Kiss András Béla
kémikus
Kiss B. András
Született: 1928. február 18. Gyöngyös, Heves vármegye
Meghalt: 2009. május 30. Budapest
Család
Sz: Kiss Kálmán (†1963) jogász, Gyöngyös város tanácsnoka, Gyenge Klára (†1971). F: 2. Görömbey Ágnes kémikus. Elvált, második házasságából született fia: Kiss Gábor (1960–) zenetörténész és Kiss Zoltán (1966–).
Iskola
Elemi és középiskoláit Gyöngyösön végezte (1948-ban éretts.). A KLTE TTK-n vegyész okl. szerzett (Kiss András néven, 1955), a TTK-n doktorált (Kiss András néven, 1968), a kémiai tudományok kandidátusa (Kiss B. András néven, 1974), doktora (Kiss András Béla néven, 1987), magántanári képesítést nyert (2003), habilitált (2003). Egyetemi évei alatt a Debreceni Zeneművészeti Szakiskola gordonka szakos hallgatója is.
Életút
A Miskolci Kőbányai Sörgyárak könyvelője (1949–1950). A Peremartoni Ipari Robbanóanyaggyár fejlesztő technológusa (1955–1956), a diósgyőri Lenin Kohászati Művek (LKM) analitikusa (1956). Az MTA debreceni Atommagkutató Intézete (ATOMKI) tud. segédmunkatársa (1956–1957), a Pécsi Uránbánya Vállalat vendégkutatójaként az MTA KFKI tud. munkatársa (1957–1959). Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (EIVRT) Fejlesztési Főosztálya fejlesztőmérnöke (1959–1963). A Híradástechnikai Ipari Kutatóintézet (HIKI) Anyagvizsgálati Laboratóriuma tud. munkatársa (1963–1968), a HIKI átszervezése után ismét az EIVRT, ill. a Tungsram Rt. tud. főmunkatársa (1968–1971). Az Abszorpciós Spektroszkópiai és Analitikai Osztály tud. osztályvezetője (1971–1980), a Műszaki Főosztály vezetőjeként a Wolfram és Molibdén Fejlesztő és Anyagvizsgáló Laboratórium vezetője (1980–1986), a Kutatási Főosztály tud. főmunkatársa, ill. műszaki gazdasági tanácsadója (1986–1992). Az MTA Műszaki Fizikai Kutatóintézete (MFKI) tud. tanácsadója (1992–2000).
Az ALUTERV – FKI Alumíniumipari Tervező és Kutatóintézet tud. főmunkatársa, tud. tanácsadója (1974–1992). A KLTE TTK Fizikai Kémiai Tanszéke c. egy. docense (1979-től). A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem magántanára (2003-tól).
Szilárdtest-kémiával, elsősorban magas olvadáspontú fémek porkohászatával, oxigénhiányos belső és felületi szerkezetek tulajdonságaival, az alumínium elektrokémiai felületvédelmével, színes anódikus oxidrétegek kialakításával foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a volframátok és molibdátok termikus reakcióinak összetett vizsgálata, az ún. nemsztöchimetrikus volfrámvegyületek vizsgálata, a porkohászati úton előállított izzólámpa ipari volfrámfém mikroötvözése, ill. az alumíniumoxidok és -hidroxidok finomszerkezeti kérdéseinek vizsgálata terén. A volfrámkutatással kapcsolatos eredményeivel jelentősen hozzájárult a magyarországi halogénlámpák minőségének javításához. Írásai Kiss A. Béla, Kiss András Béla és Kiss B. András néven is megjelentek.
Elismertség
Az MTA Szilárdtest-kémiai Munkabizottsága tagja (1981-től).
