könyvművész, irodalomtörténész
Született: 1914. május 26. Budapest
Meghalt: 1996. augusztus 13. Innsbruck, Ausztria

Szülők: Haiman Hugó (1881–1932) műfordító, középiskolai r. tanár, Kner Ilona (1892–1950), Kner Izidor (1860–1935) leánya. F: 1. Hajdú Veronika (†1962). Özvegy. Fia: Haiman Péter (1940–) és Haiman Pál (1945–); leánya: Haiman Ágnes (1948–). 2. 1966-tól Vágner Anna. Leánya: Haiman Petronella (1968–).

A budapesti IV. kerületi Eötvös József Reálgimnáziumban éretts. (1932), egyúttal a budapesti Iparművészeti Iskola Grafikai Kurzusán Kaesz Gyula tanítványa (1928–1932). A gyomai nyomdában Kner Imre mellett betűszedő (1932–1934), Orbán Dezső Atelier művészeti iskolájában Grafika Szakon Végh Gusztáv növendéke (1933–1934). A BME Gépészmérnöki Kar Könnyűipari Gépészeti Szak nyomdaipari gépek ágazatán végzett (1959), az irodalomtudományok kandidátusa (1973), doktora (1993).

A Kner Nyomda, ill. a Hungária Nyomda betűszedője (1932–1945); közben munkaszolgálatos (1942–1944: többször). A II. világháború után a Kner Nyomda vállalatvezetője (1945–1948), a Könyvnyomdaipari Központ igazgatóhelyettese (1948–1951), a Nyomdaipari Igazgatóság osztályvezető főmérnöke (1951–1963), a Nyomdaipari Tröszt vezérigazgatója (1963. júl. 1.–1967). A Magyar Iparművészeti Főiskola c. főisk. tanára (1967. ápr. 15.-étől), a Tipografikai Tanszék vezetője (1968-tól), tanszékvezető egy. tanára (1971. szept. 1.–1983). Az Állami Műszaki Főiskola (1949–1950), az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszék (1953–1983), a Könnyűipari Műszaki Főiskola mb. tanára (1970–1980). A Magyar Nemzeti Nyomtatvány Kiállítás tervezője és rendezője (1938).

A magyarországi könyvművészet megújítója. Könyv- és nyomtatványtervező tevékenysége mellett a betűművészet és a tipográfia elméleti, történeti és esztétikai kérdéseivel is foglalkozott. Feldolgozta Tótfalusi Kis Miklós (1650–1702) életművét és kijelölte helyét az európai betűművészetben, bebizonyította Kis Miklós szerepét a 17. századi hollandiai és angliai antikva létrejöttében. A nagyszombati nyomda 18. századi betű- és díszkészletének vizsgálatával alapvetően új eredményeket ért el a nyomdászattörténeti kutatásokban. Nevéhez fűződik a Magyar Iparművészeti Főiskola Tipografikai Tanszékének megszervezése, ill. itt oktattak először Magyarországon, felsőfokú intézményben könyvművészetet. Számos népszerű könyvtörténeti és bibliofil kiadvány szerzője. Néhány írása Haiman-Kner György néven jelent meg.

Bár Budapesten (Alsórákos, XIV. kerület Rákosszeg park 5/a) élt és tevékenykedett kapcsolata Gyomával és a gyomaiakkal sosem szakadt meg. Halála után Kner Albert leszármazottai hársfát ültettek emlékére a gyomai Hősök úti volt piactéren (1999-ben).

Az MTA Könyvtörténeti és Bibliográfiai Munkabizottsága tagja (1973-tól). A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja (199-től). A Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület alapító tagja, majd társelnöke. A Magyar Iparművészek Szakszervezete alapító tagja (1945). A New York-i Art Directors Club tb. tagja.

Szocialista Kultúráért (1958), Munka Érdemrend (arany, 1964), Szocialista Magyarországért Érdemérem (1983).

Az Év Legszebb Könyve (Magyar Bibliophil Társaság, 1938), a lipcsei Nemzetközi Könyvművészeti Kiállítás Aranyérme (1959), az International Center of Typographic Arts Elismerő Oklevelei (Toronto, 1964 és Stuttgart, 1969), a lipcsei „A Világ Legszebb Könyve Verseny” Ezüstérme (1966), Tótfalusi Kis Miklós-díj (1974), Gutenberg-díj (Lipcse, 1977), Földi Lászó-díj (1994), a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete Életmű Díja (1995), Gyomaendrőd város díszpolgára (1996).

