Kenyeres Júlia
újságíró, szerkesztő
Rosinger Andorné Korach Julianna
Született: 1895. december 11. Letenye, Zala vármegye
Meghalt: 1958. december 30. Budapest
Temetés: 1959. január 10. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Dédszülei, apai: Korach Leibl, Pollack Anna; Pollatsek Márkus és Pollatsek Mindel.
Dédszülei, anyai: Singer Izsák, ?; ?, ?.
Nagyszülei: Korach Móric (= Korach Mózes, 1828–1886. jan. 22. Hol?), Polacsek/Pollatsek Hindl Anna (1832–1917) és Singer Móric, Friedmann Hani (= Friedmann Sarolta).
Korach Móric/Mózesnek tizenkét testvére volt, köztük Korach Fülöp Pinkas (ezen a néven a családban az első ismert, 1826–1893. szept. 16. Hol?).
Szülei: Korach Fülöp (= Korach Pinkas, 1863. aug. 12. Kisszeben, Sáros vm.–1939. júl. 20. Bp.) állampénztári tisztviselő, Singer Berta (1866. okt. 18. Miskolc, Borsod vm.–1942. nov. 14. Bp.).
Apja adótiszt volt, akit egy Eperjes környéki településről, Sirokáról Kassára, onnan Miskolcra, Letenyére, végül Fiumébe helyeztek.
A család távoli rokona dr. Korach Fülöp (= Korach Pinkas, 1843. Siroka, Sáros vm.–1908. okt. 25. Igló, Szepes vm. Temetés: 1908. okt. 26. Igló) orvos, a Hernádvölgyi (= Iglói) járás orvosa.
Testvérei: Korach Mór (1888. febr. 8. Miskolc–1975. nov. 27. Bp. Temetés: 1975. dec. 5. Mező Imre út) vegyészmérnök, Kossuth-díjas egyetemi tanár, az MTA tagja (l.: 1956; r.: 1958), Korach Margit (1888. dec. 29. Miskolc–1910. júl. 13. Bp.) és Komját Aladár (= Korach Aladár, 1891. febr. 11. Kassa, Abaúj-Torna vm.–1937. jan. 3. Párizs) költő.
Korach Margit – aki Korach Mórral egy évben született – 21 évesen tüdővészben vesztette életét.
Férje: Réz Andor (= Rosinger Andor/András, Bíró Károly; 1898. okt. 26. Tasnádfő, Bihar vm.–1940 nyara Franciaország) újságíró, kritikus, szerkesztő, az illegális KMP tagja, a ROSZTA (= Orosz Távirati Ügynökség, a TASSZ elődje) szovjet hírügynökség berlini tudósítója; Rosinger Benjámin és Atlasz Róza fia.
Rosinger Andor nem azonos dr. Rosinger Andor (1912–1980. jan. 2. Bp. Temetés: 1980. jan. 6. Kozma utcai Izraelita Temető) orvos, fül-orr-gégész főorvossal.
Iskola
Középiskoláit Fiumében végezte, a fiumei magyar kir. felsőbb leányiskola és leánygimnáziumban éretts. (Korach Júlia néven, 1916), a budapesti tudományegyetemen matematika–fizika szakon (1916), majd az orvostudományi karon tanult tovább (Korach Júlia néven, 1917–1918); tanulmányait nem fejezte be.
A Kenyeres Júlia nevet az illegalitásban vette fel (pontos éve nem ismert).
Életút
Diákévei alatt a Galilei Kör tagja, majd Kassák Lajos A Tett (1915–1916) és Ma c. folyóiratának munkatársa (1916–1918). A KMP tagja (1918. dec.), a Tanácsköztársaság alatt a „szocializált mozgóképüzemek” politikai biztosának művészeti helyettese (1919).
