Kávássy Sándor
politikus, történész
Született: 1934. augusztus 8. Szinérváralja, Szatmár vármegye
Meghalt: 2006. április 22. Sonkád, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Család
Sz: Kávássy Sándor (1905. nov. 7. Szinérváralja–1980. ápr. 30. Kölcse) orvos, Stollerwerk Valéria. Testvére: Kávássy Árpád (1929–) orvos, Kávássy Pál (1937–) állatorvos és Kávássy László (1941–) mezőgazdasági mérnök, tsz-elnök. F: 1. 1958–1966: elvált. Fia: Kávássy Sándor (1959–) mezőgazdasági üzemmérnök és Kávássy András (1961–) géptervező mérnök. 2. Fia: Kávássy János (1973–). F: 3. 1983-tól Veréb Ibolya. Fia: Kávássy Béni (1984–) és Kávássy Gergely (1987–).
Iskola
Elemi iskoláit szülőfalujában és Tasnádszántón, a gimnáziumot Debrecenben, Mátészalkán és Nyíregyházán végezte, a Nyíregyházi Állami Tanítóképzőben éretts. és tanítói képesítést szerzett (1952). A KLTE BTK-n történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1956), az MTA Szociológiai Kutatócsoportjánál szociológus tanfolyamot végzett, üzemszociológus képesítést szerzett (1968). Az ELTE BTK-n történelemből doktorált (1963), a történelemtudományok kandidátusa (1974). Az MLEE filozófia szakosítón végzett (1965).
Életút
A Kaposvári Megyei Könyvtár segédkönyvtárosa (1956–1957), könyvtárvezető-helyettese (1957–1958), a Somogy Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztályának ismeretterjesztési előadója (1958). A kaposvári Munkácsy Mihály Leánygimnázium (1959–1961), a kaposvári Noszlopy Gáspár Közgazdasági Technikum tanára (1961–1962). A Szegedi Tanárképző Főiskola Történettudományi Tanszéke főisk. tanársegéde (1962–1967), a dunavecsei általános iskola kollégiumi nevelője (1967–1968), a kecskeméti Katona József Múzeum történész-muzeológusa (1968–1969), a szobi általános iskola és gimnázium igazgatóhelyettese (1969). Az Egri Tanárképző Főiskola, ill. a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Történettudományi Tanszéke főisk. adjunktusa (1969–1974), főisk. docense (1974–1979), főisk. tanára (1979–1981), a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola Történettudományi Tanszéke főisk. tanára (1981-től).
Az FKGP alapító tagja (1988), Sonkádon és Botpaládon az első alapszervezetek megszervezője (1989). A párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete elnöke (1989-től), az FKGP országos alelnöke (1991–1994 és 2001–2002), első alelnöke (1992–1994). Országgyűlési képviselő (1990–1994: országos lista; 1994–2002: Szabolcs-Szatmár Bereg megyei lista); az Országgyűlés jegyzője (1994–1997), alelnöke (1997–1998). A Környezetvédelmi Minisztérium politikai államtitkára (1998–2001).
Történészként, a KLTE BTK-n, Szabó István (1898–1969) tanítványa volt, akinek hatására érdeklődése az agrártörténet és a honismeret felé fordult. 19–20. századi magyar gazdaság- és eszmetörténettel, a nemzetiségi kérdés és a forradalmak történetével foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el Kossuth és kortársai nemzetfelfogásának vizsgálata terén. Monográfiát írt Latinca Sándorról (1886–1919), kutatta Nagyatádi Szabó István és Rippl-Rónai József munkásságát, több Somogy megyei, ill. Kaposvár környéki helytörténeti dolgozatot jegyzett.
Emlékezet
Tevékenysége Kaposvárhoz, Egerhez és Nyíregyházához kötődik, Sonkádon élt és hunyt le, a kölcsei temetőben nyugszik.
Elismertség
A Magyar Történelmi Társulat (1959-től), a Magyar Agrártudományi Társaság Agrártörténelmi Szakosztálya tagja (1963-tól).
Szerkesztés
A Kaposvári Megyei Könyvtár Évkönyve 1957 (Kaposvár, 1958) és a Szegedi Tanárképző Főiskola Évkönyve 1963/64 (Szeged, 1964) szerkesztője.