A Papír- és Nyomdatechnika (1948), a Magyar Grafika c. folyóiratok alapító szerkesztője (1957-től). A Magyar Tipográfia c., a hazai könyvnyomtatás ötszázadik évfordulójára készült könyvsorozat szerkesztőbizottságának elnöke (1969–1981). 

F. kiállításai: egyéni: L’exposition hongrois à Lurs en Provence. (Kass Jánossal, Lengyel Lajossal, Lurs en Provence, 1963); H. Gy., tipográfus és könyvtervező. KLTE (Debrecen, 1980); József Attila Könyvtár (Miskolc, 1981); OSZK (Budapest, 1996); csoportos: Szép otthon, boldog élet. Iparművészeti Múzeum (Budapest, 1936); IBA. A könyvtervezők és tipográfusok kiállítása (Lipcse, 1958; 1965; 1977); Typomundus. Könyvtervezők és tipográfusok világkiállítása (Torontó, 1964; Stuttgart, 1969); Nemzetközi Alkalmazott Grafikai Biennále (Brno, 1966); Ungarische Buchkunst Heute. Gutenberg Museum (Mainz, 1968); Galerie Intergraphic (München, 1970).

F. m.: Egy könyvoldal tipográfiai megoldásának lehetőségei. Kner Imre elgondolása alapján összeáll., szedte és nyomtatta. Bibliofil kiadvány. 152 melléklettel, közös tokban. (Bp., 1932); A nyomtatott betű művészete. Haiman-Kner György néven. 31 táblával. (Officina Képeskönyvek. 44. Bp., 1942); Nyomtatott betű, mai betű, magyar betű. Haiman-Kner György néven. (Tíz írás a nyomdászatról. Bp., 1942); A korszerű könyv. (Magyar Grafikai Szaklap, 1948); A tipográfia új feladatai. (Papír- és Nyomdatechnika, 1948); Útmutató a tankönyvszerzőknek a kéziratok elkészítésére és a nyomdával való együttműködésre. Összeáll. (Bp., 1950); A pontos szövegközlés és a könyv tipográfiai megtervezésének néhány kérdése. (Papír- és Nyomdatechnika, 1952); Nyomdászattörténet. Egy. jegyz. (Bp., 1952); Szakkönyveink illusztrációjának kérdéseihez. (Papír- és Nyomdatechnika, 1954); Bibliofilia és tömegkönyv. (A Könyv, 1961); Tipográfia és könyvművészet. Felsőfokú technikumi jegyz. (Bp., 1965); A „műintézet.” 16 képpel. (A százéves Athenaeum. Bp., 1968); A betű mestere. Emlékezés Tótfalusi Kis Miklós életművére. Szántó Tiborral, Tolnai Gáborral. Számozott, bibliofil kiadvány, Tótfalusi Kis Miklós Amszterdamban készített eredeti mintalapjának hasonmásával. (Bp., 1970); Tótfalusi Kis Miklós, a betűművész és a tipográfus élete műveinek és nyomtatványainak tükrében. Monográfia és kand. értek. is. 300 képpel. Függelék: T. K. M. nyomtatványainak bibliográfiája. A bibliográfiát összeáll. Soltész Zoltánné. (Bp., 1972); Telegdi Pap Sámuel és a Tótfalusi-mátrixok sorsa. (Magyar Könyvszemle, 1975); Kner Imre és a Psalmus Hungaricus. Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus énekszövegének és Kecskeméti Vég Mihály zsoltárparafrázisa régi és újabb szövegváltozatainak összehasonlítása. Az 1939. évi gyomai kiadás és az 1642. évi lőcsei énekeskönyv címlapjának hasonmásával. Bibliofil kiadvány és minikönyv is. (Békéscsaba–Gyoma, 1976 és Irodalomtörténeti Közlemények, 1978); Németh János nyomdászattörténete. 1818. (Magyar Könyvszemle, 1977); Réthy Lipót betűmintája. (Békés megye első nyomdásza, Réthy Lipót. Dokumentumok. 1844–1858. Szerk. Szabó Ferenc, Elek László. Békéscsaba, 1977); Hol volt Tótfalusi Kis Miklós amszterdami műhelye? 12 képpel. (Előadások Erdélyi János könyvművész életmű-kiállítása alkalmából. Szerk. Csűry István. Debrecen, 1977); A könyv műhelyében. Tanulmányok. 1964–1978. (Műhely. Bp., 1979); A Kner család és a magyar könyvművészet. 1882–1944. 