A bukás után Bolognában, Faenzában, egy rövid ideig San Marinóban élt (1920–1921), Bécsben telepedett le (1921–1922), majd Berlinben, a legálisan működő német kommunista párt propagandistájaként, üzemi lapszerkesztőként tevékenykedett (1922–1932). Pártmegbízatásból Moszkvába rendelték (1932), az ún. Lenin-iskola aspiránsa (1932–1935), történeti vizsgái és a sikeres spanyol nyelvvizsga után a Lenin-iskolán a párttörténet és a marxizmus-leninizmus előadó tanára és a Komintern spanyol referense (1935–1936). A spanyol polgárháborúban a Nemzetközi Brigádok tagjaként, a köztársaságiak oldalán harcolt (1936–1938), súlyosan megbetegedett, s gyógykezelésre Franciaországba utazott (1938). Felépülése után ismét a Szovjetunióban élt; Moszkvában, a Komintern spanyol káderképző iskolájának előadó tanára (1939–1942), a moszkvai Kossuth Rádió munkatársa (1942–1945).
Magyarországra történt visszatérése után a Tartós békéért, népi demokráciáért c. folyóirat főszerkesztője (1947), a Magyar Rádió főmunkatársa és az MDP Pártfőiskola r. tanára (1947–1950), a Magyar Távirati Iroda (MTI) vezérigazgató-helyettese (1950–1957).
Tudományos írásaiban általános aktuálpolitikai, ideológiai és munkásmozgalmi kérdésekkel foglalkozott. Néhány irodalomtörténeti dolgozatot is közölt testvéréről, Komját Aladárról.
Emlékezet
Kenyeres Júlia Letenyén született, emigrációjából hazatérve Budapesten élt és tevékenykedett, a Mező Imre úti Munkásmozgalmi Pantheonban (= Kerepesi úti Temetőben) nyugszik. Születésének 90. évfordulóján emléktáblát avattak a Magyar Távirati Iroda (MTI) akkori székházában (a Naphegy téren, 1985. dec. 6-án). Nevét vette fel a letenyei Kenyeres Júlia Gimnázium (1970–1990: ahol évente Kenyeres Júlia Emléknapokat is tartottak) és a balatongyöröki Kenyeres Júlia KISZ-tábor, valamint róla nevezték el a budapesti Tóth Kálmán utcai Kenyeres Júlia általános iskolát is (1973-ig).
Elismerés
Magyar Szabadság Érdemrend (ezüst, 1947), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1952), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1956), Munka Érdemrend (1958).
Főbb művei
F. m.: Egy költő útja. [Lányi Saroltáról.] (Emberség, 1947. 5-6.)
A szabadságharc és a nemzetközi politika. (Társadalmi Szemle, 1948. 3. és Forradalom és szabadságharc. 1848–1849. Bp., 1948)
A Szovjetunió békepolitikája sikerének forrásai. (Az MDP Központi Előadó Iroda előadásai 6. Az MDP KV Oktatási Osztálya kiadványa. Bp., 1950)
El a kezekkel Koreától! Összeáll. K. J. (Bp., Szikra Könyvkiadó, 1950)
Gondolatok a nagy kongresszus előestéjén. (Irodalmi Újság, 1956. 6.).
F. m.: írásai a Társadalmi Szemlében: A szabadságharc és a nemzetközi politika. (1948. 3.)
Szovjetunió – a világ legdemokratikusabb választása. (1951. 3-4.)
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének hatodik ülésszaka. (1951. 12.)
A szocialista népgazdaság újabb győzelme. (1952. 2-3.)
Indokína és Genf. (1954. 6.)
A jobboldali szocialisták mai politikája. (1955. 2-3.)
A nemzetközi helyzet alakulásáról. (1955. 9.)
Lenin a proletárdiktatúra államáról. (1957. 6.).
Irodalom
Irod.: családi és egyéb források: dr. Korach Fülöp. [Temetés utáni hír és nekrológ.] (Szepesi Lapok, 1908. okt. 28.)
Korach Aladár és Róna Irén júl. 31-én házasságot kötöttek. (Pesti Hírlap, 1918. aug. 3.)
Érdekes portré a letartóztatott komunista [!] vezérről és társairól. [Rosinger Andorról.] (A Mai Nap, 1933. júl. 19.)
