Király Béla
történész, politikus, honvéd tábornok, író
Király K. Béla
Született: 1912. április 14. Kaposvár
Meghalt: 2009. július 4. Budapest
Család
Sz: Király József MÁV-tisztviselő, Kaposvár állomásfőnöke, majd Kaposvár város és Somogy vármegye közgyűlésének tagja, Lutz Etelka postai tisztviselő. Testvére: Király Mária (1902–1919), Király József (1905–) pénzügyi tisztviselő, műszaki rajzoló és Király Sarolta (1911–1986). F: jákfai Gömbös Sára Ilonka (1923–), Gömbös János (1893–1927) és Stancsics Sára (1896–1980) leánya. Elvált.
Iskola
A kaposvári Somssich Pál Reálgimnáziumban éretts. (1930), a Ludovika Akadémián tanult tovább (1930–1935), végzése után hadnaggyá avatták a kaposvári gyalogezredhez (1935), Hadiakadémiát végzett (1942), a Columbia Egyetemen történelemből PhD-fokozatot szerzett (1963). Az MTA tagja (külső: 2004).
Életút
A kaposvári gyalog-, ill. tüzérezrednél szolgált (1935–1940), a 10. könnyűhadosztály törzsével részt vett az észak-erdélyi bevonulásban (1940), a Honvédelmi Minisztérium (HM) 1/a. (Szervezési) Osztálya alosztályvezetője (1942. dec.–1944); közben három ízben is frontszolgálatot teljesített. A nyilas hatalomátvétel után a frontról visszahelyeztette magát a minisztériumba, a HM 1/a. Osztály Elvi Alosztályának vezetője (1944. dec.–1945. márc.). Részt vett a dunántúli harcokban (1945 eleje), Kőszegnél dandárjával átállt a szovjet csapatokhoz (1945. márc.), hadifogságba esett, a Szovjetunióba tartó vonatról megszökött és visszatért Budapestre.
A II. világháború után az MKP tagja (1945), hamarosan igazolták és átvették az új, demokratikus magyar hadseregbe (1946). A pápai 1. lövész hadosztály vezérkari főnöke (1946–1947), a HM kiképzési osztályvezetője (1947–1948), a honvéd gyalogság parancsnokhelyettese (1948–1949), parancsnoka (1949–1950), az ún. magasabb parancsnoki tanfolyam vezetője (1950. ápr.–szept.). A Honvédakadémia, ill. a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia alapító parancsnoka (1950–1951); közben vezérőrnaggyá léptették elő (1950. ápr.). Letartóztatták, államellenes összeesküvés koholt vádjával elsőfokon halálra (1952. jan. 29.), másodfokon életfogytiglani fegyházra ítélték (1952. jan. 29.; rehabilitáció nélkül szabadult: 1956. szept.).
Szabadulása (1956. szept. 5.) után felvette a kapcsolatot Nagy Imrével, a forradalom és szabadságharc alatt, a forradalom egyik katonai vezetője. A Forradalmi Karhatalmi Bizottság elnöke (1956. okt. 31.), a Honvédelmi Bizottmány tagja, majd Nagy Imre a Nemzetőrség főparancsnokává és a főváros katonai parancsnokává nevezte ki (1956. nov.; más adatok szerint a Nemzetőrség tb. elnökévé nevezték ki). A szovjet invázió megindulásakor (1956. nov. 4.) megpróbálta felvenni a harcot, majd a hónap végén elmenekült az országból.
A strasbourgi Magyar Forradalmi Tanács alelnöke (1957–1958), a Magyar Bizottság tagja (1958–1966), a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Szövetség alapító tagja, de hamarosan valamennyi hasonló szervezetből kilépett (1966). Az USA-ban telepedett le (1958), a Brooklyn College-ban és a New Yorki Egyetemen a hadtörténet r. tanára (1963–1983). Először Nagy Imre és mártírtársai újratemetésére érkezett haza Magyarországra (1989), majd végleg hazatelepedett (1990). Az 1952-es ítélet alól felmentették (1956. okt. 31.) később a felmentés visszavonták (1957. ápr. 23.), végül az ítéleteket hatályon kívül helyezték (1989. okt. 27.), nyugállományú altábornaggyá (1990. júl.), majd vezérezredessé léptették elő (1990. aug. 3.). Az Atlanti Kutató és Kiadó Társulat vezetője (1990-től). – Az ellenzéki pártok által támogatott független jelöltként országgyűlési képviselő (Kaposvár, [Somogy megye 1. sz. választókerület], 1990–1991; az SZDSZ-frakcióhoz csatlakozott: 1991–1994), az SZDSZ honvédelmi szóvivője (1992–1994); az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának alelnöke (1990–1991 és 1992–1993). Orbán Viktor miniszterelnök katonai tanácsadója (2000–2002).
Elismertség
A Nemzetőrök Szövetsége történeti főparancsnoka (1994-től), a Magyar Történészek Nemzetközi Társulatának tb. elnöke (1996-tól).