56 színes táblával. (Gyoma, 1979); írásunk jelene és jövője. 11 képpel. (Művészet, 1980); Tótfalusi grúz betűinek nyomában. 5 képpel. (Magyar Könyvszemle, 1981); A korstílus és a könyvművészet társadalmi felelőssége. Kner Imre 1927. évi röpirata. 3 képpel. (Békési Élet, 1982); Kazinczy és a könyvművészet. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1982); Iparművészet és nyomdászat. 1882–1982. Minikönyv. Számozott, bibliofil kiadás. (Bp., 1982); Nicholas Kis, a Hungarian Punch-Cutter and Printer. 1650–1702. Monográfia. A bibliográfiát összeáll. Soltész Erzsébet. 173 ábrával, 97 hasonmással, 8 színes képpel és 10 melléklettel. (San Francisco, 1983); Munkamegosztás a régi nyomda és a könyvkötő között. (Magyar Könyvszemle, 1987); „A tömegtermelés megnemesítése.” Kner Imre és a bibliofilia. (Új Auróra, 1988); Mi történt Lipcsében, 1927-ben? Epizód és fordulat Kner Imre pályáján. 1 képpel. (Békési Élet, 1990); Rippl-Rónai József és a Kner család kapcsolatáról. (Magyar Könyvszemle, 1991); A nagyszombati tipográfiáról. Betűk és díszek az Egyetemi Nyomdában. 1712–1773. A korabeli nyomdászatra vonatkozó reflexiókkal. Doktori értek. (Bp., 1991); A Kner-nyomdászjelvények történetéből. (A Kner Nyomdaipari Múzeum füzetei. Békéscsaba–Gyomaendrőd, 1994); Geológia és grafika. (Fülöp József-emlékkönyv. Szerk. Haas János. Bp., 1997); Kner Imre és a barokk tipográfia. Tanulmányok. (A Kner Nyomdaipari Múzeum füzetei. Békéscsaba–Gyomaendrőd, 1998); szerk.: Kner Imre: A könyv művészete. Tanulmányok a tipográfiáról és a könyvművészetről. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. 60 képpel. (Bp., 1957); Pándi Ferenc: Szépmíves tipográfia. Szerk., az utószót írta. (Bp., 1960); Kner Imre: A könyv művészete. „Egy megírandó, de talán soha meg nem íródó könyv.” K. I. tanulmányaiból szerk., a bevezető tanulmányt írta. 38 táblával. (Műhely. Bp. 1972); M. Tótfalusi Kis Miklósnak maga személyének, életének és különös tselekedeteinek Mentsége. Kolosvárott, az 1698. esztendőben. Minikönyv. Kicsinyített hasonmás, számozott bibliofil kiadás. Szerk., a kísérőtanulmányt írta. (Bp., 1974); Landerer és Heckenast urak metszvényei. Válogatás 1843–1845. évi mintáikból. Számozott bibliofil kiadás. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1976); Németh János: Magyarország nyomdáinak emlékezete. I–II. köt. – Memoria typographiarum inclyti regni Hungariae et magni principatus Transilvaniae. Az 1818. évi kiadás hasonmása és magyar fordítása. Számozott, bibliofil kiadás. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1977); A magyar betűminták gyűjteménye. I–IV. köt. Összeáll. Nagy Zoltánnal. (1977–1980); A Hofgreff–Heltai nyomda, a magyar tipográfia műhelye. H. Gy. tanulmánya a Csízió hasonmásával. Minikönyv. Számozott, bibliofil kiadás. (Bp., 1978); Tótfalusi Kis Miklós halotti kártája. Tolnai Gábor és H. Gy. tanulmányával, a kárta egyetlen példányának hasonmásával. A latin szöveget sajtó alá rend. Kulcsár Péter, ford. Jakó Zsigmond, Tóth István és Weöres Sándor. (Bp., 1978); A Kner-nyomda kiadványainak tükrében. 1882–1944. I–II. köt. A betűk és díszek hasonmásait összegyűjtötte, elemezte és a bevezető tanulmányt írta. A bibliográfiát összeáll. Lévay Botondné. (Bp., 1982); A debreceni Aritmetika. Az 1577. évi kiadás hasonmásával. A könyvet bemutatja. Minikönyv. Számozott, bibliofil kiad. (Bp., 1984); Az új tipográfia. Erdélyi János munkásságáról. Összeáll. Minikönyv. Számozott, bibliofil kiad. (Bp., 1985); Bikessy-Heinbucher József: A magyar- és horvátországi legnevezetesebb nemzeti öltözékek hazai gyűjteménye. 