Lampérth Géza
író, költő, levéltáros, történész
Született: 1873. október 23. Mencshely, Veszprém vármegye
Meghalt: 1934. november 18. Budapest
Temetés: 1934. november 20. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Testvére: Lampérth Béla. F: alsócsernátoni Csiky Anna.
Iskola
A pápai református gimnáziumban éretts. (1891), a budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1897).
Életút
A Perczel család nevelője (Bonyhádon, 1897–1898), a Magyar Országos Levéltár fogalmazója, levéltárosa, főlevéltárnoka (1899–1922), az Országgyűlési Könyvtár könyvtári őre (1922–1923).
A századelő egyik népszerű írójaként a hivatalos ízlést követő hazafias verseket, elbeszéléseket, regényeket, népszínműveket írt. Legtöbb írása a Rákóczi-szabadságharc korában játszódik, a kuruc hősiesség erősen idealizált történeteit az 1910-es években sorra kiadták, történetein, „rajzain” nemzedékek nőttek fel. Műveit konzervatív szemlélet, erkölcsi idealizmus, áhított hazafiság jellemezte. Néhány színművét a budapesti színházak is játszották (közülük a legismertebb: Veér Judit rózsája, 1905). A trianoni országvesztés után több nemzeti verseskötetet adott ki (A szent kürt, 1920; Nemzeti lant, 1923) amelynek célja a magyarság felrázása volt. Az 1920-as években az ifjúság számára átdolgozva újra kiadta és aktualizálta kuruc történeteit, ill. több történelmi ismeretterjesztő füzetben a magyar történelem dicsőséges eseményeit foglalta össze rövid, közérthető stílusban.
Levéltárosként Pápa és a kollégium történetével, művelődéstörténeti jelentőségével foglalkozott. Könyvtárosként ő szerkesztette az országgyűlés felsőházának naplóit. Legismertebb történeti műve azonban A magyar katona ezer éven át (1916) c. reprezentatív klasszikus hadtörténeti album, könyvgyűjtemények ma is rendkívül értékes és megbecsült példánya.
Emlékezet
Tevékenysége Pápához kötődik. Budapesten (XI. kerület, Lenke utca 44.) élt és tevékenykedett, a Kerepesi úti temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Emlékét Siófokon utca őrzi.
Elismertség
A Petőfi Társaság r. tagja (1905-től), főtitkára (1926-tól).
Elismerés
Az MTA Farkas–Ratkó pályadíja (1900) és Kóczán jutalma (1915), a Petőfi Társaság nagydíja (1927).
Szerkesztés
A Pápai Független Hírlap főmunkatársa.
Főbb művei
F. m.: szépirodalmi művei: Első könyvem. Hazafias és egyéb költemények. Beöthy Zsolt előszavával. (Bp., 1897)
Megjöttek a huszárok. Idillikus vígjáték. (Műkedvelők színháza. 22. Bp., 1898; 3. kiad. 1917)
Elmúlt időkből. Történeti rajzok és elbeszélések. I–II. köt. (Bp., 1899; Filléres Könyvtár. 188. 2. kiad. 1904; 3. kiad. Filléres Könyvek. 70. 1913)
Kurucok csillaga. Képek és anekdotás történetek a kuruc világból. (Bp., 1901)
Rodostó. Történelmi színmű. Géczy Istvánnal. (Fővárosi színházak műsora. 125–126. Bp., 1902)
Pacsirtaszó. Újabb költemények. (Bp., 1902)
Három pápai diák balatoni kalandozása a Balatonon. I–II. köt. [egy kötetben] Regény. Mühlbeck Károly rajzaival. (Filléres Könyvtár. 145–146. Bp., 1902; 2. kiad. 1911; 3. kiad. 1925)
Deák Ferenc emlékezete, születésének századik évfordulóján. A Kisfaludy Társaság által, Budapest székesfőváros pályadíjával jutalmazott óda. (Bp., 1903)
Magyar ember nótás könyve. Nóták, versek a magyar nép számára. (Bp., 1904)
Hű a koporsóig. Történeti elbeszélés. (Filléres Könyvtár. 220–221. Bp., 1906)
A nagy dárdás meg a kis dárdás. Elbeszélés a diákéletből. Mühlbeck Károly rajzaival. (Bp., 1906; Ifjúsági Regénytár. 2. kiad. Bp., 1915)
Kurucvilág. Veér Judit rózsája és más kuructörténetek. (Bp., 1907)
A boldogság vándora. Versek. (1–2. kiad. Bp., 1909)
Kuruc hősök. Elbeszélések a kuruc világból. Mühlbeck Károly rajzaival. (Bp., 1910)
Rákóczi lobogója. Történelmi elbeszélés. (Benedek Elek Kis Könyvtára. 115–116. Bp., 1910; Ifjúsági színjátékok. 3. 2. kiad. 1916)
A kompánia rózsája és egyéb kuruc történetek. (Olcsó Könyvtár. 1631–1633. Bp., 1912)
Beszélgetés a házasságról és egyéb elbeszélések. (Bp., 1913)
Az én rózsáim. Elbeszélések. (Az Élet Könyvei. 16. Bp., 1914)