Elismerés
Köztársasági Érdemrend (1946 és 1948), Kossuth Érdemrend (1949), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1995), nagykeresztje, katonai tagozat (2002); köztársasági elnöki aranyérem (1997).
Márton Áron-díj (1989), Demény Pál-emlékérem (1996), Pro Cultura Hungarica Díj (1997), Nagy Imre-érdemrend (2004), a Széchenyi Társaság Emlékérme (2006).
A Világ Igaza (Jad Vasem Intézet, 1993).
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem t. doktora (1991), a Brooklyn College díszdoktora (1994).
Szerkesztés
Az Atlantic Studies on Society in Change (1977-től) és alsorozata, a War and Society in East Central Europe c. szerkesztője (1979–1984).
Főbb művei
F. m.: A honvédelem problémái a forradalomban. (Új Látóhatár, 1966)
From Death to Revolution. A Memoir of the Hungarian Revolution. (New York, 1966)
Hungary in the Late Eighteenth Century. The Decline of Enlightened Despotism. Monográfia. (East Central European Studies of Columbia University. New York–London, 1969)
Galicia. The Poles and the Hungarians between the Partitions and the November Insurrection. (The Polish Review, 1970 és külön: New York, 1970)
Tolerance and Movements of Religious Dissent in Eastern Europe. Monográfia. (East European Monographs. New York, 1975)
Ferenc Deak. Monográfia. 1 térképpel. (Twayne’s World Leaders Series. Boston–New York, 1975)
East Central European Perceptions of Early America. Szerk. Bárány Györggyel. (East European Monographs. Lisse, 1977)
The Habsburg Empire in World War I. Essays on the Intellectual, Military, Political and Economic Aspects of the Habsburg War Effort. Szerk. Kann, A. Roberttel és Fichtner, S. Paulával. (East European Monographs. Boulder–New York, 1977)
The Hungarian Revolution of 1956 in Retrospect. Szerk. Jónás Pállal. A bevezető tanulmányt írta Seton-Watson, Hugh. (East European Monographs. Boulder–New York, 1978)
Special Topics and Generalizations on the 18th and 19th Centuries. Rothenberg, E. Guntherrel. (War and Society in East Central Europe. 1. New York, 1979)
The Mutual Effects of the Islamic and Judeo-Christian Worlds. The East European Pattern. Szerk. Asher, Abrahammel és Halasi-Kun Tiborral. (Brooklyn–New York, 1979)
Az első háború szocialista országok között. Személyes visszaemlékezések az 1956-os magyar forradalomra. (Tanúk – korukról. Adalékok az újabbkori történelemhez. 3. A Magyar Öregdiák Szövetség Bessenyei György Köre kiadványa. New Brunswick, 1981; 1. magyarországi illegális kiad. a címoldalon az eredeti könyvészeti adatokkal: Bp., 1986)
From Hunyadi to Rákóczi. War and Society in Late Medieval and Early Modern Hungary. Szerk. Bak M. Jánossal. (East European Monographs. 104. New York, 1982)
Essays on World War I. Total War and Peacemaking. A Case Study on Trianon. Szerk. Pastor, Peterrel és Sanders, Ivánnal. (East European Monographs. 104. New York, 1982)
East Central European Society and War in the Pre-Revolutionary Eighteenth Century. Szerk. Rothenberg, E. Guntherrel és Sugár F. Péterrel. (East European Monographs. 122. New York, 1982)
East Central European Society and War in the Era of Revolutions. 1775–1856. Szerk. (East European Monographs. 150. New York, 1984)
The Crucial Decade. East Central European Society and National Defense. 1859–1870. Szerk. (East European Monographs. 151. New York, 1984)
The First War between Socialist States. The Hungarian Revolution of 1956 and Its Compact. Szerk. Lotze, Barbarával és Dreisziger Nándorral. (East European Monographs. 152. New York, 1984)
Insurrections, Wars and the Eastern Crisis in the 1870s. Szerk. Stokes, Gale-lel. (East European Monographs. 197. Boulder–New York, 1985)
Honvédségből néphadsereg. Személyes visszaemlékezés. 1944–1956. (Tanúk – korukról. Adalékok az újabbkori történelemhez. 6. A Magyar Öregdiák Szövetség Bessenyei György Köre kiadványa. Párizs–New Brunswick, 1986; 1. magyarországi illegális kiad. a címoldalon az eredeti könyvészeti adatokkal: Bp., 1988)
East Central European Society and the Balkan Wars. Szerk. Djordjevic, Dmitrijével. (East European Monographs. 215. Boulder–New York, 1987)
Essays on War and Society in East Central Europe. 1740–1920. Szerk. Fisher-Galati, Stephennel. (East European Monographs. 233. Boulder–New York, 1987)