1816–1820. A 78 színezett rézmetszet hasonmását bemutatja. Minikönyv. Számozott, bibliofil hasonmás kiadás. (Bp., 1987); Tótfalusi Kis Miklós Mentsége. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. Jakó Zsigmond szövegkiadásának felhasználásával a szöveget gondozta Szelestei N. László. (Bp., 1987); Fél évszázad mezsgyéjén. Kner Izidor ismert és ismeretlen emlékezéseiből. Szerk. Borsa Gedeonnal. (A magyar könyv. Bp., 1987); A Telegdi-nyomda első naptára. 1579. A naptár hasonmásával bemutatja. Minikönyv. Számozott, bibliofil kiadás. (Bp., 1989); Szent Biblia, az-az Istennek Ó és Uj Testamentumában foglaltatott egész Szent Irás. Magyar nyelvre fordíttatott Karoli Gaspar által, magyar versekre fordíttattak és rendeltettek Szentzi Molnár Albert által. Az 1685-ben, Tótfalusi Kis Miklós által nyomtatott Biblia betűhív rekonstrukciója. H. Gy. és Tarnócz Márton kísérőtanulmányával. Bibliofil kiadás. (Bp., 1989); Kner Imre emléke. 1890–1990. Szerk. (Békéscsaba–Gyomaendrőd, 1990); Nagy Sándor dolgairól. Haller János Hármas Istóriájának I. könyve, Kis Miklós legszebb kiadványának hasonmásával. Minikönyv. Számozott, bibliofil kiadás. (Bp., 1992); A nagyszombati egyetemi nyomda betűmintakönyve. 1773. Készült az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárában őrzött kézirat alapján. Hasonmás kiad. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1997); A nagyszombati jezsuita kollégium és az egyetemi nyomda leltára. 1773. Összeáll. Borsa Gedeonnal, Muszka Erzsébettel. (Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből. 16. Bp., 1997); könyvművészeti kiadványai: A könyv mestere. Kner Imre levelezése korának költőivel, íróival, művészeivel, tudósaival. (Bp., 1969); Anno 1800… Elfelejtett hazai nyomtatványok. Összeáll. Szántó Tibor. (Bp., 1972); Holl Béla: A kétszáz éves váci könyv. 1772–1972. (Bp., 1973); Tóth Béla: A debreceni rézmetsző diákok. (Bp., 1976); Käfer István: Az Egyetemi Nyomda négyszáz éve. 1577–1977. (Bp., 1977); Pogány Péter: A magyvar ponyva tüköre. (Bp., 1978); Takács Béla: A sárospataki nyomda története. (Bp., 1978); Baróti Dezső–Szántó Tibor: Költők barátja. Tevan Andor emléke. (Bp., 1979); Holl Béla: Ferenczffy Lőrinc. Egy magyar könyvkiadó a XVII. században. (Bp., 1980); Vámos Éva: Lássák, ismerjék a világnak minden népei… Magyarországi és magyar vonatkozású röpiratok, újságlapok. 1485–1849. (Bp., 1981).

Irod.: Lengyel Lajos és H. Gy. kitüntetése. (Magyar Grafika, 1964); Párczer Ferenc: H. Gy. Gutenberg-díja. (Könyvvilág, 1977); H. Gy. tipográfus és könyvtervező művész kiállítása a miskolci József Attila Városi Könyvtár kiállítótermében. 1981. jan. 28.–febr. 28. Kat. A kiállítást rendezte Fejér Ernő, a katalógust szerkesztette Bán István. (Miskolc, 1980); Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988); Erdész Ádám: Tervező, kutató, tanító. H. T. munkásságáról. Bibl. és oeuvre-katalógus. (A Kner Nyomdaipari Múzeum füzetei. Békéscsaba–Gyomaendrőd, 1992); Kortárs magyar művészeti lexikon. I–III. köt. Szerk. Fitz Péter. (Bp., 1999–2001); Gyomaendrődi ki kicsoda? Szerk. Szilágyiné Németh Eszter és Kovácsné Nagy Katalin. (Gyomaendrőd, 2004).