Főbb művei
F. m.: Dúl Mihály elítéltetése. (Alföld, 1954)
A ’Magyar fewdes és zászlósúr. Ismeretlen Nagyváthy-kézirat. (A Kaposvári Megyei Könyvtár évkönyve. 1957. Kaposvár, 1958)
Öt Rippl Rónai-levél. (A Kaposvári Megyei Könyvtár évkönyve. 1958/59. Kaposvár, 1960)
Medgyessy Ferenc Somogyban. (Jelenkor, 1960)
Somogy vármegye direktóriuma 1919-ben. Megyevezetés Somogyban, 1919. márc. 10-étől jún. 8-ig. Egy. doktori értek. (Bp., 1961)
Somogyi jobbágyok panaszos levelei a hadseregellátás terhei ellen a XVIII. század első felében. (Emlékkönyv a Kaposvári Állami Közgazdasági Technikum jubileumáról. Kaposvár, 1962)
A történelem segédtudományai, forrásai és a történelemtudomány módszere. Főisk. jegyz. (Bp., 1963; 4. kiad. 1970)
Kossuth nemzetfogalma emigrációs irataiban. (A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1963)
Rippl-Rónai József feljegyzései egy hajóútján. (Jelenkor, 1964)
Történelemtanítás és zene. – A nemzeti kérdés tanításának problémái a középiskolában. (Történelemtanítás, 1964)
Somogy vármegye direktóriuma 1919-ben. 1–2. (A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1964–1965)
Hagyományos földművelés a Vásárhelyi-pusztán. (Agrártörténeti Szemle, 1965)
A publicista Rippl-Rónai. (Jelenkor, 1965)
Kossuth nemzetelmélete. (A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1966)
A magyar őstörténelem tanításának problémái a tanárképző főiskolákon. (Felsőoktatási Szemle, 1966)
Földosztó szervek és működésük Somogyban, 1919-ben. (Levéltári Közlemények, 1967)
Földindulás Somogyban. – Nagyatádi Szabó István politikai szereplése Somogyban az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idején. (A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1967)
Latinca Sándor intézkedései a szegényparasztság földhöz juttatására. (Agrártörténeti Szemle, 1967)
Latinca Sándor somogyi korszakának első fejezete. (A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve. 1967/68. Bp., 1969)
Latinca cikkei a somogyi sajtóban. (Somogyi Szemle, 1968)
Terminológiai problémák a történelemszak tanításában. (Felsőoktatási Szemle, 1968)
A Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetségének tevékenysége Somogyban, 1918–1919-ben. (A Tanácsköztársaság Somogyban. Kaposvár, 1969)
A földművelő nép földhöz juttatása Somogyban, 1919-ben. (Agrártörténeti Szemle, 1969)
A publicista Latinca. (Jelenkor, 1969)
Adalékok a Nagyatádi Szabó-féle Népgazdasági Minisztérium történetéhez. (Levéltári Szemle, 1969)
A Tanácsköztársaság könyvtárügye Somogyban, az egykorú források tükrében. (Magyar Könyvszemle, 1969)
Latinca ipariskolai tervezete. (Köznevelés, 1969. 5.)
Kossuth a nemzetiségi kérdésről emigrációs irataiban. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, 1970; és külön: Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Füzetei. 516. Eger, 1970)
A nemzetfogalom átalakulása a magyar történelemben. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, 1971; és külön: Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Füzetei. 544. Eger, 1971; oroszul: Uzsgorod, 1965)
Latinca Sándor mint kormányzótanácsi biztos. (Párttörténeti Közlemények, 1971)
Latinca Sándor – külön figyelemmel somogyi korszakára. Kand. értek. (Bp., 1971)
Latinca Sándor beszédeiből. (Somogy [folyóirat], 1971)
Ellenforradalmi mozgalmak Somogyban, a Tanácsköztársaság idején. (Történelmi Szemle, 1972)
Latinca Sándor fogsága és halála. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, 1972; és külön: Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Füzetei. 567. Eger, 1972)
Bevezetés a történettudományba, Főisk. tankönyv. (Bp., 1972; 10. kiad. 1982; 13. kiad. 1995; 14. kiad. 1996; 22. kiad. 2004)
Magyarország története. 1308–1526. Főisk. tankönyv. (Bp., 1972; 12. kiad. 1984; 14. kiad. 1992)
Latinca Sándor. Monográfia. 1 táblával. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 71. Bp., 1973)
Latinca Sándor Somogy vármegye direktóriumában. (Agrártörténeti Szemle, 1973)
Latinca Sándor útja a forradalmakig. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, 1973; és külön: Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Füzetei. 593. Eger, 1973)
Latinca-dokumentumok. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, 1974; és külön: Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Füzetei. 630. Eger, 1974)
Magyar történelem a legrégibb időktől 1308-ig. Főisk. jegyz. (Bp., 1975; 14. átd. kiad. 1992; 20. kiad. 1997; 23. kiad. 2002)
Szatmár megye leírása Ludovicus Nagy… munkájában. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, 1978; és külön: Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Füzetei. 706. Eger, 1978)
