Kenyeres Júlia
újságíró, szerkesztő
Korach Julianna
Született: 1895. december 11. Letenye, Zala vármegye
Meghalt: 1959. december 30. Budapest
Család
Sz: Korach Fülöp, Singer Berta. Apja adótiszt volt, akit Gölnicbányáról Letenyére, majd Fiumébe helyeztek. Testvére: Korach Mór (1888–1975) vegyészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja és Komját Aladár (1891–1937) költő.
Iskola
Elemi és középiskoláit Fiumében végezte, a budapesti tudományegyetemen matematika–fizika szakon (1915–1916), majd az orvostudományi karon tanult tovább (1916–1918); tanulmányait nem fejezte be.
Életút
Diákévei alatt a Galilei Kör tagja, majd Kassák Lajos A Tett (1915–1916) és Ma c. folyóiratának munkatársa (1916–1918). A KMP tagja (1918. dec.), a Tanácsköztársaság alatt a „szocializált mozgóképüzemek” politikai biztosának művészeti helyettese (1919).
A bukás után Bolognában, Faenzában, Bécsben (1920–1922), majd Berlinben élt; Berlinben a legálisan működő német kommunista párt propagandistájaként, üzemi lapszerkesztőként tevékenykedett (1922–1932). Moszkvában telepedett le (1932), a Komintern spanyol referense és az ún. Lenin-iskolán a párttörténet és a marxizmus-leninizmus előadó tanára (1932–1936). A spanyol polgárháborúban a Nemzetközi Brigádok tagjaként, a köztársaságiak oldalán harcolt (1936–1938), súlyosan megbetegedett, s gyógykezelésre Franciaországba utazott (1938). Felépülése után ismét a Szovjetunióban élt (1939–1947); Moszkvában, a II. világháború alatt, a Komintern spanyol káderképző iskolájának előadója, a moszkvai Kossuth Rádió munkatársa (1942–1945).
Magyarországra történt visszatérése után a Magyar Rádió főmunkatársa, az MDP Pártfőiskola tanára (1947–1950), a Magyar Távirati Iroda (MTI) vezérigazgató-helyettese (1950–1957).
Tudományos írásaiban általános aktuálpolitikai, ideológiai és munkásmozgalmi kérdésekkel foglalkozott. Néhány irodalomtörténeti dolgozatot is közölt testvéréről, Komját Aladárról.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a Mező Imre úti Munkásmozgalmi Pantheonban (= Kerepesi úti Temetőben) nyugszik. Nevét vette fel a letenyei Kenyeres Júlia Gimnázium (1990-ig) és a balatongyöröki Kenyeres Júlia KISZ-tábor, valamint róla nevezték el a budapesti Tóth Kálmán utcai általános iskolát is (1973-ig).
Főbb művei
F. m.: Egy költő útja. (Emberség, 1947)
A szabadságharc és a nemzetközi politika. (Társadalmi Szemle, 1948 és Forradalom és szabadságharc. 1848–1849. Bp., 1948)
A Szovjetunió békepolitikája sikerének forrásai. (Az MDP KV Oktatási Osztálya kiadványa. Bp., 1950)
írásai a Társadalmi Szemlében: Szovjetunió – a világ legdemokratikusabb választása. – Az Egyesült Nemzetek Szervezetének hatodik ülésszaka. (1951)
A szocialista népgazdaság újabb győzelme. – Indokína és Genf. (1954)
A jobboldali szocialisták mai politikája. – A nemzetközi helyzet alakulásáról. (1955)
Lenin a proletárdiktatúra államáról. (1957).
Irodalom
Irod.: K. J. élete és munkássága. (Letenye, 1971)
Munkásmozgalom-történeti lexikon. (Bp., 1972)
Élni emberül. A munkásmozgalom Zala megyei harcosai Életrajzgyűjtemény. (Zalaegerszeg, 1980)
Zalai életrajzi kislexikon. (3. jav. és bőv. kiad. Zalaegerszeg, 2005).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015