Főbb művei
F. m.: Az urán kolorimetriás mikromeghatározása aktivált reakcióval. Almássy Gyulával. – Alkilfoszfátok alkalmazása az urán és a tórium analitikájában. Almássy Gyulával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1958)
A foszforsav–butanol–észterek alkalmazása a molibdén kémiájában. 1–4. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1962–1963)
Indium és gallium extrakciója és elválasztása di-n-butilfoszfáttal. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1964)
Studies on the Extraction of Titanium by Di-n-Butylphosphate. (Acta Chimica, 1965)
Reaction of Tungsten and Molybdenum and Their Oxides in the System Potassium Hexacyanoferrat[III]–Alkali Water. 1–5. Neugebauer Jenővel. (Acta Chimica, 1965–1966)
The Separation of Mo, Ti, In and Ga by Di-n-Butylphosphate and Tri-n-Butylphosphate and Its Mechanism. Hegedűs J. Andrással. (Microchimica Acta, 1966)
Epitaxiális szilíciumrétegek vizsgálata infravörös interferencia módszerrel. Fejes L.-lel és Kürthyné Komlósi Judittal. (A HIKI Közleményei, 1966)
A molibdén, titán, indium és gallium di-n-butil-foszfáttal alkotott komplexeinek extrakciós reakciói. Vizsgálatok az extrakciós-reakciómechanizmusok tisztázására, valamint az elválasztások analitikai alkalmazására. Egy. doktori értek. (Debrecen, 1967)
Thermogravimetrische Untersuchung der ZnO+H2-Reaktion in strömenden Wasserstopf. Hegedűs J. Andrással. (Microchimica Acta, 1967)
Vízüvegoldatok alumíniumtartalmának spektrofotometriás meghatározása. D. Walkó Évával. (Magyar Kémikusok Lapja, 1968)
Röntgendiffrakciós és infravörös spektrofotometriás módszerrel nyert új eredmények az ammónium-paramolibdenát termikus bomlásáról. Gadó Pállal. (A HIKI Közleményei, 1968)
Continuous Detection by Simultaneous TG and IR Measurements of NH3 and H2O Released in Thermal Decomposition. (Acta Chimica, 1969)
Termikus bomlásreakciónál felszabaduló ammónia és vízgőz infravörös spektrofotometriás nyomonkövetése és tanulmány az infravörös és TG-görbék együttes mennyiségi kiértékelésére. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1969)
Új eredmények a hexaammónium-heptamolibdenát-4 víz termikus bomlásáról. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1970)
Mo6 oktaéder elemekből felépülő kristályos ammónium-polimolibdenátok karakterisztikus vibrációs frekvenciái 400–4000 cm-1 tartományban. Hild Erzsébettel és Holly Sándorral. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1971)
Az ammónium-paravolframát-5 víz termokondenzációjának vizsgálata termoanalitikai-infravörös spektrofotometriás és kiegészítő módszerekkel. Gadó Pállal és Hegedűs J. Andrással. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1972)
Az infravörös spektrofotometria alkalmazása termikus folyamatoknál keletkező gázok mérésére, valamint az elektronikai ipar molibdenát és volframát vegyületeinek szerkezetvizsgálatára. Kand. értek. (Bp., 1973)
Infrared Spectrophotometric Investigation of the Structure of Paratungstate Hydrates. – Infrared and X-Ray Studies on the Structural Changes in the Thermocondensation of Ammonium Paratungstate-5-hydrate. Chudik-Major L.-lel. (Acta Chimica, 1973)
A WO3 polimorf módosulatainak infravörös vibrációs frekvenciái. (MTA MFKI Közleményei, 1974)
Infrared Vibrational Frequencies of Reduced Tungsten Oxids. (Acta Chimica, 1975)
Brómozott metánszármazékok gázfázisú hőbomlásának vizsgálata. Többekkel. – A volfrám és molibdén oldódásának vizsgálata H2SO4–HNO3–H2O rendszerben. Szalánczy Évával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1976)
Anódos oxidációval előállított alumínium-oxid rétegekben végzett infravörös spektrofotometriás vizsgálatok. Szontágh Endrével. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1976; angolul: Infrared Spectrophotometric Studies on Aluminium Oxide Layers Prepared by Anodic Oxidation. Acta Chimica, 1976)
Influence of Pressure Reduction on the Shapes of Thermoanalytical Curves of Red Muds. Többekkel. (Journal of Thermal Analysis, 1977)
Különféle eredetű alumínium-oxidok és nátriummal adalékolt alfa-Al2O3 infravörös spektrofotometriás és röntgenvizsgálata. Gadó Pállal. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1978)
Complex Studies on Intermedier Decomposition Products of Ammonium-Paratungstate. Többekkel. (Acta Chimica, 1979)
A volfrám- és molibdénkémia aktuális kérdései. I–II. köt. Egy. jegyz. A II. kötetet Szalay Tiborral írta. (Debrecen, 1979–1980)
A böhmit szerkezetvizsgálata infravörös és Raman-spektrofotometriás módszerrel. A H-atomok helyzetének meghatározása. Farkas Lászlóval és Keresztury Gáborral. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1980)
Determination of the Oxygen Index of Non-Stoichiometric Tungsten Oxides and Compounds of Bronze Type. Tisza F.-fel. (Acta Chimica, 1980)
Raman and i. r. Spectra and Structure of Boehmite. Evidence for the Recently Discarded D172H Space Group. (Spectrochimica Acta, 1980)
Reaction Parameters and Intermediate Products of the Reduction of Ammonium Paratungstate – APT – in the Production of Tungsten Powder. Többekkel. (High Temperatures–High Pressures, 1982)
A Critical Study of the Hydrogen Position in the Crystal Lattice of Boehmite. Keresztury Gáborral, Gadó Pállal. (Spectrochimica Acta, 1982)
Szilárdtestkémiai kutatások a volfrámipar és az alumíniumipar technológiai vegyületei köréből. Doktori értek. (Bp., 1985)
A káliumadalék szemcseformáló hatása az ammónium-volfram-bronz – AWOB – porkohászati redukciójában. Berendné Rom Gizellával és Szabóné Szűcs Ilonával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1989)
Specific Influences of Potassium Dopant during the Reduction of Ammonium Tungsten Oxide Bronze in Powder Metallurgy. Berend Gizellával és Szabó Ottóval. (Acta Chimica, 1990)
Thermoanalytical Study of the Composition of Beta-tungsten. (Journal of Thermal Analysis, 1998).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015