Szatmár megye népessége és etnikai viszonyai a XIX. század elején. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, 1979; és külön: Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Füzetei. 750. Eger, 1979)
Szatmári puszták a XIX. század elején Szirmay Antal adatai alapján. (Agrártörténeti Szemle, 1980)
A magyar nemesség kialakulása. (Hevesi Szemle, 1980)
Gazdasági viszonyok Szatmárban, a XIX. század elején. (Agrártörténeti Szemle, 1981)
Bevezetés a történettudományba. Főisk. jegyz. (Bp., 1983)
Mit tanult a nemes ifjúság Szatmárban, 1809-ben? (Pedagógiai Műhely, 1984)
Nemesi háztartás és család Szatmárban, az 1809. évi inszurrekciós összeírás adatai alapján. (Agrártörténeti Szemle, 1985)
A nemesség lélekszáma és nemzetiségi összetétele Szatmár megyében, a XIX. század elején. (Acta Academiae Paedagogicae Nyíregyháziensis, 1985)
Szlovák és román nevek a szatmári nemesség 1809. évi összeírásában. (Magyar Nyelv, 1986)
Nemesi háztartások jövedelme Szatmárban a napóleoni háborúk korában. 1809. évi adatok alapján. (Acta Academiae Paedagogicae Nyíregyháziensis, 1987)
Nemes jogállású pásztorok Szatmárban, az 1809. évi inszurrekciós összeírásban. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1987)
Földárak Szatmárban a XIII. században. – Váraljai örmények a XVIII–XIX. századfordulóján. – Szatmári comesek a XII–XIII. században. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1988)
Nemesi vezeték- és keresztnevek Szatmárban az 1809. évi inszurrekciós összeírás alapján. (Helytörténeti tanulmányok, 1989)
Ritka nevek a szatmári nemesség 1809. évi inszurrekciós összeírásában. (Magyar Nyelv, 1989)
Szláv nevek a szatmári nemesség 1809. évi összeírásában. (Magyar Nyelvjárások, 1990)
Szatmár területrendezése a XIX. század elején. (Acta Academiae Paedagogicae Nyíregyháziensis, 1990)
Az Árpád-kori Szatmár vármegyéről. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1991)
Birtoklástörténetünk szókincséből. (Magyar Nyelv, 1992)
Nagykároly nemessége 1809-ben. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1993)
A szántás és állattartás szamosközi terminológiájából. (Magyar Nyelv, 1993)
Az 1804. évi népösszeírás Szatmárban. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1995)
Nagykároly nemessége az 1809. évi inszurrekciós összeírás feljegyzései alapján. (Acta Academiae Paedagogicae Nyíregyháziensis, 1996)
Széchenyi nemzetszemlélete főbb művei alapján. (Liber politicus. Bp., 1998)
Miért nem sietnek a nép segítségére? Parlamenti beszédek és felszólalások. 1990–1994. (Liber politicus. Bp., 1998)
Parlamenti beszédek és felszólalások. 1994–1998. (A Szenci Molnár Társaság kiadványa. Bp., 2001)
Rokonság, család, tulajdon Szent István törvényeiben. (Turul, 2005; és külön: A Szenci Molnár Társaság kiadványa. Bp., 2005)
A nemesi földtulajdon kialakulása. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2005)
István templom-törvényéről. Egy forráshely értelmezéséhez. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 2006)
A nemesi jogállás 1608 előtti törvényeinkben. (Valóság, 2006)
szerk.: Visszaemlékezések Rippl-Rónai Józsefre. Összeáll. 15 táblával. (Somogyi Almanach. 3. Kaposvár, 1958)
Rippl-Rónai József írásaiból. Összeáll., az utószót írta. (Dunavecse, 1967)
Latinca Sándor válogatott írásai. Összeáll., az előszót írta. (Somogyi Almanach. 11. Kaposvár, 1969)
Agrárnépesség, agrártársadalom Magyarországon a Mária Terézia-kori úrbérrendezés és 1945 között. A Nyíregyházán, 1986. okt. 17–18-án rendezett szakmai konferencia szerkesztett előadásai. Szerk. (A Bessenyei György Tanárképző Főiskola kiadványa. Nyíregyháza, 1987)
Emlékkönyv Hársfalvi Péter születésének hatvanadik évfordulójára. Szerk. Cservenyák Lászlóval. (A Bessenyei György Tanárképző Főiskola kiadványa. Nyíregyháza, 1989)
Nagyatádi Szabó István-emlékkönyv. 1863–1924. Szerk. (Bp., 1995)
néhány írásai a Petőfi Népében: A haza fogalma. (1968. ápr. 9.)
„A honvéd helyt állott hősiesen.” 1848–1849 mérlege Kossuth irataiban. (1968. okt. 6.)
Közbevetés a nemzeti öntudat vitájához. (1968. nov. 3.).
Irodalom
Irod.: Az 1990-ben megválasztott Országgyűlés almanachja. (Bp., 1992)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 2006. ápr. 24.)
Az 1994-ben megválasztott Országgyűlés almanachja. (Bp., 1996)
Az 1998-ban megválasztott Országgyűlés almanachja. (Bp., 2001)
Nemzetek és birodalmak. Tanulmányok K. S. 70. születésnapjára. Szerk. Czövek István. (Nyíregyháza, 2005)
Sallai József: K. S. 80. születésnapjára. (Honismeret, 2014).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014
