Kocztur Gizella, K.
irodalomtörténész
Kis Aladárné
Született: 1930. július 6. Budapest
Meghalt: 2014. szeptember 4. Budapest
Temetés: 2014. szeptember 22. Budapest
Temetési hely: Rákoskeresztúr, hamvasztás
Család
Sz: Vörös Róza Erzsébet. Apja BSZKRT-kalauz volt. F: 1952-től Kis Aladár (1930–2002) történész, egyetemi tanár, tudománydoktor. Fia: Kiss Aladár (1954–1986) közgazdász.
Iskola
A budapesti Deák téri Evangélikus Leánygimnáziumban éretts. (1948), az ELTE BTK-n magyar–angol szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1952), az irodalomtudományok kandidátusa (1982).
Életút
A Szabad Nép munkatársa (1952). Az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Kara, ill. a BTK Tanulmányi Osztálya előadója (1952–1954), a BTK Világirodalmi Tanszéke tanársegéde (1954–1963), Angol Nyelv és Irodalom Tanszéke egy. adjunktusa (1963–1981), egy. docense (1981-tól). Angliában, a British Council tud. ösztöndíjas vendégkutatója (1964–1965, 1972, 1980). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1961–1964).
19. és 20. századi angol irodalommal, Daniel Defoe, Samuel Richardson és Henry Fielding munkásságával, elsősorban az angol regény vizsgálatával, ill. a modern angol és amerikai dráma problémáival foglalkozott. A századforduló és a két világháború közötti magyar irodalmat, különösen Tóth Árpád (1886–1928) életművét is vizsgálta. Tóth Árpád Összes Művei kritikai kiadásának szerkesztője (I–V. köt., Kardos Lászlóval, 1957–1973). Jelentős eredményeket ért el az angol polgári regény kialakulásának kutatása, ill. a 18. század első felének regénytörténeti szintézise terén. Fontos szerepet játszott az Angol Tanszék ausztrál és kanadai irodalom-, ill. kultúrtörténeti programjainak kialakításában. Írásai K. Kocztur Gizella néven jelentek meg.
Főbb művei
F. m.: Tóth Árpád krokiversei. Kardos Lászlóval. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1957)
Wilde, Oscar: A canterville-i kísértet. – Lord Arthur Saville bűne. Elbeszélések. Ford.: Király György és Bálint Lajos. Ill. Rogán Miklós. Az utószót írta K. G. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1958)
Shakespeare és Charles Lamb. (Filológiai Közlöny, 1957)
Ismeretlen Tóth Árpád versek. (Kortárs, 1958)
Ki volt Shakespeare? (Filológiai Közlöny, 1959)
Virginia Woolf és a modern angol regény dilemmája. (Magyar Tudomány, 1962 és külön: Bp., 1962; angolul: Virginia Woolf and the Dilemma of Modern English Novel. Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio Philologica, 1963)
Filmtörténet és filológia. (Új Írás, 1963)
A magyar szentimentalizmus európai hátteréről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1964)
A Bibliography of Works Written on Bernard Shaw. (Acta Litteraria, 1966)
Irish Literature in Hungarian Translation. A Bibliography. (A PEN Club kiadványa. Bp., 1971)
Tolsztoj és Joyce – ahogy Virginia Woolf látta őket. (Nagyvilág, 1978; angolul: Joyce versus Tolstoy. According to Virginia Woolf’s Diary. Acta Litteraria, 1978)
Racionalizmus – klasszicizmus – szentimentalizmus. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1981)
Költői önarckép Keats tükrében. (Új Írás, 1986)
Regény és személyiség. Az angol regény születése: Defoe, Richardson, Fielding. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1987)
szerk. Tóth Árpád művei: Tóth Árpád novellái és válogatott cikkei. Vál., az utószót írta. (Kis Magyar Múzeum. 7. Bp., 1960)
Tóth Árpád összes versei, versfordításai és novellái. Sajtó alá rend. Kardos Lászlóval. (Magyar Parnasszus. Bp., 1962; 2. kiad. 1965; Magyar Parnasszus és Helikon Klasszikusok. 3. bőv. kiad., bibliofil kiadásváltozattal is. 1967; 4. kiad. 1974; Nagy Klasszikusok. 8. 5. kiad. 1979; Nagy Klasszikusok. 8. 6. kiad. 1984)
Tóth Árpád összes műveinek kritikai kiadása. Sajtó alá rend. Kardos Lászlóval. I. köt. Költemények, töredékek, tréfás hírlapi versek, rögtönzések. II. köt. Műfordítások. (Bp., 1964)
III. köt. Prózai művek. Novellák, tanulmányok, bírálatok hírlapi cikkek. 1909–1913. (Bp., 1969)
IV. köt. Prózai művek. Tanulmányok, bírálatok, hírlapi cikkek. 1914–1928. Zsengék. (Bp., 1969)
V. köt. Levelei. (Bp., 1973)
Tóth Árpád költeményei. Sajtó alá rend. Kardos Lászlóval. Bibliofil kiadás változatban, számozott, bőrkötésben. (Bp., 1986)
Vérző Kaszás Csillag. Száz éve született Tóth Árpád. Írások Tóth Árpádról. Szerk. (Az Új Írás 1986. 11. száma és külön: Bp., 1986)
írásai az Élet és Irodalomban: Meghaltam és vagy nem is éltem. (1958. 45.)
A 21 éves Ady „ismeretlen verse”. (1959. 20.)
Tóth Árpád elfeledett Childe Harold fordítása. (1960. ápr. 29.)
egyetemi jegyzetei: Az angol regény a 18. században. III. köt. Reneszánsz–18. század. Egységes egy. jegyz. (Bp., 1961)
Az angol regény a 19. században. III. köt. 19. század. Egységes egy. jegyz. (Bp., 1962)
Az angol próza története a 18. században. – The History of English Prose in the Eighteenth Century. Egy. jegyz. (Bp., 1973; 2. kiad. 1981; 3. kiad. 1987)
Kritikai szöveggyűjtemény a modern angol és amerikai dráma történetéhez. – An Anthology of Criticism Concerning the History of Modern British and American Drama. I–II. köt. Szerk. (Bp., 1973; 2. kiad. 1989 és utánnyomásai évenként 1989-től)
Kritikai szöveggyűjtemény a 18. és 19. század angol prózájának történetéhez. – An Anthology of Criticism Concerning the History of 18th and 19th Century English Prose. I–II. köt. Szerk. (Bp., 1974; 3. kiad. 1981; 4. kiad. 1986; 5. kiad. 1989 és utánnyomásai évenként 1989-től)
Kritikai szöveggyűjtemény a 20. századi angol próza történetéhez. – An Anthology of Criticism Concerning the History of 20th Century English Prose. Szerk. (Bp., 1991; 2. kiad. 1994).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015
