Főbb művei

F. m.: Megjegyzések Veres Péter Rossz asszony c. novellájához. (Alföld, 1954)
Néhány szó a „Felhők”-ről. (Irodalomtörténet, 1955)
Veres Péter: Számadás. (Alföld, 1956)
József Attila ritmikája. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1957 és külön: Bp., 1957)
Jókai Mór: Az új földesúr. (Irodalomtörténet, 1958)
Alkotás vagy öncsonkítás? Újabb líránk ritmikai problémái. (Kortárs, 1960)
Az irodalmi színpadok ügyében. – Ady irodalompolitikája. (Kortárs, 1961)
Hogyan „plagizált” Juhász Gyula? (Alföld, 1961)
A beérkezés küszöbén. Babits, Juhász és Kosztolányi barátsága. Kismonográfia. (Irodalomtörténet füzetek. 37. Bp., 1962)
Hódítás vagy öncsalás? Legújabb líránk állapotáról. – Új szempontok a magyar vers rendszerezésében. (Kortárs, 1962)
A „Külvárosi éj.” (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962)
Legújabb líránk állapotáról. – Veres Péter olvasónaplójáról. (Alföld, 1963)
A hagyomány szerepe a mai mértékben. (Kortárs, 1963)
A szocialista kritika történetéből. (Valóság, 1964)
Radnóti patriotizmusa. (Tiszatáj, 1964)
Juhász Gyula. – Tóth Árpád. (A magyar irodalom története. Bp., 1965)
Kosztolányi és a Nero. (Új Írás, 1965)
Gondolatok a kritikáról. (Jelenkor, 1965)
Bálint György Oláh Gáborról. (Alföld, 1965)
A József Attila-irodalom újabb fejleményei. – Napjaink irodalmi szociográfiája. – Benjámin László. (Kortárs, 1965)
A „Mostoha.” Ismeretlen Kosztolányi-torzó. (Új Írás, 1966)
Tragikum és poézis az Aranysárkányban. (Filmkultúra, 1966)
Párbeszéd Juhász Ferenc költészetéről. (Kortárs, 1966)
A szerep-líra klasszikus ciklusa. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967)
A „Dőlt vitorla” költője. (Új Írás, 1967)
Kosztolányi magyarság-élménye. (Kortárs, 1968)
A „Szeptemberi áhítat.” (Jelenkor, 1968)
Káromkodásból katedrális. Nagy László költészete. (Valóság, 1968)
Az áhítat költője. Tóth Árpádról. (Kortárs, 1968)
Esti Kornél és a Kosztolányi-novella. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1969)
Az „Édes Anna.” (Jelenkor, 1969)
Irodalomkritikánk 1945–1948-ban. (Valóság, 1970)
Utassy József: Tüzem, lobogóm. (Kortárs, 1970)
A „Pacsirta.” (Üzenet, 1971)
Részletek legújabb kritikánk történetéből. (Kritika, 1971)
Illyés Gyula: Hajszálgyökerek. (Tiszatáj, 1971)
Művek közelről. Tanulmányok, kritikák. (Elvek és utak. Bp., 1972)
Kosztolányi Dezső levelezéséből. – Kosztolányi, az esztéta. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972)
Illyés Gyula: Tiszták. – Illyés Gyula „Gyalogút”–ja. – Nagy László: Ég és föld. (Tiszatáj, 1972)
Egy novellatípus teherbírása. Kosztolányi: Fürdés. – Hagyomány és mérték. (Kortárs, 1972)
A Vajdaságtól Budapestig. Dudás Kálmánról. Peres Ádám néven. (Kortárs, 1972)
A tekintély értelme. Komlós Aladárról. (Élet és Irodalom, 1972. dec. 9.)
Kritikánk tagozódása. – Kritikánk és a líra. (Tiszatáj, 1973)
Buda Ferenc költői arcképéhez. (Napjaink, 1973)
Nagy László: Versben bujdosó. – Kormos István. (Kortárs, 1973)
Kosztolányi, az újságíró. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1974)
Az olvasó nevében. A mai magyar költészetről. (Napjaink, 1974)
Népművészet és közművelődés. A folklór és a mai magyar költészet kapcsolata. (Tiszatáj, 1974)
A folklór mai szerepe – s a rossz munkamegosztás. Vitaindító írás. (Élet és Irodalom, 1974. máj. 25.)
Egy vers margójára. Illyés Gyuláról. (Élet és Irodalom, 1974. nov. 30.)
„Ki vitte többre itt a teremtésben?” A mai magyar költészetről. (Népszava, 1974. ápr. 13.)
Nagy László ötvenéves. (Napjaink, 1975)
Ki tévedt el? Legújabb líránkról. (Tiszatáj, 1975)
Kosztolányi, a kritikus. Születésének 90. évfordulóján. (Korunk, 1975)
Örök körben. Simon Istvánról. (Élet és Irodalom, 1975. júl. 12.)
Palotai Erzsiről. (Népszava, 1975. febr. 9.)
Kosztolányi Dezső: Nero. (Literatura, 1976)
Életértékű halottsiratók. Ratkó József: Törvénytelen halottaim. (Napjaink, 1976)
A mindenség választott fia. Nagy László költészetéről. (Forrás, 1976 és Látóhatár, 1976)
Kosztolányi regényei. Kand. értek. (Bp., 1977)
Ady a „homo aesteticus” felől. (Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról. Bp., 1977)
Kosztolányi publicisztikája a világháború éveiben. – A novellaelemzés új módszerei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1977)
Kosztolányi és a Pardon-rovat. (Valóság, 1977)
Az érett Kosztolányi. Monográfia. (Irodalomtörténeti Könyvtár. 34. Bp., 1979)
Ágh István költészete. (Alföld, 1980)
Esti Kornél évei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1981)
Somogyi Tóth Sándor: Próféta voltál, szívem. (Alföld, 1981)
„A kétely nemzedéke vagyunk.” Beszélgetés Ágh István költővel. (Napjaink, 1982)
A vers-értés iskolája. (Kortárs, 1983)
„Perzselő szomjat kelteni a jóra.” Weöres Sándorról. (Napjaink, 1983)
Interferenciák. Tanulmányok, kritikák. (Bp., 1984)
„Fölrepülni rajban”. Tanulmányok. (Bp., 1984)
Kosztolányi hűsége. (Honismeret, 1985)
Ágh István: Keseredik a föld héja. (Kortárs, 1985)
Csoóri Sándor. Monográfia. (Bp., 1990)
Bibó gondolatai. (Hitel, 1990)
Az egység akadályai. 1–4. (Kortárs, 1991)
Túléljük-e? Naplórészletek. 1–2. (Kortárs, 1992)
…elég, eltemetünk magunk! Napló Nagy László haláláról. (Kortárs, 1993)
Naplórészletek. (Kortárs, 1994)
És Szabadka… Tanulmányok, kritikák. Pomogáts Béla K. F. jelenléte c. bevezető tanulmányával. (Debrecen, 1994)
Írások Nagy Lászlóról. (Bp., 1993)
Kosztolányi-tanulmányok. (Miskolc, 1998). 

