Bémer László, bezdédi és kisbákai br.
római katolikus püspök
Született: 1784. április 8. Kisbáka [=Szabolcsbáka], Szabolcs vármegye
Meghalt: 1862. november 4. Ungvár
Család
Unokaöccse Bémer Pál nagyváradi kanonok.
Iskola
Teológiai tanulmányait Szatmáron, Pesten, majd Egerben végezte, Egerben pappá szentelték.
Életút
Egerben segédlelkész, Kunszentmárton és Fényeslitke plébánosa, egyúttal a Kunság kerület iskolaigazgatója (1800-as évek eleje– 1830). Egri kanonok és a Hétszemélyes Tábla ülnöke (1830–1843). Dulcinói választott püspök (1837-től), nagyváradi megyéspüspök (1843–1850; kinevezték: 1843. febr. 10.; lemondatták: 1850. febr.). Bátmonostori c. apát (1828-tól).
A magyar országgyűlés felső tábláján helyet foglaló főpapok közül rajta kívül csak Horváth Mihály csanádi püspök vett részt a forradalom és szabadságharc alatt a Habsburg-ház trónfosztását kimondó és a függetlenségi nyilatkozatot elfogadó debreceni országgyűlésen (1849. ápr. 14.-én). Az országgyűlés után egyházmegyéje papságát körlevélben utasította a nyilatkozat kihirdetésére, ezért a szabadságharc bukása után az osztrák hatóságok letartóztatták (1849. dec. 24.), a pesti Újépületben raboskodott (1849. dec.–1850. febr.). Haynau megígérte, hogy ha lemond püspökségéről, szabadon engedik; mégis, lemondatása után a Haditörvényszék felségsértés vádjával kötél általi halálra ítélte (1850. márc. 4.). Az ítéletet kegyelemből 20 év, majd 10 év várfogságra változtatták, az uralkodó végül azt is elengedte azzal a feltétellel, hogy vezeklésre valamelyik ausztriai kolostorba vonuljon. Maria Enzersdorfa, majd az Innsbruck környéki neustifti bencés kolostorba költözött (1850–1855). Miután súlyos betegsége következtében megvakult (1855), megengedték, hogy hazaköltözzön. Élete utolsó éveiben Pesten, Sátoraljújhelyen, Perbenyiken, végül Ungvárott élt.
Néhány kisebb írása, rövid pásztori levele, ill. egy lelki gyakorlatokat tartalmazó kötete maradt fenn. Sass Kálmán, a tragikus sorsú református lelkész, mezőtelegdi lelkipásztorsága idején (1932–1936) Magaslakon, gr. Zichy Jenő, a bécsi titkosszolgálat kabinetfőnökének egykori könyv- és levéltárában megtalálta az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc nyomozási jegyzőkönyveit, a megfigyelés alá helyezett személyek listáját, köztük a Bémer László nagyváradi püspök elleni eljárás iratait. Sass Kálmán elhurcolásakor azonban ennek a párját ritkító dokumentumnak is nyoma veszett…
Emlékezet
Ungvárott hunyt el, a nagyváradi bazilika altemplomában nyugszik. Nagyvárad közgyűlése róla nevezte el a lebontott Gireth-ház helyén kialakított Bémer teret (1888-ban; 1888–1923 és 1940–1945 között; később Sztálin tér lett, jelenleg Ferdinánd király tér). Tiszteletére Nagyváradon, a Nagyvárad tudós püspökei, neves személyiségei sorozat keretében Bémer László- és Szaniszló Ferenc- emlékülést szervezett a Sapientia Varadiensis nagyváradi alapítvány, a nagyváradi r. k. püspökség és a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (Nagyváradon, 2009. okt. 16–17-én). Ungvári szülőházát (Szobránc utca 27.) emléktáblával jelölték meg (1911-ben), Kunszentmártonban utcát neveztek el róla. A Habsburg-ház trónfosztásának 150. évfordulóján Bosák Nándor püspök gyászmisét celebrált lelki üdvéért (Debrecenben, 1999. ápr. 23-án).
Főbb művei
F. m.: Rövid szólítás, melyet Szily Barnabás úrhoz és b. Bémer Emília kisasszonyhoz, mint jegyesekhez intézett. (Pest, 1838)
Sermo occasione installationis suae ad clerum et populum suum diocesanum dictus. (Poson, 1843)
Pásztori szózata híveihez, székfoglalásakor. (Posony, 1843)
Pásztori levél IX. Pius pápától engedett búcsúról. (Nagyvárad, 1847)
Lelki vezér, vagy is: igaz ájtatosságra és erényre buzdító különféle gyakorlatok. Elmélkedések és imádságok. I–II. köt. [Egy kötetben.] (Bécs, 1851–1853).
Irodalom
Irod.: Göndöcs Benedek: B. L. báró. Arczképével. (Vasárnapi Ujság, 1863)
Jósa László: Báró Bémer László, a szabadságharc váradi püspöke. (Honismeret, 1987).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
