Ketskeméty István
fizikus
Született: 1927. augusztus 20. Dombegyház, Csanád vármegye
Meghalt: 2007. február 3. Szeged
Család
Sz: Ketskeméty Károly tanító, Molnár Etelka. F: 1951-től Fodor Erzsébet.
Iskola
A szegedi Klauzál Gábor Gimnáziumban tanult (1937–1944), magánúton éretts. (1945?), a Pázmány Péter Tudományegyetemen (1946–1947) és a Szegedi Tudományegyetemen tanult tovább (1947–1950); Szegeden matematika–fizika szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1950), doktorált (1960). A fizikai tudományok kandidátusa (1954), doktora (1964).
Életút
A Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE TTK Kísérleti Fizikai Intézete gyakornoka (1949–1951) és a TTK Tanulmányi Osztályának vezetője (1950–1951). Az Intézet egy. adjunktusa (1954–1959), egy. docense (1959–1965), egy. tanára (1965. aug. 1.–1987. dec. 31.), emeritusz professzora (1993-tól); a TTK dékánhelyettese (1962–1965) és a Tanszék vezetője (1970–1987). Az MTA szegedi Lézerfizikai Tanszéki Kutatócsoportjának tud. tanácsadója (1988-tól). Az MTA–TMB-n Budó Ágoston aspiránsa (1951–1954).
Tudományos pályafutásának kezdetén matematikával, elsősorban halmazelmélettel foglalkozott, később érdeklődése a kísérleti fizika felé fordult. Jelentős eredményeket ért el a molekuláris lumineszcencia-polarizáció egyes jelenségeinek tisztázása, a valódi fluoreszcencia-jellemzők meghatározásának elvi és gyakorlati kérdései, ill. az ún. szekunder fluoreszcencia kísérletes hatásainak feltárása terén; meghatározta a lumineszcencia-hatásfok felső határát. Vizsgálatokat végzett bonyolult molekulák abszorpciós spektrumának kvantummechanikai értelmezése érdekében. Az utóbbi években lézerfizikai alapkutatásokkal foglalkozott. Néhány tudománytörténeti dolgozatot is írt a mesterének vallott Budó Ágostonról (1914–1969).
Emlékezet
Szegeden (Budapesti körút 13/b) élt és tevékenykedett, az Alsóvárosi Temetőben nyugszik.
Elismertség
A Szegedi Akadémiai Bizottság ügyvezető titkára (1961–1967). Az MTA–TMB Fizikai és Csillagászati Szakbizottsága tagja (1963–1990). Az MTA Fizikai Szakbizottság Atomhéj-fizikai Albizottsága (1964–1990), Spektroszkópiai Albizottsága tagja (1970–1990).
Elismerés
Munka Érdemrend (ezüst, 1967; arany, 1978), Április Negyedike Érdemrend (1987).
Schmid Rezső-díj (1959), Akadémiai Jutalom (1959), Akadémiai Díj (1966), Eötvös Loránd-emlékérem (1985), Eötvös József-koszorú (1995).
Főbb művei
F. m.: Eine Bahuptung, die mit der verallgemeinerten Kontinuumhypothese äquivalent ist. (Publicationes Mathematicae, 1952)
Vizsgálatok az alumínium-morin lumineszcenciájáról. Adalékok a polarizált lumineszcencia elméletéhez. Kand. értek. (Szeged, 1954)
Polarizációs vizsgálatok lumineszkáló oldatoknál az abszorpciós és emissziós átmenetek jellegének eldöntésére. Szalay Lászlóval. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1956; németül: Polarisation der Lumineszenz und der Charakter der Absorptions- und Emissionsübergänge. (Acta Physica, 1955)
The Influence of Secondary Fluorescence on the Emission Spectra of Luminescent Solutions. Budó Ágostonnal. (Journal of Chemical Physics, 1956)
Über eine neue Messeinrichtung zur Untersuchung der Fluoreszenzpolarisation. Gargya Lászlóval és Salkovits Endrével. – Untersuchung des Zusammenhanges zwischen Absorptions- und Polarisationsspektrum einer fluoreszierenden Morinverbindung. Marek Nándorral és Sárkány Bélával. (Acta Physica et Chemica Szegediensis, 1958)
Über die sensibilisierte Fluoreszenz von Mischlösungen (Acta Physica, 1959)
The Connection of the Absorption and Fluorescence Spectra of Solutions. Dombi Józseffel és Horváth Rezsővel. (Acta Physica, 1960)
Zwischenmolekulare Energieübergabe in fluoreszierenden Lösungen. (Zeitschrift für Naturforschung, 1962)
Az oldatok fluoreszcenciájának fizikai alapjai. Doktori értek. (Szeged, 1964)
Über einen analytischen Ausdruck für Absorptions- und Fluoreszenspektren von Lösungen. Dombi Józseffel és Kozma Lászlóval. (Acta Physica et Chemica Szegediensis, 1964)
A Method for Spectrophotometrical Investigation of Absorption and Fluorescence Emission in Media of Extremely Weak Absorption. Kozma Lászlóval. (Acta Physica, 1970)
Budó Ágoston. (Magyar Tudomány, 1970)
Design and Calibration of a Rather Simple Computer-Controlled Pulsed Laser Spectrofluorimeter. Többekkel. (Applied Spectroscopy, 1988)
A Budó-féle lumineszcencia-iskoláról, különös tekintettel a kutatás megszervezésére. (Fizikai Szemle, 1989)
Investigation of Influence of Reflection in Luminescent Layer. 1–2. Többekkel. (Journal of Luminescence, 1994)
A folyadékok felületi feszültségéről, különös tekintettel Eötvös Loránd munkásságára. Hilbert Margittal. (Fizikai Szemle, 1999)
Az árapályjelenségek fizikai hátteréről. Farkas Zsuzsával. (Fizikai Szemle, 2003).
Irodalom
Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1988)
Szegedi egyetemi almanach. I. (Szeged, 1996)
Szegedi ki kicsoda? 1998–1999. Főszerk. Dlusztus Imre. (Szeged, 1999)
Farkas Zsuzsa: K. I. 70 éves. (Fizikai Szemle, 1998)
Rácz Béla: Búcsú K. I. professzortól. (Fizikai Szemle, 2007)
Varga Antal: K. I. (Polygon, 2008)
Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015
