Kincs István
író, ifjúsági író, római katolikus pap
1889-ig Kincz István
Született: 1867. december 20. Felsőőr, Vas vármegye
Meghalt: 1942. június 2. Kőszeg, Vas vármegye
Temetés: 1942. június 4. Kőszeg
Család
Sz: Kincz István kézműves, Pigler Terézia.
Iskola
Elemi és középiskoláit Szombathelyen végezte (1885-ben éretts.), a szombathelyi hittudományi főiskolán tanult tovább (1885–1891), Szombathelyen pappá szentelték (1891. júl. 16.).
Életút
Vasszentmihályon (1891–1892), Nagyszentmihályon (1892–1895), Kőszegen káplán (1895–1899), Kőszegen apátplébános (1899-től), monostori c. apát (1908-tól). A kőszegi tanítóképző intézet igazgatója (1899–1917). Az Emericanum könyvkereskedés alapító vezetője (1922–1942).
Regényeket, ifjúsági elbeszéléseket, tárcákat írt, írásai elsősorban a dunántúli kisvárosok társadalmát mutatták be. A két világháború közötti Kőszeg közéletének népszerű, kedvelt szereplője volt. Apátplébánosként a Kőszegi Hitelszövetkezet, az Országos Papi Otthon és Szanatórium, a kőszegi ifjúsági műfaragó iskola és a Katolikus Tanoncotthon megalapítója.
Emlékezet
Kőszegen élt és tevékenykedett, tevékenysége is a városhoz kötődik. Kőszegen hunyt el, a helyi városi temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben). A kőszegi Szent Imre-templom falán emléktábláját helyezték el (2010-ben).
Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (r.: 1916; t.: 1940).
Főbb művei
F. m.: A tehetetlen Gangos, vagy az Isten, ha lassan is, de biztosan ver. Elbeszélés. (Népiratkák. 97. Bp., 1894)
Testvérek. Ifjúsági elbeszélés. (Bp., 1894; 2. kiad. 1900)
Tarka világ. Tizenkilencz apró novella. (Szombathely, 1895)
A vadon gyermeke. Ifjúsági elbeszélés. (Bp., 1895; 2. kiad. 1902)
Barcza Bálint könyvei, avagy veszedelmes a rossz olvasmány. (Népiratkák. 111. Bp., 1896)
A szomolányi kísértet. Elbeszélés. (Népiratkák. 118. Bp., 1896)
Gonosz idők. Elbeszélések az ifjúság számára. (Bp., 1896)
Tanulságos történetek. (A magyar nép könyvtára. 6. Bp., 1897)
Egy Miatyánk, vagy ne röpülj, ha nincsen szárnyad. – A babona. Két népies elbeszélés. (Népiratkák. 133. Bp., 1897)
Magyar ég alatt. Rajzok és elbeszélések. Tornyai János [et al.] rajzaival. (Bp., 1898; 2. kiad. Kőszeg, 1927)
Rajzok a kurucz világból. Elbeszélések. (Bp., 1899; Családi Regénytár. 2. kiad. 1900)
A vak ló, vagy Isten kinek-kinek megfizet. (Népiratkák. 194. Bp., 1902)
Az öregapa. Elbeszélés. (Népiratkák. 197. Bp., 1902)
Leánymamák fia. I–IV. köt. Víg regény négy kötetben. (Bp., 1904; 2. kiad. két kötetben Kőszeg, 1927)
Dolgos Böske szerencséje, avagy addig hajlítsd a fát, amíg fiatal. (Népiratkák. 206. Bp., 1904)
Romok a rom fölött. Történeti elbeszélések. (Bp., 1906)
A szobalány. Vígjáték. – A köszöntés. Monológ. (Lányok Könyvtára. 1. Győr, 1909)
Asszony-gazdaság. Vígjáték. (Lányok Könyvtára. 2. Győr, 1909)
Modern élet. Vígjáték 2 felvonásban. (Leányszínpad. 1. A Kőszegi Katholikus Tanítónőképző kiadványa. Kőszeg, 1917)
A kis mama. Vígjáték 2 felvonásban. (Leányszínpad. 2. A Kőszegi Katholikus Tanítónőképző kiadványa. Kőszeg, 1917)
A kongregációs érem. Színmű. (Mária-kongregáció [folyóirat], 1917 és külön: A kőszegi leánykongregáció kiadványa. Bp., 1917)
Bacillusok. Vígjáték 1 felvonásban. (Leányszínpad. 3. A Kőszegi Katholikus Tanítónőképző kiadványa. Kőszeg, 1917; 2. kiad. 1930)
Rabbilincsek. Társadalmi színmű 3 felvonásban. (Leányszínpad. 4. A Kőszegi Katholikus Tanítónőképző kiadványa. Kőszeg, 1917; 2. kiad. 1930)
A részeg ember fia. Karácsonyi játék 1 felvonásban. (Leányszínpad. 7. A Kőszegi Emericanum kiadványa. Kőszeg, 1925)
A tanítónő. Vígjáték 2 felvonásban. (Leányszínpad. 8. A Kőszegi Emericanum kiadványa. Kőszeg, 1925)
Végrendeleti végrehajtó. Ifjúsági regény. (A Zászlónk Könyvtára. 3. Bp., 1926)
A szegénység vára. I–II. köt. Regény. (Bp., 1926–1927)
Makula nélkül. I–II. köt. Regény. (Bp., 1927)
Édes Bözsike. Elbeszélések. (Kőszeg, 1927)
Az Irsay ősök. – Egy trombita titkaiból. – Egy kenyéren. Ifjúsági regények. (Szombathely, 1927; 2. kiad. 1940?; 3. kiad. 1946)
Falusi hadvezérek és egyéb elbeszélések. (Bp., 1929)
Lovagcserkészek. Vígjáték. (Kőszeg, 1930)
Emberfaragás. Elbeszélések. (Bp., 1940)
elbeszélései és egyéb írásai a Katholikus Szemlében: Egy anya. (1894)
A barátnők. (1896)
A remete unokája. (1897)
A bujdosók. (1900)
Egy könnycsepp. (1904)
Az örökség. – Önzetlenül. (1906)
A boldogság. (1908)
Sóbálványok. (1909)
Tengeren. (1912)
A gyerekek. (1917)
A rokkant. (1922)
Lobogó lángok. 1–5. (1923)
A kövek. (1924)
Érdekes ember. (1925)
Az igazi rend. 1–3. (1926)
Ott a hiba. (1928)
A kőszegi harangok. – A tenger. (1929)
Drága emlék. (1930)
Az asszony szeme. 1–2. (1931)
A szent asszony trubadúrja. 1–2. – Csillaghullás. (1932)
Új pörfelvétel. – Actio Catholica. (1933).
Irodalom
Irod.: Bán Aladár: K. I.: Leánymamák fia. I–IV. köt. Víg regény négy kötetben. (Katholikus Szemle, 1902)
Szira Béla: K. I.: A szegénység vára. (Katholikus Szemle, 1928)
Martinkovics Lajos: K. I. (Sopron, 1934)
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. (Bp., 1941)
Váradi Béla: K. I. írói félszázada. (Bp., 1942)
Ács László: A nyugati végek mesemondója. K. I. (Vasi Honismereti Közlemények, 1994)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
Csapody István: Pályám emlékezete. I–II. köt. Közzéteszi Csapody Miklós és Csapody Tamás. Bibliofil kiad. (Bp., 2010)
Nagy László: Mindszenty fogolytársa. Adalékok K. I. életútjához. (Vasi Szemle, 2011).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015