The East Central European Offer Corps. 1740–1920s. Social Origins, Selection, Education and Training. Szerk. Dillard, Walter Scott-tal. (East European Monographs. 241. Boulder–New York, 1987)
Southeast European Maritime Commerce and Naval Policies from the Mid-Eighteenth Century to 1914. Proceedings of the 17th Conference on War and Society in East Central Europe. Thessaloniki, 6–8. June, 1985. Szerk. Vacalopoulos, Apostolosszal és Svolopoulos, Constantinosszal. (East European Monographs. 266. Thessaloniki–Boulder, 1988)
East Central European War Leaders. Civilian and Military. Szerk. Nofi, A. Alberttel. (East European Monographs. 243. Boulder–New York, 1988)
Honvédségből néphadsereg. 1956 egy résztvevő szemével. (1. hivatalos magyar kiad. Bp., 1989)
Forradalomtól forradalomig. Vál. tanulmányok, beszédek és interjúk. 1982–1990. Vál. Gyurgyák János. (Bp., 1990)
Die ungarische Streitkräfte 1944 bis 1956. (Studien und Berichte. Wien, 1990)
Deák Ferenc. Monográfia. Ford. Péter Katalin. (1. magyar nyelvű kiad. Bp., 1993)
Trianon and East Central Europe. Antecedents and Repercussions. Szerk. Veszprémy Lászlóval. (East European Monographs. 418. Boulder–New York, 1995)
Lawful Revolution in Hungary. 1989–1994. Szerk. Bozóki Andrással. (East European Monographs. 465. New York, 1995)
Geopolitics in the Danube Region. Hungarian Reconciliation Efforts. 1848–1948. Szerk. Romsics Ignáccal. (Bp.–New York, 1999)
Basic History of Modern Hungary. 1867–1999. (Anvil Series. Malabar, 2001)
A magyar forradalom eszméi. Eltiprásuk és győzelmük. 1956–1999. Szerk. Longdon, Lee W.-vel. (Bp., 2001)
Hungary. Governments and Politics. 1848–2000. Szerk. Ormos Máriával. (East European Monographs. 582. Boulder–New York, 2001)
A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk. Veszprémy Lászlóval. (Bp., 2003)
Art of Survival. Hungarian National Defense and Society in Modern Times. Szerk. Balogh Piroska és Vitek Tamás. (East European Monographs. 640. Boulder–New York, 2003)
A forradalom folytatása Ázsiában, 1961. Szerk. Balogh Piroska és Vitek Tamás. (Bp., 2003)
Iratok az emigrációból. 1957–1990. Szerk. Balogh Piroska és Vitek Tamás. (Bp., 2003)
Forradalom, az ENSZ és a forradalmi emigráció első akciói. („Tizenhárom nap, amely…” Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc történetéből. Szerk. Horváth Miklós. Bp., 2003)
Amire nincs ige. Visszaemlékezések. 1912–2004. Szerk., a szöveget gondozta Balogh Piroska, T. Kulcsár Andrea és Vitek Tamás. A térképet Nagy Béla készítette. (Bp., 2004; angolul: New York, 2005).
Irodalom
Irod.: Kovács Imre: Akinek sikerült a terve. K. B. Deák Ferenc c. művéről. (Új Látóhatár, 1975)
Society in Change. Studies in Honor of Béla K. Király. Szerk. Várdy, Steven Béla és Várdy Huszár Ágnes. (East European Monographs. 132. Boulder–New York, 1983)
Bokor Péter: Ahogy a Tábornok látta. (Mozgó Világ, 1989)
Kopácsi Sándor–Farkas Sándor: K. B. a világháborúban. (Magyar Hírlap, 1990. 258.)
Lindner András– Horváth Zoltán: K. B., az SZDSZ országgyűlési képviselője. (Heti VG, 1992. 11.)
Kurcz Béla: Akinek Rákosi is, Kádár is a halálát akarta. Történelmi számvetés K. B.-val. (Magyar Nemzet, 1993. 253.)
Kehidától a kiegyezésig. K. B.-val, az 1956-os Nemzetőrség főparancsnokával, a Deák Ferenc-monográfia szerzőjével Ablonczy Bálint beszélget. (Szépirodalmi Figyelő, 2003)
Pelle János: Katona pengeélen. K. B.: Amire nincs ige. Visszaemlékezések. (Magyar Szemle, 2005)
Romsics Ignác: In memoriam K. B. (Rubicon, 2009)
Magyar Kálmán: Rendszerváltás Somogyban. Az ellenzéki pártok és K. B. szerepe az 1990-es első somogyi szabad választásokon. (Valóság, 2013).
Irod.: K. B. (Az 1990-ben megválasztott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Kiss József. Bp., 1992)
Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. (Bp., 1992)
Kubinyi Ferenc: Fekete lexikon. (Bp., 1994)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. I–II. köt. Főszerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Ki kicsoda Kaposváron? (Nagykanizsa, 2002)
Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerk. Tanka László, szerk. Balás Róbert. Bp., 2003)
Óvári József: Kaposvár, 1956. A Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács – 1956. okt. 30. – emlékére. (Bp., 2005)
Ki kicsoda a magyar könyvszakmában? Főszerk. Kiss József. (Bp., 2005).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015
