Keszthelyi Tibor
irodalomtörténész, műfordító, afrikanista, diplomata
Született: 1932. augusztus 24. Pestszentlőrinc, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1993. május 17.
Család
Sz: Radványi Ilona. Hatan voltak testvérek, apja lakatos volt. F: 1959-től Keszthelyi Katalin (= Molnár Katalin), az MTA Agrokémiai és Talajtani Kutatóintézete szakfordítója. Leánya: Keszthelyi Doris (1961–).
Iskola
Elemi és középiskoláit Pestszentlőrincen (= Budapest, XVIII. kerület) végezte (1951-ben éretts.). Az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karán angol–magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1955), diplomáciai tanfolyamot végzett (1956), az irodalomtudományok kandidátusa (1973). Az MLEE általános tagozatán végzett (1970).
Életút
New Yorkban ENSZ-ösztöndíjas vendégkutató (1956–1957). A Külügyminisztériumban szolgált (1957-től); előadó (1957–1959), Magyarország New York-i ENSZ-képviseletének munkatársa (1959–1962 és 1986–1993), a Külügyminisztérium Nemzetközi Szervezetek Főosztálya főelőadója (1962–1969), Magyarország athéni nagykövetségének kultúrattaséja, majd Washingtonban kulturális tanácsos (1969–1986).
Magyarországon az elsők között foglalkozott fekete-afrikai irodalommal, alapvetően új eredményeket ért el az afrikai irodalom fogalmának tisztázása, irodalmi formáinak meghatározása terén. Vizsgálta még a kortárs afroamerikai kultúra sajátosságait, a klasszikus detektívtörténetek fejlődésrajzát, műfaji különlegességeit és esztétikai problémáit. Műfordítói tevékenysége is jelentős, elsősorban kortárs afrikai (ghánai, kenyai, nigériai) irodalmat tolmácsolt, kisebb műfordításai a Nagyvilág c. világirodalmi folyóiratban jelentek meg. Helon László álnéven útleírása, politikai tárgyú írásai és elemzései is megjelentek.
Szerkesztés
A Jelenkor, a Nagyvilág és a Helikon c. folyóiratok kritikusa (1962-től).
Főbb művei
F. m.: Nigéria irodalmi életéről. (Nagyvilág, 1964)
A mai afrikai dráma. (Nagyvilág, 1966)
Felfedeztem Amerikát! Útleírás. 16 táblával. Helon László néven. (Ország–Világ. Bp., 1966; 2. kiad. 1967)
Kísérlet a néger afrikai esztétika megteremtésére. (Nagyvilág, 1969)
Irodalmi formák Fekete-Afrikában. (Nagyvilág, 1970)
A négritude és a nyugat-afrikai irodalom. – A fekete-afrikai irodalom Magyarországon. (Helikon, 1970)
Az afrikai irodalom magyar nyelven. (Helikon, 1970)
Az afrikai irodalom kialakulása és fejlődése napjainkig. Monográfia és kand. értek. is. 8 táblával, kihajtható mellékletekkel. (Bp., 1971)
A mai afrikai regény. (Kritika, 1971)
Kamerun irodalmi élete. (Nagyvilág, 1975)
Az afrikai dobnyelv. (Élet és Tudomány, 1976. 23.)
Afrika felfedezése a magyar irodalomban. (Nagyvilág, 1977)
A detektívtörténet anatómiája. (Bp., 1979; oroszul: Bp., 1989)
Görög tájak, talányok. Keszthelyi Katalinnal. (Univerzum Könyvtár. Bp., 1980)
Az afrikai dobnyelv, mint a költői közlés eszköze. (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1980)
Afrikanische Literatur. Versuch eines Überblicks. Az afrikai irodalom kialakulása és fejlődése napjainkig c. műve német nyelvű átd. kiadása. Ford. Lieber Péter. (Berlin–Weimar, 1981)
Indiánok Arizonában. Útleírás. 16 táblával. Ill. Engel Tevan István. (Ország–Világ. Bp., 1983)
A krimi. Szemelvények. Vál., szerk. (Pro és kontra. Bp., 1985)
Metanyelvi kifejezések: vizualitás és ötlet a költészetben. (Nagyvilág, 1985)
Fekete lángok. Nyugat- és Közép-Afrika költészete. Vál., szerk. Hárs Ernővel. Az utószót írta K. T. (Bp., 1986; 2. kiad. 1989)
Egy afrikai költő anatómiája. (Nagyvilág, 1987)
A detektívtörténet anatómiája. (Új kiad. Bp., 1999;
ford.: Conton, William: Afrikai vagyok. Regény. Ford. (Modern Könyvtár. 64. Bp., 1963)
Tutuola, Amos: Részeg a bozótban. Elbeszélés. Ford. (Részeg a bozótban. Afrikai elbeszélők. Szerk. Karig Sára. Bp., 1966)
Modisane, W.: A koldulás méltósága. Elbeszélés. Ford. (Égtájak. Világirodalmi antológia. Bp., 1967)
Plomer, William: Viktória királynő gyermeke. Elbeszélés. Ford. (Dél-afrikai elbeszélések. Bp., 1967)
Okara, Gabriel: A hang. Kisregény. Ford. K. T., az utószót írta Karig Sára. (Modern Könyvtár. P151. Bp., 1968)
Ngugi, James: Búcsú az éjtől. Kisregény. Ford. K. T., az utószót írta Karig Sára. (Bp., 1971)
Gordimer, Nadine: Livingstone bajtársai. Elbeszélések. Ford. Borbás Mária. Az előszót írta K. T. (Világkönyvtár. Bp., 1976).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015