Rendületlenül. Háborús színjáték 1 felvonásban. (Műkedvelők színháza. 45. Bp., 1914)
A glóriás Rákóczi. Versek az ifjúság számára. Írta és a magyar ifjúság szívébe ajánlja L. G. (Bp., 1914; 2. kiad. 1916)
A főhadnagy úr sarcol. Vígjáték. (Ifjúsági színjátékok. 9–10. Bp., 1917; Fővárosi és vidéki színházak műsora. 2. kiad. Bp., 1928)
Kedves könyvem. Vidám versek, mesék, történetek. Mühlbeck Károly rajzaival. (Bp., 1918)
A szent kürt. Ébresztő hangok a magyar nemzethez. 1918–1920. Versek. (Bp., 1920)
Bocskay és a hajdú vitézek. A vitézi érdem jutalma. Történelmi elbeszélés. (Bp., 1920)
A munka hőse. Misztótfalusi Kis Miklós. Történelmi elbeszélés. Haranghy Jenő rajzaival. (Bp., 1921)
Végvárak és végbeli vitézek a XVI. században. (Bp., 1921)
Rákóczi és a kuruc vitézek. (Bp., 1921)
Hunyadiak. 12 táblával. (Bp., 1922)
Régi magyar levelesláda. Múlt idők szerelmes írásai és egyebek. (Bp., 1923)
Nemzeti lant. Hazafias költemények, szavalati darabok. (A Magyar Nemzeti Szövetség Könyvtára. 1. Bp., 1923)
Árpád és honszerző őseink. 4 táblával és 1 térképpel. (Bp., 1923)
A gárda virága. Regény a serdültebb ifjúság számára. (Bp., 1925)
Mohács, a mohácsi vész 400. évfordulóján. (A Magyar Nemzeti Szövetség kiadványa. Bp., 1926)
Egy hold föld és más történetek. Elbeszélések a magyar nép számára. (A Magyar Nép Könyvtára. Cluj-Kolozsvár, 1926)
Pannónia tündére. Balatoni költemények. (A Balatoni Szövetség kiadványa. Balatonfüred, 1926)
Kurucok csillaga. II. Rákóczi Ferenc élete és szabadságharca. (A Magyar Nemzeti Szövetség kiadványa. Bp., 1926)
A Petőfi Társaság ötven esztendeje. Szerk. Császár Elemérrel és Petri Mórral. Felelős szerk. Sas Ede. (Bp., 1926)
Mégis Mátyás és más humoros elbeszélések. Aranyozott félbőrkötésben. (Magyar Írómesterek. A Petőfi Társaság Jubiláris Könyvei. 8. Bp., 1927)
Csendes ünnep. Újabb költemények. 1909–1928. (Bp., 1928)
Veér Judit rózsája. Regényes vígjáték. (Fővárosi és vidéki színházak műsora. Bp., 1928)
A kompánia rózsája. Regény. (Nagy Írók Kis Könyvei. 8. Bp., 1943)
Rákóczi lobogója. Elbeszélések a kuruc szabadságharcról. (Hazáért és szabadságért. Bp., 1951)
Kuruc hősök. Elbeszélések. (Debrecen, 1998)
történeti írásai: Gróf Pekry Lőrincz leveleiből. II. Rákóczi Ferenc 1704–1705. évi erdélyi hadjáratainak történetéhez. (Történelmi Tár, 1899)
Döbrentei Gábor folyamodványa. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1903)
Egy kuruc-korbeli verses pasquillus. – Gróf Balassa Bálint jelentése neje, gróf Szunyogh Katalin halálról és temetéséről – gróf Szunyogh Gyulának. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1908)
A kuruckor magyar nyelvéről. 1–2. (Magyar Nyelv, 1909)
Kisfaludy Sándor két levele az insurrectióból. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1910)
Bessenyei és társasága a gárdában. (Irodalomtörténet, 1912)
A magyar katona ezer éven át. Monográfia. Haranghy Jenő fekete-fehér, egészoldalas rajzaival illusztrálva. (Bp., 1916)
A magyar levélírás kezdete. (Századok, 1918)
A pápai református főiskola története. A bevezetőt Antal Géza írta. Monográfia. 15 táblával. (Pápa, 1931)
Általános mutató a magyar országgyűlés felsőházának napló köteteihez. Tárgy- és névmutató. Szerk. L. G. (Bp., 1932).
F. színművei: Megjöttek a huszárok. Vígjáték. (Bem.: Budai Színkör, 1898)
Veér Judit rózsája. Történelmi színmű. (Bem.: Nemzeti Színház, 1905. febr. 10. és Kolozsvári Nemzeti Színház, 1905. okt. 27.).
Irodalom
Irod.: Ady Endre: L. G.: Veér Judit rózsája. Bemutató előadás a Nemzeti Színházban. (Budapesti Napló, 1905. febr. 11.)
Alszeghy Zsolt: L. G. (Irodalomtörténet, 1928)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Wiczián Dezső: L. G.: A pápai református főiskola története. (Századok, 1932)
Balassa Brunó: L. G.: A pápai református főiskola története. (Magyar Paedagogia, 1932)
Karácsony Sándor: L. G. (Református Élet, 1934)
Kozocsa Sándor: L. G. (Napkelet, 1934)
Bókay János székfoglaló előadása L. G.-ról. (Koszorú, 1936)
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. (Bp., 1941)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015