Főbb művei

F. m.: Tioszulfát és szulfit meghatározása rézcianid galvánfürdőben. Straub Gyulával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1955)
Hidrogénperoxid vastartalmának meghatározása. (Analitikai Közlemények, 1955)
Dinitro-orto-krezol – DNOC – polarográfiás meghatározása olajos emulzióban. (Analitikai Közlemények, 1956)
Laboratóriumi interferométer hitelesítése, mérési eljárások. (Mérés és Automatika, 1957)
Kis mennyiségű metán meghatározása szintézisgázban. Enyedi Bélával. – Réz[I]- és réz[II]-ionok jodometriás meghatározása egymás mellett. (Magyar Kémikusok Lapja, 1958)
Arzenometriás réz[I]- és réz[II]-ionok egymás melletti meghatározása. (Magyar Kémikusok Lapja, 1959)
Olajemulzió zavaró hatása polarográfiás méréseknél. (Mérés és Automatika, 1959)
Kén-klorid vizsgálata. (Magyar Kémikusok Lapja, 1960)
Adatok a dolomitos amminnitrát műtrágyához. 1–2. (Magyar Kémikusok Lapja, 1961–1962)
Szintézisgáz argontartalmának interferometriás meghatározása. Fülöpné Soós Máriával. (Magyar Kémikusok Lapja, 1962)
Szulfid és tioszulfát meghatározása egymás mellett. (Magyar Kémikusok Lapja, 1963)
Agrokémia. 1. Felsőfokú technikumi jegyz. (Putnok, 1963; 4. kiad. 1972)
Agrokémia. 2. Felsőfokú technikumi jegyz. (Putnok, 1963; 4. kiad. 1972)
Agrokémiai gyakorlatok. 1–2. Felsőfokú technikumi jegyz. (Putnok, 1963)
Nitrogénipari elemzések. Monográfia. (Kémiai analitika. Bp., 1964)
Kohósalak adalékanyagú kísérleti nitrogénműtrágya. – Elemi kén merkurimetriás aktívszénben és ércekben. (Magyar Kémikusok Lapja, 1964)
Adatok a nitrogénműtrágyák összetapadásához. (Magyar Kémikusok Lapja, 1965)
Acetiléngáz oldhatósága folyékony vinil-kloridban. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1965)
Acetilén abszorpciója 1,2 diklór-etánban. Boda Gáborral és Patkó Józsefnével. (Magyar Kémikusok Lapja, 1967)
Készülék agresszív gázok oldhatóságának mérésére. B. Doszpod Rózsával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1967)
Kis mennyiségű szilícium meghatározása nagytömegű arzén mellett. B. Doszpod Rózsával. (Magyar Kémikusok Lapja, 1968)
Supernit takarmánykarbamid. (Magyar Mezőgazdaság, 1968)
Bezosztája 1. búzafajta radioaktív szénnel jelzett karbamidfelvétele és levélemeletenként eltérő elosztása. Horváth Lászlóval és Pozsár Bélával. (Botanikai Közlemények, 1968)
Vizsgálatok aktívszén-hordozós szublimát-katalizátor előállítására, Nuxit-műszerek felhasználásával. Boda Gáborral és Híres Józseffel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1969)
Az Agronit műtrágya magnéziumtartalmának hatása. (Magyar Mezőgazdaság, 1969)
Különböző adalékú ammónium-nitrát és karbamid műtrágyákkal végzett kísérletek eredményei. Egy. doktori értek. (Gödöllő, 1970)
Fehérjepótlás ammóniagázzal. Kiss Bélával és Mészáros Miklóssal. (Magyar Mezőgazdaság, 1970)
A technikai ammónium-klorid hatása a fotoszintetikus széndioxid-fixálásra és a fehérjeszintézisre, kukoricalevelekben. Kiss Bélával és Pozsár Bélával. – Az Agronit és a pétisó eltérő hatása a klorofilltartalomra, a fotoszintetikus széndioxid-fixálásra és a klorofill fotokémiai aktivitására Bezosztája 1 búzafajta levelében. Kiss Bélával és Pozsár Bélával. (Főiskolák és felsőfokú technikumok évkönyve, 1971)
Az Agronit serkentő hatása a kukorica levelének magnéziumtartalmára és a fotoszintetikus széndioxid-fixálásra. Horváth Lászlóval és Pozsár Bélával. – A technikai ammóniumklorid hatása a fotoszintetikus széndioxid-fixálásra és a fehérjeszintézisre, szudánifűlevelekben. Kiss Bélával. (Takarmánybázis, 1971)
Fehérjepótlás Supernit MD-vel. Kiss Bélával és Pogány E.-vel. – Halhústermelés fokozása karbamidos kemizációval. Mitterstiller Józseffel. (Magyar Mezőgazdaság, 1971)
Halastavak vizének trágyázása karbamiddal. (Az ATEK Mezőgazdaság-tudományi Kara Közleményei, 1971 és külön: Keszthely, 1971)
Halastavak vizének karbamidos műtrágyázása. Mitterstiller Józseffel. (Halászat, 1971)
A magnézium, mint kiegészítő elem a műtrágyázásban és a takarmányozásban. (Magyar Kémikusok Lapja, 1972)
A növények magnéziumérzékenységének jellemzése. (Acta Agronomica, 1972)
Kísérletek az Agronit magnéziumtartalmú nitrogénműtrágyával. (Agrokémia és Talajtan, 1972)
Összefüggések a pillangósvirágú növények magjának fehérjetartalma és a magnéziumkoefficiens között. Pozsár Bélával. (Botanikai Közlemények, 1972)
A cukorrépa-termelés növelése magnéziumos műtrágyával. Fejér Gy.-vel és Körtvélyes I.-vel. (Magyar Mezőgazdaság, 1972)
