of Applied Biochemistry, 1982)
Analytical Separation of Reduced and Oxidized Forms of Glutathione from Aminoacid Mixtures by Overpressured Thin-Layer Chromatography. Többekkel. (Journal of Liquid Chromatography, 1983)
Keményítő-bontó enzimek rögzítése. 1–3. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1983–1984)
Rögzített ureáz enzim előállítása, tulajdonságai és gyakorlati alkalmazásának modellje. Dala Erzsébettel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1984)
Gélbezárt élesztősejtek szaporodása és etanol-fermentáló képessége. Többekkel. (Szeszipar, 1985)
Comparative Studies on Soluble and Immobilized Rabbit Muscle Pyruvate Kinase. Többekkel. (Applied Biochemistry and Biotechnology, 1985)
Immobilizált enzimek és sejtek. Hoschke Ágostonnal. (Napjaink biotechnológiája. Bp., 1986)
Targeted Immobilization of Neurotransmitters and Neuropeptide on Agarose and on Acrylex Polymers. Többekkel. (Journal of Chromatography, 1986)
Synthesis and HPLC Purification of the Renin Substrate Tetradecapeptide. Többekkel. (Acta Chimica, 1987)
Karbodiimidek előállítása fázistranszfer katalitikus módszerrel. M. Jászay Zsuzsával, Petneházy Imrével és Tőke Lászlóval. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1987)
Determination of Glycolytic Intermediates in a Flow Injection System Using by Immobilized Enzymes. Többekkel. (Acta Biochimica et Biophysica, 1988)
Immobilization of Pig Muscle Aldolase on a Silica-based Support. Többekkel. (Applied Biochemistry and Biotechnology, 1989)
Effects of Polyethylene Terephtalate on Yeast Alcohol Dehydrogenase. Többekkel. (Acta Biochimica et Biophysica, 1990)
D- és L-aminosav oxidáz. – Aminoaciláz. (Enzimes analízis. Szerk. Szabolcsi Gertrúd. Bp., 1991)
Oxigénigényes fermentáció megvalósítása immobilizált sejtes reakcióban. Többekkel. (Acta Biologica Debrecina, 1992)
Application of an Immobilized Glucose Oxidase-Peroxidase System for the Determination of Glucose in Fish Blood Sera. Ábrahám Magdolnával és Nemcsók Jánossal. (International Journal of Analytical Chemistry, 1993)
Diffusional Characterizing of a Swelling Gel and Its Consequences on Bioreactor Performance. Többekkel. (Biochemical Engineering, 1994)
Szilárdfázisú biokatalizátorok. Doktori értek. (Bp., 1994)
Etanoltermelés elfolyósított keményítőből, szilárd fázisú biokatalizátorokkal. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1994)
Tanulmány búza- és rizsnövények nitrogénkötő baktériumokkal való együttéléséről. Többekkel. (Növénytermelés, 2000)
A szimultán termékkinyerés jelentősége és megvalósítási lehetőségei fermentációs folyamatokban. Boross Lászlóval, Orosz Lászlóval és Sisak Csabával. (Acta Biologica Debrecina, 2000)
Természetes hexanal előállítása biokatalízissel. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 2004)
Természetes hexénalok előállítása. Samu Zsuzsával, Sz. Márczy Judittal és Sz. Németh Ágnessel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 2005)
Természetes aromaanyagok biokatalitikus előállítása. Többekkel. (Műszaki Szemle, 2007)
Szilárd fázisú biokatalizátorok kialakítása és jellemzése glükózoxidáció élelmiszer-ipari célú alkalmazásának előkészítése céljából. Csanádi Zsófiával és Sisak Csabával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 2007)
Szilárd fázisú biokatalizátorok. Előállításuk, tulajdonságaik és gyakorlati alkalmazásuk. Biotechnológia, alkalmazott biokatalízis. Monográfia. Boross Lászlóval és Sisak Csabával. (Bp., 2008)
szabadalma: Eljárás aminoaciláz enzim elkülönítésére emlősök veséiből. Többekkel. (1979)
Eljárás aminosav racemátok szétválasztására, optikai izomerekre immobilizált aminoacilázzal. Boross Lászlóval és Ivony Katalinnal. (1980).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014