Elfogták Moszkva legújabb futárját, a kivégzett Sallai utódját. [Rosinger Andorról.] (8 Órai Újság–Pesti Hírlap, 1933. júl. 19.)
Pongrácz Zsuzsa: Mintha százezer csillag gyulladt volna ki… [Kenyeres Júliáról, a Párt alapító tagjáról.] (Világosság [napilap], 1948. nov. 19.)
Meghalt Kenyeres Júlia elvtársnő. (Népszabadság–Pest megyei Hírlap, 1959. jan. 1.)
Kenyeres Júlia. Nekrológ. (Népszabadság, 1959. jan. 4.)
Kenyeres Júlia, a munkásmozgalom halottja. (Pest megyei Hírlap, 1959. jan. 4.)
Kenyeres Júlia. Nekrológ. (Élet és Irodalom, 1959. 2. [jan. 9.])
Elbúcsúztatták Kenyeres Júlia elvtársnőt. (Népszabadság, 1959. jan. 11.)
B. J.: 75 éve született Kenyeres Júlia. (Zalai Hírlap, 1970. dec. 11.)
Felavatták Kenyeres Júlia emléktábláját. (Népszava, 1985. dec. 7.)
Terényi Éva: Kenyeres Júlia emlékére. (Népszabadság, 1985. dec. 11.).
Irod.: feldolgozások, lexikonok: Kenyeres Júlia élete és munkássága. (Letenye, 1971)
Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerk. Vass Henrik. (Bp., 1972)
Élni emberül. A munkásmozgalom Zala megyei harcosai Életrajzgyűjtemény. (Zalaegerszeg, 1980)
Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. (Zalaegerszeg, 1994)
Zalai életrajzi lexikon. (3. jav. és bőv. kiad. Zalaegerszeg, 2005).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NMX-QF5S?lang=hu (Korach Pinkas [Fülöp] születési anyakönyve, 1863)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-L9PH-Q93L-P?lang=hu (Korach Mór születési anyakönyve, 1888)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-L9PH-Q93V-5?lang=hu&i=303 (Korach Margit születési anyakönyve, 1888)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NMZ-NCPZ?lang=hu (Korach Aladár születési anyakönyve, 1891)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V9J-PVZ7?lang=hu (Korach Júlia születési anyakönyve, 1895)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZFD-74ML?lang=hu (Korach Margit halotti anyakönyve, 1910)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:43P8-4FW2?lang=hu (Korach Fülöp halotti anyakönyve, 1939)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68DM-PLYT?lang=hu (Korach Fülöpné Singer Berta halotti anyakönyve, 1942)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:75YD-HFZM?lang=hu (Kenyeres Júlia halotti anyakönyve, 1958)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/201515 (Korach Mór gyászjelentése, 1975)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6BRJ-1SB8?lang=hu (Korach Mór halotti anyakönyve, 1975)
https://retro.kniznica.info/collect/pramene/index/assoc/HASH0129/49877574.dir/doc.pdf (Emlékbeszéd dr. Korach Fülöp felett, 1908)
https://www.visszaemlekezesek.hu/hegedus-gyorgyi (Hegedűs Györgyi [Korachné Hegedűs Éva testvére] visszaemlékezése, 2008–2009)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM60630
https://magyarnemzetinevter.hu/person/738941/
https://nevpont.hu/palyakep/kenyeres-julia-f5133
http://www.nevpont.hu/view/11072
http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/11072
Megjegyzések
Rosinger Andor/András gépésztechnikus, az illegális KMP tagja, 1922-től 1933-ig a ROSZTA (= TASZ) berlini tudósítója. Pártfeladatra érkezett Magyarországra (mint a kivégzett Sallai Imre utódja). Lebukása után fogolycserével visszatért a Szovjetunióba (1934–1938), Franciaországban élt (1938–1940), az ország német megszállása után eltűnt. Réz Andor az illegális mozgalmi neve, Bíró Károly az irodalmi álneve volt. Kenyeres Júlia hivatalosan Rosinger Andorné volt.
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2025