Irodalom

Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Pomogáts Béla: K. F. hatvanéves. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1989)
Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Szerk. Fazekas István. (Bp., 1989)
Pomogáts Béla: K. F. jelenléte. (Alföld, 1992)
Görömbei András: K. F. írásai Nagy Lászlóról. (Hitel, 1995)
Szegedi Tanárképző Főiskola. 1873–1998. Történet. Almanach. Szerk. Apróné Laczkó Katalin és Pitrik József. (Szeged, 1998)
K. F. (Magister Emeritus. Szeged, 1997)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1999. nov. 2.)
Deme Tamás: K. F. irodalomtörténész halálára. (Nyelvünk és Kultúránk, 1999)
Nagy Gáspár. K. F. fejfájára. Vers. (Kortárs, 2000)
Görömbei András: Búcsú K. F.-től. (Hitel, 2000)
Matúz Viktória: K. F. Illyés Gyula-képe. (Studia Litteraria, 2002)
Kántor Lajos: Péterfalvától Kolozsvárig. K. F. közelében. (Hitel, 2011)
Papp Endre: K. F. irodalomszemlélete. (Hitel, 2012)
Lengyel János: K. F.-emlékülés az Eötvös Collegiumban. (Nyelvünk és Kultúránk, 2012)
Lengyel János: K. F.-emlékülés Budapesten. (Kapu, 2012)
K. F.-emlékkönyv. Emlékkönyv dr. K. F. irodalomtörténész, író, kritikus, tanár 85. születésnapja alkalmából. Szerk. Bakos István és Ifj. Kiss Ferenc. (Bp., 2013)
Petrik Béla: Ilia Mihály és K. F. levele mellé. (Magyar Szemle, 2013)
Petrik Béla: „…a belőtt puskák feléje hordanak…” K. F. felszólalása az 1972-es Debreceni Irodalmi Napon. (Hitel, 2013).