Katona Mór, dercsikai
jogász
Született: 1845. május 6. Szentmihályfa, Pozsony vármegye
Meghalt: 1927. április 6. Budapest
Család
Régi nemesi családból származott (a család nemességét 1661-ben, I. Lipóttól nyerte el). F: Rosy Szerén (†1933). Fia: Katona Móric (1879–) jogász, pozsonyi ügyvéd, Katona Loránd és Katona Marián.
Iskola
Középiskoláit Pozsonyban és Sopronban végezte, a pesti és a bécsi tudományegyetemen tanult (1866–1871), a pesti tudományegyetemen jogtudori okl. (1871), a magyar magánjog tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1872).
Életút
A pesti ítélőtábla joggyakornoka (1871–1872), a nagyszebeni jogakadémián a magyar magánjog r. tanára (1872–1874). A pesti tudományegyetemen a magyar magánjog magántanára (1872–1874), a győri jogakadémián a magyar magánjog és az osztrák polgári jog r. tanára (1874–1892), a kassai jogakadémián (1892–1899), a pozsonyi jogakadémián a büntetőjog és a polgári jog r. tanára (1899–1903). A budapesti tudományegyetemen a magyar magánjog ny. r. tanára (1903–1915); közben az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja (1908–1909).
A magyar magánjog különböző kérdéseivel, elsősorban családjoggal és a családi hitbizományok, valamint a végrendelkezések jogi problémáival foglalkozott. Részt vett a háromkötetes Magyar magánjog munkálataiban. Az 1890-es években híres szakmai vitát folytatott a kúriai bírókkal. Kodifikációs tevékenysége is értékes. Már életében összegyűjtötték és kiadták legfontosabb magánjogi dolgozatait.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a Kerepesi úti temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékezet és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007). Munkásságával Balogh Judit jogtörténész foglalkozik.
Elismerés
A budapesti tudományegyetem Pasquich János-jutalma (1870), az MTA Sztrokay-féle jutalma (1884).
Szerkesztés
A Jogtudományi Közlöny munkatársa (1874-től). A Győri Közlöny szerkesztője (1887–1890).
Főbb művei
F. m.: A tévedés beszámítása a büntető jogban. Tanulmány. (Pest, 1870)
A törvényes örökösödés a magyar jogban. 1–6. Habilitációs értek. is. (Jogtudományi Közlöny, 1872 és külön: Bp., 1872)
A köteles részről. (Jogtudományi Közlöny, 1874 és külön: Bp., 1874)
Van-e az egyoldalú ígéretnek kötelező ereje? 1–5. (Jogtudományi Közlöny, 1875 és külön: Bp., 1875)
A szomszédjog. Civiljogi tanulmány. (Jogtudományi Közlöny, 1882 és külön: Bp., 1882)
A pénztartozásokról. Tanulmány. (Győr, 1884)
A családi hitbizományok alapításának engedélyezése alkotmányos szempontból. (Jogtudományi Közlöny, 1892)
A magyar családi hitbizomány. Monográfia. (Bp., 1894)
A kereset nélküli kötelmek tana. – A dologi és kötelmi jog. – A dologi jogok fogalmához. (A Jog, 1895)
Bírói önkény a curián. (A Jog, 1896)
A családi hitbizományok reformja. – A telki szolgalom birtokának megszerzéséről. – Egy curiai határozat bírálata. – A jobbágyság jogi állása ezer év alatt. 1–2. – A végrendeletek érvénytelenítésének kérdéséhez alaki kellékek hiánya miatt. – Elmélkedés egy curiai határozat fölött. (Jogtudományi Közlöny, 1896)
Magyar magánjog I. köt. A birtok tana. Monográfia és egy. tankönyv is. (Bp., 1898 és külön: Bp., 1898)
Magyar magánjog. II. köt. Dologjog. Imling Konráddal és Lányi Bertalannal. Monográfia és egy. tankönyv is. (Bp., 1898)
Magyar magánjog. III. köt. Kötelmi jog. Monográfia és egy. tankönyv is. Kiss Mórral és Reiner Jánossal. (Bp., 1898)
Az érvénytelenség és a megtámadhatóság helytelenségei a magyar házassági törvényben. (Jogtudományi Közlöny, 1898)
A tévedés tana a magánjogban. 1–3. (Jogtudományi Közlöny, 1898–1899)
A telekkönyvi rangnak vagy elsőbbségnek átengedéséről. Barna Ignác és Csillag Gyula felszólalásával. (Magyar jogászegyleti értekezések. 157. Bp., 1899)
A telekkönyvi rangelsőbbség átengedésének hatálya az egyetemleges jelzálogoknál. (Jogtudományi Közlöny, 1899)
A mai érvényű magyar magánjog vezérfonala. (Stampfel-féle tudományos zsebkönyvtár. 31–34. Pozsony–Bp., 1899; 2. kiad. 1904; Tudományos zsebkönyvtár. 3. bőv. kiad. Bp., 1909)
A lehetetlen és a tilos feltétel hatása a végrendeletben. (Jogtudományi Közlöny, 1900)
A tervezet birtoktanának bírálata. (Kritikai tanulmányok a polgári törvénykönyv tervezetéről. 3. Bp., 1901)
A magyar bányajog vázlata. (Stampfel-féle tudományos zsebkönyvtár. 136. Pozsony–Bp., 1903; Tudományos zsebkönyvtár. 2. átd. kiad. Bp., 1913)
Adalék a magánjogi tévedés tanához. (Jogtudományi Közlöny, 1903)
Észrevételek a tervezet kötelmi jogának egyes szabályaira. K. M. előadása a Magyar Jogászegylet 1904. febr. 6-án tartott teljes ülésén. Almási Antal, Enyiczkey Gábor és Szladits Károly felszólalásaival. (Magyar jogászegyleti értekezések. 234. Bp., 1904)
Magánjogi dolgozatok gyűjteménye. (Bp., 1905)
Az érdemtelenség viszonya a kitagadáshoz. (Jogtudományi Közlöny, 1906)
A polgári törvénykönyv javaslatának 1532. §-ához. (Jogtudományi Közlöny, 1914)
A mai érvényű magyar magánjog vezérfonala. Hasonmás kiad. Balogh Judit Magánjog a XIX. század végén c. tanulmányával. (Bp., 2008).
Irodalom
Irod.: Pettkó Béla: K. M.: A magyar családi hitbizomány. (Századok, 1893)
Joób Lajos: K. M.: A magyar családi hitbizomány. (Budapesti Szemle, 1894)
Staud Lajos: K. M.: A magyar családi hitbizomány. (Jogtudományi Közlöny, 1894)
Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Győri életrajzi lexikon. (2. átd. kiad. Győr, 2003; Balogh Judit: K. M. és Grosschmid Béni könyvei elé. (Jogtörténeti Szemle, 2009).
Megjegyzések
Lexikonok téves halálozási adata: ápr. 4. Gyászjelentése szerint ápr. 6-án hunyt el!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014