Halastavak nitrogéntrágyázásáról. Mitterstiller Józseffel. (Halászat, 1972)
A csecsemő- és kisgyermekkori anaemiák és a vörösvértest magnéziumkoncentráció kapcsolata. Melles Zoltánnal. (Gyermekgyógyászat, 1972)
Adatok a fólia-hajtatóházak és talajtakarások hőgazdálkodásához. (Műanyag és Gumi, 1972)
Magnéziummal kiegészített nitrogénműtrágya és ennek növénytermesztési és biokémiai hatása. Kand. értek. (Kazincbarcika, 1973)
Növényi fehérjegyarapítás. Nizsalovszky J.-vel és Pozsár Bélával. (Magyar Mezőgazdaság, 1973)
A magnéziumadagolás hatása a kisvárdai rózsa burgonyafajta magnéziumtartalmára, sejtlégzés-intenzitására és gasztronómiai értékére. Többekkel. (Botanikai Közlemények, 1974)
Magnéziumos nitrogéntrágyázás hatása a cukorrépatermés mennyiségére és minőségére. – A magnéziumkoefficiens kapcsolata a növények fehérje- és zsírtartalmára. (Növénytermelés, 1974)
A dohány vízellátottsága és nikotintartalma közötti összefüggés és biokémiai magyarázata. Mándy Györggyel. – Összefüggés a levéllemez részeinek magnézium- és fehérjetartalma között. (Botanikai Közlemények, 1975)
A magnézium ökofiziológiai hatása a búzánál. Mándy Györggyel. – A magnézium juvenilitást fenntartó, rejuvenáló hatása. (Növénytermelés, 1976)
A túlzott nitrogén-műtrágyázás és a magnéziumhiány karcinogén veszélyessége. 1–2. Pozsár Bélával. (Magyar Kémikusok Lapja, 1977)
Magnézium hatása a búza terméselemeire. Mándy Györggyel. – Növények ionofilitása és összefüggése a műtrágya-hasznosulással. (Növénytermelés, 1977)
A magnéziumtrágyázás hatása a borsó terméselemeire. (Kertgazdaság, 1977)
A magnéziumos műtrágyázás gátló hatása a növények gombás betegségeire. (Magyar Kémikusok Lapja, 1979)
A magnéziumos trágyázás hatása a paprika és a paradicsom terméselemeire. – Adatok a pollen csírázásához. (Kertgazdaság, 1979)
Magnéziumtrágyázás, magnézium a biológiában. Monográfia. (Bp., 1983)
A magnéziumhiány hatása az árpa terméselemeire és szárerősségére. (Növénytermelés, 1984)
A jobb tápanyagellátás növeli a növények aszálytűrését. (Kertgazdaság, 1989)
A Magyar Magnézium Társaság – A talajsavanyodás okai, hatása az erdőkre és a szántóföldi növényekre. (Környezet és Fejlődés, 1992)
A kadmium és magnézium antagonizmusa és a kadmium kumulálódása az állatokban. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1994)
Magnézium a biológiában, magnézium a gyermekgyógyászatban. Monográfia. Balla Árpáddal. (Csíkszereda, 1996)
Magnéziummal kiegészített N-műtrágya és ennek növénytermesztési és biokémiai hatása. PhD-értek. (Szeged, 1996)
Eltérő módon asszimilálódó növények C3, C4 és CAM típusának meghatározási módszerei. Belea Adonisszal és Galbács Zoltánnal. (Növénytermelés, 1997)
A magyar magnéziumkutatás bibliográfiája. 1913–1997. Összeáll. Rigó Jánossal. (Bp., 1998)
A deutériumtartalom változásának biológiai és biokémiai hatásai. Többekkel. (Múzeumi Füzetek. Új Sorozat, 1998)
A spenót és a retek növények nitráttartalmának csökkentése magnéziumos trágyázással. (A kémia tanítása, 1999)
Effect of Reactive Oxygen Species – ROS – on Human Sperm Cells: The Role of Mg and Zn Content of Seminal Plasma. (Journal of Elementology, 2002)
A deutérium, az új mikroelem és annak biokémiai hatásai. (Magyar Kémikusok Lapja, 2003)
Magnéziumos lombtrágyázás hatása a sáfrányos szeklice [Carthamus tinctorius L.] maghozamára és olajösszetételére. (Olaj, Szappan, Kozmetika, 2003)
Magnézium-szulfátos lombtrágyázás hatása a zöldborsó gazdasági értékmérő tulajdonságaira különböző fajtáknál. (Kertgazdaság, 2004)

helytörténeti írásai: A Vas megyéről Orosházára telepedett sághi Kiss család története a XVII–XVIII. században. (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 1995)
Osztályfőnök Úr, tisztelettel jelentem… Régi történetek egy középiskola életéből. (Orosháza Város Önkormányzata kiadványa. Orosháza, 2002)
Érettségi után. Élet- és kortörténetek, némi humorral körítve az Orosházi Mezőgazdasági Középiskola öreg gazdászainak életútján át. 1943–2003. (Orosháza, 2003)
Orosháza és a nemes sághi Kiss család története. (Orosháza, 2004)
A végzet hatalma. Emlékezés az 1947. évi szegedi diáktüntetésre. (Szeged [folyóirat], 2005)
Mi, orosháziak. I–V. köt. Életúti és kortörténeti szemelvények. Az V. kötetet szerk. Lovrityné Kiss Beáta és Koszorús Oszkár. (Orosháza, 2005–2010). 

Irodalom

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1986)
Szegedi ki kicsoda? 1998–1999. Főszerk. Dlusztus Imre. (Szeged, 1999)
Orosházi almanach. 2009. Szerk. Sass Ervin. (Orosháza, 2010).