Kiss Arnold
író, költő, rabbi
1902-ig Klein Arnold
Született: 1869. november 2. Ungvár, Ung vármegye
Meghalt: 1940. november 14. Budapest
Temetés: 1940. november 17. Budapest
Temetési hely: Farkasréti izraelita temető
Család
Sz: Klein Mór nagybecskereki főrabbi.
Iskola
Középiskoláit Nagybecskereken és Budapesten végezte, Budapesten éretts. (1887). Az Országos Rabbiképző Intézetben és a budapesti tudományegyetemen tanult (1887–1893), a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1893), majd rabbivá avatták (1895).
Életút
A zsolnai (1895–1896), a veszprémi izraelita hitközség főrabbija (1896–1901), a budai izraelita hitközség vezető főrabbija (1901–1940). Az Országos Rabbiképző Intézetben a héber irodalom r. tanára (1925–1940).
Az Izrael Magyar Irodalmi Társaság választmányi tagja. A Pro Palesztina Szövetség elnöki tanácsa tagja, a Juda Halévi Társaság társelnöke.
Íróként kisprózát, elsősorban elbeszéléseket, valamint hazafias költeményeket írt, műfordítóként klasszikus közép- és újkori zsidó irodalmat tolmácsot. Irodalomtörténészként középkori héber költészettel és magyarországi zsidó folklórral foglalkozott. Számos népszerű Biblia- és Tóra-magyarázatot adott ki, imádságos könyvei a századforduló legelterjedtebb zsidó vallásos könyvei közé tartoztak: Mirjam (1897) c., zsidó nők számára kiadott válogatása több mint száz kiadásban jelent meg (sőt még az 1950-es években, Tel-Avivban is újra kiadták!).
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti izraelita temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben).
Főbb művei
F. m.: imádságos könyvei: Mirjam. Imádságok zsidó nők számára. (Veszprém, 1897; 5. bőv. kiad. Bp., 1905; 30. átd. kiad. 1914; 80. jubileumi díszkiadás Wien, 1922; 104. újonnan átd. kiad. Tel-Aviv, 1958; német nyelven: Bp., 1907; 3. német nyelvű kiad. 1928)
Hazkára. Emlékezések könyve. Gyászimák és elmélkedések. Összeáll. (Bp., 1900; 2. kiad. 1909; 3. kiad. 1916)
Gileád. A Vigasztalás könyve. (Bp., 1905; 2. kiad. 1906)
Noémi. Imádságok zsidó nők számára. (Bp., 1906)
Echod. Imádságok zsidó gyermekek és a serdültebb ifjúság számára. (Bp., 1913)
verseskötetei: A pap hárfája. Költemények. Aranyozott kiadói egészvászonkötésben. (Bp., 1904)
Köd és napsugár. Versek. (Bp., 1910)
Elborult csillagok alatt. Újabb költemények. 1919–1922. (Bp., 1922)
egyéb írásai: Emlékbeszéd Kossuth Lajos fölött. (Bp., 1894)
K. A. beiktatási beszéde. (Veszprém, 1896)
Két hajó. K. A. újévi beszéde. (Veszprém, 1897)
Mene, tekel, ufarszin. K. A. beszéde. (Veszprém, 1879)
A magyar szabadság. Hitszónoklat. (Veszprém, 1898)
K. A. gyászbeszéde Erzsébet királyné emlékére a veszprémi izraelita templomban, 1898. szept. 21-én. (Veszprém, 1898)
Prológ a Veszprémi Leányegyesület megnyitó ünnepélyére. (Veszprém, 1899)
Az Isten egy. Elbeszélő költemény. (Bp., 1903)
Ifjak és öregek. Novellák. (Magyar–zsidó Könyvtár. 7. Bp., 1906)
Ferenc Ferdinánd trónörökös és Őfensége és Hohenberg Zsófia hercegnő emlékezete. Gyászbeszéd, amelyet a Budai Izraelita Hitközség templomában, 1914. júl. 2-án tartott K. A. budai főrabbi. (Bp., 1914)
A háború legendái. Elbeszélések. Ill. Gábor R. Mihály. 12 táblával. Gazdagon aranyozott, párnázott egész vászonkötésben, könyvdíszekkel, rajzos fejlécekkel. Bibliofil kiad. (Bp., 1916)
Jób. 1–2. füz. Drámai költemény. A bibliai eredetinek verses feldolgozása és műfordítása. (A Biblia legszebb könyvei. 1–2. Bp., 1920?)
Énekek éneke. A bibliai eredetinek verses feldolgozása és műfordítása. (A Biblia legszebb könyvei. 3. Bp., 1920?)
Salamon Ibn Gabiról. Az egyik legnagyobb középkori héber költő élete és művei. (Népszerű Zsidó Könyvtár. 4. Bp., 1921)
Sámuel Hanagid Ibn Nagdéla. A középkori spanyol zsidó költő, hadvezér, miniszter élete és művei. (Népszerű Zsidó Könyvtár. 20. Bp., 1921)
K. A. elbeszélései. I. A fekete Horovitz és más elbeszélések. II. Lear király és más elbeszélések. Két kötet egybekötve. (Remény Könyvek. Bp., 1924)
Ankét a kitérésekről. Gartner Pállal és Sass Irénnel. (Ankétsorozat a zsidóság mai problémáiról. 2. Az OMIKE kiadványa. Bp., 1931)
Emlékbeszéd Gerő Ödön fölött. Tartotta K. A., 1939. dec. 17-én. (Az IMIT Évkönyve, 1940 és külön: Bp., 1940)
K. A. szózata a közeledő főünnepek előtt. (Bp., 1940)
Izráel eszmevilága. Magyar rabbik válogatott hitszónoklatai. Vál., szerk. Groszmann Zsigmonddal, Hevesi Ferenccel és Hevesi Simonnal. (Bp., 1940)
ford.: Ghetto-dalok. Morris Rosenfeld költeményei. Ford., a bevezetést írta K. A. (Bp., 1904)
Örök láng. Izrael imádságai. Ford. K. A. Kétnyelvű – héber és magyar – nyelvű kiadvány. (Bp., 1936).
Irodalom
Irod.: A budapesti I. kerületi Magyar Kir. Állami Verbőczy István Reálgimnázium összes tanárainak és irodalmi vagy művészeti tevékenységet kifejtő végzett növendékeinek lexikona. Összeáll. Baumgartner Alajos. (Bp., 1927)
Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötvenéves jubileumára. 1877–1927. I–II. köt. (Bp., 1927)
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Veszprém megyei fejek. Veszprém vármegye tíz évvel Trianon után. 1919–1929. (Veszprém, 1929)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. Raj Tamás. (Bp., 1997)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015
